Összekapcsol és elválaszt - BCE kollégium és professzori vendéglakások

Dobai János DLA terve megtartja a szomszédos udvarok közötti, a telken álló épület lebontásával kialakult helyzetet. A tervezett és a meglévő épületek udvarai közös légteret alkotnak. A tervezett megoldás, a kollégium udvarának féltranszparens, légáteresztő bezárása, biztosítja az összekapcsolás kedvezőtlen hatásainak távoltartását, egyúttal egységesen kezelt belső képet eredményez. A pályamű rangsorolás nélküli III. díjban részesült.

Tömör és ritka

A tervezési program fő elemeinek szétválasztása lehetővé tette, hogy egyes elemei a szokottnál tömörebbek, más funkcionális részei pedig a szokottnál levegősebbek lehessenek. Tömör lett a kollégiumi szobák középfolyosóra szerkesztett, jószerével fix bútorozású cellákat tartalmazó tömbje. Ellentéteként a közösségi funkciók (társalgó, teakonyha, tanuló) flexibilisen használható terei kifejezetten levegősek, teresek. Ugyanígy a közlekedők hídjai, a főlépcsőház tere, a tanulóhelyiség előtti függőfolyosó is eszközei az udvar felé nyíló területek „levegősítésének”. A földszinti közösségi terek (melyek a lehetőségek függvényében nagyobb légterűek) és az udvarhoz kapcsolódnak, hasonlóan szerkesztettek.

Intim tér és kommunikációs tér

A kollégiumi szobák tömbje intim tereket tartalmaz. A szobaegységek szobáinak, a 4 fős szobaegységeknek nyilvánossága értelemszerűen kötött. Ezzel szemben a „levegős” szerkesztésű terek intenzív kommunikációt, széles skálájú interakciót tesznek lehetővé. A terek kialakítása egyértelműen jelzi a kétféle szituációt.

Helyszín

Budapest. IX. Czuczor u. 3. Jellegzetes ferencvárosi lakóövezet telektömbje, melyben a századforduló körüli gyors változások (melyek az építési szabályozást, a beruházási viszonyokat az építési technológiát és a stiláris kérdéseket is jelentik) hagytak nyomot. A telektömbben így megtalálhatók a közvetlenül a századforduló környékén épült (hagyományos rendszerű) lakóházak és a spekulációs célú, a sok lakáshoz szükséges homlokzathossz biztosítása érdekében nyitott belső „utcára” szerkesztett lakóépületek is. A közvetlen szomszédok szintszáma és homlokzatmagassága jelentősen eltér, a telektömbben a magasabb épület karaktere az uralkodó. Az utca túlsó oldalán az új világ: ahol az új egyetemi részleg hatalmas programját szellemes megoldásokkal sikerült elfogadhatóvá tenni.

A program

A program mondhatni jól illeszkedik a környezet szelleméhez. A viszonylagosan szűk telekre jelentős bruttó területű (és így persze nagy volumenű) program elhelyezése a feladat. A program fő eleme a nagyszámú kollégiumi szobaegység, melyet közösségi terek és a professzori vendéglakások egészítenek ki. A terepszint alatt jelentős számú gépkocsi elhelyezését kell megoldani.

Beépítés

A lehetséges beépítések tanulmányozása után alakult ki tervjavaslatunk:

