Ami Budapestnek a Duna, az Bukarestnek a Dâmbovița – igaz, jóval keskenyebb és még a miénknél is megviseltebb folyóparttal. Ennek részleges rehabilitációjára hirdettek nemzetközi ötletpályázatot, amelynek díjazott munkái akár budapesti fejlesztésekhez is adhatnak jó ötletet.
A pályázat a Splaiul Unirii nevű, a folyó két partján futó kettős sugárút fontos, két kilométer hosszúságú belvárosi szakaszát érintette a Mărășești híd és a Mihai Bravu (Vitéz Mihály) híd között. A folyónak ezt a szakaszát az 1980-as években, a belváros nagyszabású átalakítása során szabályozták: most betonmederben, mindkét oldalon többsávos autóút által közrefogva folyik.
A román és angol nyelven meghirdetett, nemzetközi tervpályázat célja az volt, hogy ezen a szakaszon élő közterületet hozzanak létre, amely támogathatja a környék hosszabb távú fejlesztését is. Az első díjassal tervezési szerződést kötnek 180 000 RON értékben; a második díjas 33 613, a harmadik díjas 18 907 RON pénzjutalmat kapott. A zsűri tagjai: Jette Cathrin Hopp építész (Norvégia), Victor Dijkshoorn tájépítész (Hollandia), Marius Cătălin Moga építész (Románia), Elisabeta Dobrescu tájépítész (Románia), Mihai Vărzan építész (Románia).
A pályázatra 12 munka érkezett be, eredményt 2020. augusztus 24-én hirdettek.
1. helyezett: Patrulius și Asociații (Románia)
Vezető tervező: Oana MOGA, Jacqueline CUZINO, Șerban PATRULIUS. Társtervezők: Peisagist Alexandru BALAȘ, Cristina MARCU. Együttműködők: Cristina DINU, Alexandra PISLARU, Nicoara STOENESCU, Toma ARANGHELOVICI, Andreea STANCIU, Andarda VIJAICA, Valentin ARCHIP.
A pályamű Bukarest városi szerkezetének átfogó elemzésén alapul, annak érdekében, hogy a nagyobb városi kontextuson alapuló logikát a kijelölt területen, mikroszinten alkalmazza. A Dâmbovița folyó ma messze nem képes arra, hogy változatos városi tevékenységeket generáljon. A javaslat két célzott beavatkozást kínál erre: a folyón keresztüli gyalogos összeköttetések maximalizálását, és a jelenleg lebetonozott folyópartok élénk ökoszisztémává, vertikális kertekké alakítását.
A hidakat közlekedési szempontból stratégiai pontokon helyezik el, de nem pusztán átkelőként: a társadalmi interakciót segítő, kültéri találkozópontként alakítják ki őket. A parton teraszosan, illetve függőkertszerűen kialakított zöldfelület a vízmagasság esetleges változására is megoldást kínál.
A zsűri szerint a javasolt két beavatkozást nem definiálja a térhasználatot, hanem flexibilis platformot kínál ahhoz – ehhez képest viszont minimális költségből megoldható, különösen a többi pályamunkához képest.
2. helyezett: S.C. BAZA. Deschidem orașul SRL (Románia) és Interscalar (Hollandia)
Vezető tervezők: Emilia Maria Duda. Társtervezők: Matei Bogoescu, Dragoș Dordea, Claudiu Forgaci, Teodora Ganea, Ana Dincă, Zenaida Elena Florea, Andrei Cumpănășoiu. Együttműködők: Anca Ioana Forgaci, Judit Taraba.
A pályamunka a környezet, a környező városrészek és háztömbök alapos elemzéséből indult ki, erre építi rá a közlekedési kapcsolatok javítását, bővítését tartalmazó javaslatcsomagot. A különféle környékek közötti kohéziót, illetve a folyópart városi helyként való használatát épített platformok biztosítják, amelyek kilátóként, átkelőként, rendezvényhelyszínként, vendéglátótérként is használhatóak. Ezek a struktúrák helyenként hidakká bővíthetőek. A javaslat tartalmazza a folyó mellett futó út újraszervezését is, amelynek rövid távú megvalósíthatósága kétségbe vonható. A zsűri emellett kifogásolta, hogy a hidakra vonatkozó javaslatot a pályázat nem dolgozta ki részletesebben.
3. helyett: ART TEST DESIGN SRL (Románia)
Vezető tervező: Ion Justin BARONCEA. Társtervezők: Cristina GINARA, Ioana NANIS, Alexandru IVANOF. Együttműködők: Andrei ANGELESCU, Emanuel BIRTEA, Iulia PANAIT, Alexandru VOICU.
A pályamű gyakorlati eszközt kínál a folyópart és a vízfelület visszaszerzésére, a parthoz csatlakozó, úszó platformok segítségével. Ezek a hídként is értelmezhető/használható, lebegő alkalmatosságok szabadidős, kulturális tevékenységek helyszíneként is szolgálhatnak. A zsűri értékelte a pályamű grafikai megoldásait, az átgondolt műszaki megoldásokat, illetve a kézikönyvként való kialakítást. A városi hack-ként értelmezhető projekt adott esetben más helyszíneken is elképzelhető, megvalósítható.