A nagytöbbség számára szinte csak a bikafuttatásáról ismert észak-spanyol kisváros, Pamplona most új múzeumával szeretne felkerülni a kulturális turizmus térképre. A bilbaói Guggenheim hatás megismétlődésében reménykednek a város vezetői, akik a Pritzker-díjas Rafael Moneo kérték fel a Museo Universidad de Navarra megtervezésére. Moneonak a rangos építészeti díjat 1996-ban, a munkáiban fellelhető folyamatos frissességéért és a helyszínekhez alkalmazkodó állandó újításaiért ítélték oda. Számos múzeumtervezéssel, így a madridi Thyssen-Bornemisza és a Prado bővítésével, a mallorcai Miró Alapítvánnyal vagy a Houstoni Szépművészeti Múzeummal a háta mögött vágott bene a navarrai projektbe.
Az egyetemi kampusz területén megépült új, kortárs képzőművészet múzeum kapcsolatot kíván teremteni az egyetem művészeti oktatása és a város lakói között, egy újszerű kulturális központként kíván működni. Az eredetileg jóval kisebbnek szánt múzeum nem titkolt szándéka, hogy egyfajta turisztikai mágnesként, az év minden időszakában vonzóvá tegyék a várost. Moneo épülete nem hivalkodó, nem kíván kilépni környezetéből, mint a modellnek tekintett Gehry-féle bilbaói Guggenheim, annál lényegesen letisztultabb, akár merevebbnek, strukturáltabbnak mondható.
A háromszintes épület inkább alárendelődik a magas színvonalú, különleges gyűjteménynek, amelynek alapját egy rendkívüli fotókollekció adja. A magánkezdeményezésben megvalósuló múzeum mögé kezdetektől fogva odaállt a város és a tartomány is, az itt áthaladó zarándokút egyik állomása lett a kampusz közegébe jól belesimuló, üvegfelületekkel és tölgyberakásokkal tarkított épület. A 12 kiállítótermen, projektszobákon, múzeumpedagógiai műhelyeken, tantermeken, könyvtáron, éttermen és egy 750 férőhelyes előadótermen kívül számos közösségi teret is létrehoztak, ahol a tanárok, diákok, múzeumlátogatók és városlakók rendszeresen találkozhatnak a januárban megnyílt múzeumban.
Bán Dávid