1. A lehető legkeskenyebb középfolyosós épülettömeg tartalmazza a teljes komfortot nyújtó szobaegységeket. (ezzel kevésbé korlátozza a szomszédos telkekkel való közös légtér és bevilágítási lehetőség létrejöttét. A teljes udvari homlokzati hossz a szobaegységek elhelyezésére szolgál, lehetőség nyílik flexibilis berendezhetőségű szobaegységek kialakítására is.
2. Az udvari tűzfalak elé egy-egy, összesen kettő „pavilon” került. Azaz a tűzfalak eltakarásra kerültek. A jobboldali tűzfal menti a tanulószobát, a szemközti tűzfal előtti a teakonyhákat és a közösségi tereket tartalmazza. Ezek változatos tereket képeznek, jelentősen mások, mint a feszes szobaegységek terei. A közösségi terek flexibilitása előny: közös főzés, étkezés kisebb csoportok rendezvényei legyenek megtarthatók.
3. Ilyen módon az épületrészek egy felül nyitott „átrium” köré szerveződnek.
4. A tűzfalak takarásával az egész együttes egységes, belső homlokzati felületekkel rendelkezik, takaratlan tűzfalak nem lesznek.
5. A pavilonokat „hidak” kapcsolják be a közlekedési rendszerbe, úgy hogy az egész együttes körüljárható lesz. (ezzel az alternatív utak menekülési utak igénye is biztosíthatóm az épület biztonságosabb lesz).
6. A „hidak” külső terek=függőfolyosók. A ritka acélháló határolás áttörtsége lehetővé teszi, hogy a szomszédos és a saját udvar közösen jusson fényhez és levegőhöz. Azaz a szomszédos udvarok közös légteret alkotnak.

Kollégiumi program és működés

A kollégiumok élete az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. A népesség és a társadalom változása „begyűrűzött” kollégiumok életébe is. A hallgatók érettebbek, önállóbak lettek. A korábban kollégiumon belül biztosított szolgáltatásokra nincs szükség (könyvtár, asztali gépes hagyományos számítástechnika stb). A városi környezet is reagál a változásokra. A nagyszámú kollégistát szolgáltatások széles kínálata várja akár a közvetlen környezetben is. Közben új igények is keletkeznek. A hagyományos nappali munka és aktivitás a nap minden órájában jellemzővé vált. A kommunikáció teljesen mobillá változott. Mindez, és a jövőben ma még elképzelhetetlen változások a kollégiumi élet területére is kihatnak.

A kollégium lakói széles körből érkeznek: „vidékiek”, pesti beköltözők, külföldi hallgatók. A jelenleg állami támogatás mellett a kollégiumi férőhely sokkal olcsóbb, mint a piaci szálláshelyek. Mindez korlátokkal és bónuszokkal is jár. A gazdaságos (szűkös) területek miatt a személyes tér kiterjedése önállósága, intimitása korlátozott. Az emberi kapcsolatok sok súrlódással járnak. Ezzel szemben a kollégiumi élet „sűrűsége” intenzitása sokféle kapcsolatot, tapasztalatot eredményez, személyiségépítő hatású. Új kollégium építése során figyelembe kell venni ezeket a változásokat. A megoldásnak kellően flexibilisnek, sokrétűnek, gazdagnak kell lenni ahhoz, hogy ezeket a változásokat, jövőbeni igényeket is ki tudja szolgálni.

Fontos tervezési szempont az intimitások zónáinak kezelése (E. T. Hall nyomán). A személyes tér, intim terület nyilvánvalóan a fürdőszoba.
A következő réteg az a szűk terület melyet a szobatársakkal kell megosztani. azaz a szobaegység. A „társas használat többrétegű: az emeleti közösség, a két szint (a társalgók közös terében keveredő, de még szűkebb közösség) valamint a kollégium teljes közössége. Mindezt átszövi a különféle stúdiumok, évfolyamok eltérő közösségi hálózata. Az épületünk felépítése és tagolása szinkronban van ezekkel a viszonyokkal.

Az épület elrendezése

Az épület zártsorú elrendezésben az előírt beépítési vonalra, az utcai telekhatárra kerül. A szintek számának meghatározásakor két kötöttség jelentkezett. Az egyik a zsúfolt program (a sok szobaegység, illetve a közösségi és kiszolgáló funkciók térbeli igénye), a másik az építménymagassági korlát (25,20 m). A megoldás az egységesen 2,80 m (tudjuk, hogy nem sok) emeletmagassággal megoldott ±0,00 szint felett elhelyezkedő 9. szint. Igyekeztünk a lehetséges helyeken szintáttöréseket alkalmazva a szűk belmagasság hatását feloldani. Így a szintek száma: 3 pinceszint, földszint, 8 emeletszint, 1 visszahúzott kisebb alapterületű szint, rajta tetőterasz és tetőfelépítmény. Összesen tehát 14 szint. Az épület középmagas besorolású, a legfelső használati szint padlószintje sem éri el a 30 métert.

