Nyugati: nagy tehetségek ha találkoznak
Bár a Nyugati nemcsak a magyarországi, de lényegében a közép-európai 19. századi építészet embelmatikus alkotásának számít, mégis meglepően keveset tudunk róla. A kormányzati negyed projektjéhez kapcsolódó KVI-estek legutóbbi állomása éppen erre fókuszált Vadas Ferenc építészettörténész segítségével.
Bár a Nyugati nemcsak a magyarországi, de lényegében a közép-európai 19. századi építészet embelmatikus alkotásának számít, mégis meglepően keveset tudunk róla. Építésének körülményei, tervezéstörténete még szakmai körökben is alig ismert, ugyanakkor sok tévhit terjedt el az építészek személyét illetően. A kormányzati negyed projektjéhez kapcsolódó KVI-estek legutóbbi állomása éppen erre fókuszált: Vadas Ferenc építészettörténész átfogó előadásában a hallgatóság elé tárta a Nyugatival foglalkozó kutatásainak eredményét.
Kiderült, hogy az új pályaudvar programterveinek elkészítésével megbízott August de Serres az éppen akkoriban készülő nagykörúti szabályozási tervek módosítására is javaslatot tett a beruházás kapcsán. Mivel az 1846-ban épült régi indóház és a későbbiekben eléépített neoreneszánsz fejépület a nagykörút nyomvonalának útjában állt, az Osztrák-Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV) hajlandó volt arról lemondani, s kissé keletebbre (de jórészt még a régi épület helyén) új pályaudvart emelni. August de Serres ötlete volt, hogy a neoreneszánsz fejépületet tartsák meg, s annak hátsó (keleti) homlokzata mentén húzodjon a körút, túlodalán a majdani pályaudvarral. A javaslat sikert aratott – az OMÁV irodaháza egészen az 1970-es évekig állt annak a süllyesztett térnek a helyén, amely a Skála Metró előtt helyezkedik el.
Tudjuk, hogy az OMÁV 1874-ben kiállította az August de Serres-féle koncepcióterveket, melynek közvetlen előképét Vadas egy bécsi vasúti mérnök hagyatékában talált rajzban véli felfedezni. A terv lényegében már a ma is látható épület funcionális rendszerét mutatja: a vonatfogadó-csarnok déli homlokzatának közepén található az induló utasok számára kialakított bejáratként is működő pénztárcsarnok, két oldalt az éttermi- illetve a postapavilonnal. A pénzárcsarnokot a vasúti csarnokkal széles oldalfolyosó köti össze. Az északi oldalon vannak az érkező utasok igényeit kielégítő térsor (poggyászkiadás, stb.) és az ún. királyi váró. Ez a rendszer lényegében a kétoldali pályaudvarnak nevezett, az 1840-es években elterjedt típust követi, valószínűleg bécsi mintára. A rajzokon szereplő homlokzati rajzok mindazonáltal nem a megvalósult képet mutatják, inkább tömegeiben, főbb formáiban emlékeztetnek arra.
Itt jön a képbe az Nyugati kapcsán sokat emlegetett Eiffel-iroda. A vasúttársaság fővállalkozói pályázatot írt ki: a jelentkező cégek munkáinak a programterveken kellett alapulniuk, azok továbbtervezése volt a feladat. Az Eiffel-iroda megnyerte a versenyt; a pályudvar végleges terveinek megszületése ehhez az időponthoz köthető. Vadas utalt arra, hogy elsősorban a homlokzati részletek (kovácsoltvas-elemek, a jellegzetes színes, rácsosmintázatú téglaburkolat, egyéb díszítések, ornamentális rendszerek) köthetők az Eiffel-irodához. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az éttermi- és postapavilon nem tartozott Eiffelék kivitelezői feladatai közé (a többi igen). Mivel az Eiffel-iroda hagyatéka igen töredékes, sok fontos adat eltűnt, így az épület számos részletének attribúciója bizonytalan. Azt azonban tudjuk, hogy a vasszerkezet teljes egészében Franciaországban készült (a vasúti csarnok egyik pillérén olvasható is egy felirat, mely Gustave Eiffelre és mérnöki társulatára utal).
Eiffelék az 1878-as világkiállítás alkalmával kiadott társasági katalógusukban publikálták a terveket (ekkor az épület már teljesen készen állt, 1877. október 28-án nyílt meg). A kapcsolódó szöveg szerint a Eiffel elismeréssel szólt August de Serres munkájáról, s megemlíti, hogy a főhomlokzat is elsősorban az ő munkája. Érdekes epizód a függönyfal előtti árkádos előtető: ez az utolsó pillanatban született ötlet eredménye, s kizárólag esztétikai céljai vannak (tervezőjének kiléte azonban bizonytalan).
szöveg: HP
fotók: hp, vm