Az épületszintek leírása

Földszint
A földszinten a viszonylag kis területen sokféle funkció helyezkedik el. Ezek az érkezéshez és a közösségi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Az előcsarnok részben kétszintes légtere az udvarhoz is kapcsolódik, kinyílik, levegős látványt biztosítva. A szélfogó mellett helyezkedik el a porta, mögötte a gyengeáramú kapcsoló, és csak kívülről megközelíthetően, a gázfogadó. WC csoport szolgálja az előcsarnok funkcióit. Az előcsarnokhoz kapcsolódik az 50 fős, szintén dupla belmagasságú előadó-terem, mely akár össze is nyitható. A háttérszolgáltatást (ruhatár, büfé) a szomszédos kiszolgáló területen elhelyezkedő konténer-szerűen kialakított, mobil berendezések biztosítják. Ezek akár az udvarra is kitolhatók, vagy ha nincs rájuk szükség szorosan egymás mellé mozgathatók.

A kiszolgáló területen áthaladva kapcsolódik a sport tér. Az öltözőket két konténerszerűen kialakított helyiségcsoportba szerveztük. Ezek adott esetben az előadóterem háttér öltözőiként is funkcionálhatnak. A sport tér a parkolószint félszint eltolásából adódó geometriai lehetőséget kihasználva másfél szintnyi belmagasságú, fél szinttel süllyesztett tér. Az előtér galériásan csatlakozik. Ide került a szaunát és a merülőmedencét tartalmazó szintén konténerszerűen kialakított szauna egység is. A konténer a lehetőségeket kihasználva a tetején megnyitva másodlagos természetes világítással rendelkezik. A sport tér szintben a szintén fél szinttel lesüllyesztett udvar részhez csatlakozik. A csatlakozó udvarban és a belsőben is egy-egy falmászó felületet helyeztünk el. A süllyesztett udvar természetesen lépcsővel kapcsolódik a normál udvari szinthez.

1. emelet
Az első emelet a kollégium üzemvitelének helye. Itt helyezkedik el a kollégium vezetése és adminisztrációja. A földszintről vagy a pinceszintről ide szorult a karbantartás (műhely, raktár, öltözők, tartózkodó) helyiségcsoportja is. A Itt kapott helyet az orvosi szoba és a hozzátartozó váró és betegszoba is. Az udvari „tanulószárny” alatt van a számítástechnika. Véleményünk szerint ez a funkció mára átalakult, valószínű, hogy itt egyfajta szolgáltató központ alakul majd ki: műszerész, rendszergazda, másolási szolgáltatások. A belső vezetékes hálózat szervere is az első emeletre kerül.

Szobaegységek
A lakószinteken (2-8. emelet) helyezkednek el a kollégiumi lakóegységek. Az utcai oldalon 6 db 2+2 fős, közös fürdőszobás lakóegységek, az udvari oldalon 6 db 2 fős önálló fürdőszobás lakóegység kerül kialakításra. Így szintenként 18 szoba, azaz 36 férőhely létesül. Az utcai szobák kötött bútorozásúak, az udvariak átrendezhetők, így kettős ágy is elhelyezető. A hét szinten 7x36=252 kollégista elhelyezésére van lehetőség. A 2. és 3. emeleteken a lépcsőházhoz közel elhelyezkedő 1-1 fős mozgáskorlátozott elhelyezését szolgáló lakóegység 250-re csökkenti a kapacitást. A kollégiumi szobák berendezése a feszes alaprajz és a nagy számok miatt kevésszámú, egységesített elemből áll. Ágy, falvédő ágyoldal, polc, tanulóasztal, egységes méretű ruhaszekrény. Hűtőgép asztal és hűtő (a hűtő az előtérben kap helyet a zajossága miatt). A berendezést ergonómiailag megfelelő tanulószékek egészítik ki.

A szobaegységek alapvető része a fürdőszoba blokk. Minden szobaegységhez egy zuhanyozóval, mosdóval és WC-vel felszerelt fürdőszoba tartozik. A központi WC blokkhoz képest a komfortosabb megoldás választását több szempont támasztja alá: a követelmények között megfogalmazott komfort paraméterek (lényegében klímatizálás) szállodai szintet céloz. Ez ellentmondásban van a központ WC blokk „fapados” megoldásával. A közös WC használata hanyagságra ösztönöz, mely több takarítást, karbantartást igényel. Így a közösségi helyek kiszolgálása is minimumra csökken. Szobaegységekben elhelyezett WC nem jelent lényegesen több alapterületi igényt, a közműellátás (víz, csatorna, szellőzés) a fürdőszobákban eleve biztosítva van. A fürdőszobák könnyen szerelhető, jól karbantartható egységes kialakítású műanyag térelemek. Kollégiumok esetében nagyon jelentős probléma a közös vizes helyiségek sérülékenysége és jó karban tartásának feladat-együttese. A műanyag térelemek biztosítják a legkritikusabb részt, a vízszigetelés megfelelő tartós megoldását. A szaniterek és szerelvények nem részei a térelemeknek, ezek könnyen kicserélhetők.

Közösségi és egyéb helyiségek
A közösségi helyiségek kikerültek a szobaegységeket tartalmazó középfolyosós épülettömbből. Ezzel ott hasznos homlokzathosszat sikerült felszabadítani. Ez a megoldás egyfajta szeparáltságot is eredményez, mely biztosan kedvező a nyugalomra vágyó kollégisták számára. A „kihelyezés” a közösségi tereknek az eddig megszokottól eltérő használatát is eredményezi.
A tűzfalak előtt álló épületrészek tartalmazzák a közösségi tereket. Az udvari lakóegységekkel szemben helyezkedik el a teakonyha-társalgó együttese. A társalgó két szint magas légterű, a teakonyhák minden szinten megtalálhatók és el is különíthetők. A páros szintek „hídja” a társalgó terében galériaként folytatódik, onnan csigalépcsővel le lehet jutni a páros szintre. A társalgóhoz egy kis terasz is kapcsolódik. A saroklevágás az udvar légterét bővíti. A jobb oldali tűzfal mellett helyezkedik el minden szinten a tanuló helyiség. Ez is, mint a társalgó, külső megközelítésű.

A „hidak”
A hidak lényegében függőfolyosók. A „pavilonszerű” épületrészek megközelítésén túl feladatuk az az összekapcsolódó „udvarfolyam” tagolása úgy, hogy az összekapcsolás kedvező hatása megmaradjon. Ezért a hidak határolása a lehető leglevegősebb eszközzel, sodronyháló felülettel valósul meg. A háló a meteorológiai hatásokat is moderálja. A fény és levegő azonban szabadon áramolhat. Fontos adottsága a hálófelületnek az udvar képének egységes megjelenésének a biztosítása.

Vendégszobák
A 9. emeletre kerültek a vendég apartmanok. A nyitott függőfolyosós megközelítés biztosítja az egymástól való elkülönülést is. A 3 egyforma és egy nagyobb lakóegység teljes lakásfunkciót tartalmaz: nappali tartózkodás+munkahely, alvás (két fő részére külön ágyas illetve franciaágyas megoldással is) ételkészítés és fogyasztás, tisztálkodás (a fürdőszobák káddal felszereltek). A szobák előtt a városi kilátás felé széles terasz helyezkedik el. Minden egység átszellőztethető (a konyha a függőfolyosóra néző, de belátást akadályozó ablakkal rendelkezik). A visszahúzott 9. és 10. emelet tetőfelépítményként van formálva, fémlemez burkolatot kap, mely a meteorológiai hatásoknak is megfelelően ellenáll.

Tetőteraszok
A 9. emelet visszahúzása (melyre az előírt építménymagasság teljesítés miatt van szükség) lehetőséget biztosít a vendégszobás épületrész körül tetőterasz kialakítására. Ennek a tetőterasz szintnek a felülete tagolt, a részek a megfelelő apartman tartozékai. A vendég apartman szint tetejének teljes felületén tetőterasz létesül. A kialakítás olyan, hogy a járófelületről ne lehessen lelátni az alatta lévő vendég-teraszokra. A növényréteg mindkét esetben 21-40 cm vastagságú talajban gyökerezik (25%). A teraszokon fix bútorzat létesül, mely lehetőséget biztosít a pihenésre, tanulásra egyaránt. Kis tetőterasz létesül a közösségi épületszárny tetején a 9. emelet magasságában. Ide a 8. emeletről lépcsővel lehet feljutni. Kialakítása megegyezik a nagy tetőterasszal.

Közlekedési rendszer
A függőleges személyközlekedést alapvetően két darab 8 fős, kerekes székes közlekedés számára is alkalmas felvonó biztosítja. A biztonságos kiürítést a felvonókkal közös légtérben lévő, túlnyomásos füstmentes lépcsőház biztosítja. A liftek és a lépcső minden szintet elérnek. A kollégiumi szintek a „pavilonok” között lévő „hidakon” körüljárhatók. A kétszintes társalgók belső közlekedését csigalépcső biztosítja. Hasonló lépcsővel lehet feljutni a „társalgó pavilon” tetején lévő kis tetőteraszra.

Udvar
A telek méretéből, a beépítés magasságából, a sűrű programból következően az udvar kútszerű hatású kellemetlen hely lenne. Javaslatunk e hatást többféle eszközzel oldja fel. A „pavilonok” az udvar szintjén „lábakon” állnak, szabadon hagyott alapterületük bővítik az udvar légterét. A becsatlakozó előcsarnok és az előadóterem dupla légterének látványa is belátszik. A lehetséges helyeken intenzív, több rétegű zöldfelület telepítettünk. A hidak és a hálók áttörtsége fényt és levegőt biztosít az udvar szintjén is. Az udvar felületét szintekre tagoltuk. A több szinttöbbféle aktivitásnak biztosít helyszint. A földszinti közösségi terek (előadóterem és a fél szinttel lejjebb elhelyezkedő sport tér) az udvar felé nagy felületen kinyithatók, összekapcsolva-kibővítve a használat lehetőségeit.

Parkolószintek
A helyi előírások (szobaszám/2 gk), az OTÉK előírásait (10fő/gk=26 gk) messze meghaladó számú gépkocsi elhelyezését rögzítik. A számítás eredménye 112/2 = 56 gk. A választott szerkesztés 57 gépkocsi elhelyezését teszi lehetővé. Az elrendezés D’Humy rámpás félszint eltolásos rendszer, mely a leghatékonyabb elrendezést biztosítja. A belső közlekedés, tekintve a forgalom egyenletes jellegét, jelzőlámpákkal biztosított egyirányú, rámpákon történik. Az utcai szinten megfelelő méretű helyet biztosítottunk a be- és kiléptetésre. 

Szerkezetek

Tartószerkezet
Az összetett funkció és a flexibilitás igénye vasbeton pillérvázas szerkesztéssel oldható meg. A váz hálózata a parkolószintekhez és a kollégiumi szintek alaprajzához igazodik. Jelentős távolságok áthidalására nincs igény. A síkfödémek és a függőleges szerkezetek is látszóbeton minőségűek. A födémek a beépített csőhálózatukkal az épület klímatizálását is szolgálják, a tömegfűtés és -hűtés hőleadói. Az épület merevítését a vasbeton tűzfalak és a felvonóblokk biztosítja. A háromszintes parkoló építése miatt a pince építése résfalak létesítése mellett valósul meg. A szomszédos épületek lényegesen sekélyebb alapozása alatt talajszilárdításra lesz szükség.

Épületszerkezetek
A lehetséges épületszerkezetek köréből a hatékony, kevés helyszíni élőmunkát igénylő szerkezeteteket választottuk. Így üzemben előregyártott és a helyszínen szerelt megoldásokat preferáltuk. A látszóbeton tartószerkezet utólagos burkolatot nem kap. A válaszfalazás alapvetően szerelt gipszkarton szerkezetekkel készül. Ezekkel az adott hely minőségi követelményei teljesíthetők: tűzállóság, akusztikus követelmények. A kevésszámú hagyományos szerkesztésű vizesblokk impregnált GK lemezekkel épül. Korábban rögzítettük az épületben elhelyezkedő nagyszámú fürdőszoba műanyag térelemek felhasználásával valósul meg. A padlórétegek kialakításánál is a szárazépítési technológiákat preferáljuk, ezzel hatékony és vékony szerkezetek alakíthatók ki úgy, hogy közben az akusztikai követelmények is teljesíthetők. A tetőkön és az udvar jelentős részén zöldtetőként kialakított zárófödém és járható terasztető lesz. A burkolat az udvari szinten nagyméretű betonlapokból készül, a tetőn pedig kezelt fa szerkezet. Az épületben a gépészeti és elektromos szerelés látszó kivitelű lesz. Ez alól kivétel a folyosók mennyezete, melynél a nagyszámú különféle hálózat elemeit álmennyezet takarja. A belső térben a funkciókhoz választott acéltokos fa ajtólapos nyílászárók a jellemzőek. 

A homlokzat összetett szerkezet: maga a térelhatárolás kb. fele felületű része tömör hőszigetelő panel, a nyílászárók háromrétegű üvegezésű alumínium szerkezetek. Az utcai és az udvari oldal hasonló, de eltérő kialakítású: az utcai oldalon erkélyajtók lesznek, az udvari oldalon toló üvegfalak. Az üvegfelületeket az utcai oldalon kihajtható „zsalugáterek”, az udvari oldalon pedig a tolóajtók méretéhez igazodó toló panelek takarhatják. A fedőszerkezet ilyen módon, az utcán egyfajta mozgalmasságot, tagoltságot eredményez. Az udvari oldalon a belső légteret nem terhelő, síkban maradó megoldást választottunk. A hőszigetelő és az árnyékoló panelek külső burkolata eloxált alumínium vagy szálcement lap. A födémek elé keskeny vasbeton anyagú, vízszintes tűzgátként működő elem kerül. Az utcai oldal első emelete és földszintje hasonló megoldású. Itt függőleges vasbeton rátét-lizénák biztosítják a homlokzat szükséges tagoltságát.

Berendezés, belsőépítészet
A kollégiumi berendezések bútorok igen intenzív igénybevételnek vannak kitéve. Az épület belső karaktere egyfajta „sprőd” technicista karakter, őszinte szerkezetek, anyagok. A minőséget a tartósság és a visszafogott dizájn adja. Az otthonosságot sok helyen kontrasztként alkalmazott erősen színes elemek támogatják. A kollégiumi szintek lakóegységei egységes, szinte típus bútorozást kapnak. Anyaguk rétegelt lemez. A közösségi terek bútorzata is hasonló. Fontos szempont a többcélúság. Az előcsarnok konténerei (ruhatár, büfé-catering) és a „vándorló” fogyasztótér is ezt az elvet formálják meg. Hasonló megoldásúak az öltöző, a szauna konténerek, melyek ugyan helyhez kötöttek, de formálásukkal, térbe helyezésükkel igazodnak ehhez az elvhez. A szűkös térben mobil karakterük a tágasság érzetét kelti.

Dobai János DLA