Épületek/Lakóépület

Passzívan a pusztában

2019.03.18. 23:26

Széna? Szalma? Kívülről decens, belülről megkapó az a ház, amely — once upon a time — akár népmesében is szerepelhetne, bár ez a népmese sajnos egyelőre nem nálunk, hanem Angliában játszódik. Energiafogyasztása minimális, benne a hőmérséklet viszont szinte állandó: 21 és 23 fok között ingadozik. És mindez egy-két nap alatt összeszerelhető, akár egy Ikea-bútorcsalád. Na jó, néhány csavar, egy fúró meg egy jó szerelőgárda azért nem árt, ha segítségünkre siet.   

Magyarországon még mindig csodabogárszámba megy az, aki passzívházat építtet vagy olyan életmódot választ, mint az a család, amelyik falura költözött, hogy mindent maga termeljen meg és minden szükségletét maga állítsa elő. Miközben Nyugat-Európában rendre jönnek elő az alternatívnál alternatívabb megoldásokkal. Milánóban például a Bosco Verticale megálmodói két éven keresztül terveztettek kerttervezőkkel — és persze építészekkel — olyan magasházakat (76, illetve 110 méteresek), melyekbe gyakorlatilag egyhektáros függőleges erdőt építettek több száz fával, több ezer bokorral, növénnyel, így nemcsak a lakókat, de a várost is zöld felülettel és egészségesebb levegővel ajándkozva meg.  

Pedig ha nem vigyázunk, s nem igyekszünk mi, felhasználók és a megrendelésünkre dolgozó építészek a fenntartható, környezetkímélő, nem pedig energiavámpír megoldások felé, önnön vesztünkbe rohanunk. Örömmel nyugtázunk hát minden olyan egyedi, egyéni megoldást, ami kicsit is könnyít környezetünk nehézlégzésén és földünket néhány könnyedebb levegővételhez juttatja. 



 

Ebben az angliai, látszólag a semmi közepén, valójában a természeti környezetben épült házban grammnyi beton sincs, lényegében szalmapanelekből épült, tulajdonképp tehát afféle szalmakunyhóról beszélünk, melyben azonban a modern ember minden igénye kielégülést nyer. Ráadásul a belsőépítészeti megoldások is (mennyezetlambéria, padlóburkolat stb.) természetközeliek és figyelemre méltóak. 


 

Az épületszerkezetet kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonsággal bíró, előregyártott szalma-fa panelek alkotják. A Juraj Mikurcik építész által tervezett épület bejutott az Egyesült Királyság Passzívház Díja 2018 (UK Passivhaus Awards 2018) finalistái közé.

A panelekről, illetve arról, hogyan készül a szalmaház, itt látható videó.

Hihetetlen, de ezekből a szalmapanelekből egy-két nap alatt megépíthető egy ilyen ház. A függőleges, viszonylag nagyméretű panelek képezik az oldalfalak nagyrészét, a kisebb, vízszintes elemek az ablakok fölötti áthidaló részeket. (Ezekben keresztben fa merevítő is van.) A 40 és 180 kg közötti panelek teherautón érkeznek a helyszínre, ahol először egy alapot kell készíteni nekik, amire rászerelik őket. Még különleges szaktudást igénylő gárda sem szükséges egy szalmaház összerakásához, ügyes, szerelésben jártas emberek odafigyeléssel gyönyörűre kivitelezhetik. Mindössze fúró, csavarok és gumikalapács kell hozzá, az elemeket ugyanis, akár egy Ikea bútort, egymáshoz, illetve az alaphoz csavarozzák. Erre jön a dupla szigetelés nejlonnal és még egy szigetelő anyaggal, majd pedig a tetőszerkezet. 


 

Mit jelent a passzívház?

Komplex tervezői szemlélettel kialakított épületet, melynek megvalósításánál már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, a hőnyereséget pedig maximalizálják, figyelembe véve és hasznosítva a belső hőforrások energiáját. A tervezés alapvető eszköze és elengedhetetlen része a több lépcsőben végzett PHPP számítás (passzívház tervező programcsomag), amelyet a Darmstadt Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők és optimális energiamérleg alakítható ki.

Általános kritérium a Darmstadt Passivhaus Institut általi minősítés megszerzéséhez, hogy a fajlagos éves összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh (m2/év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10%, a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2/év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 10 W/m2 értéket.

A fenti ház lakói már féléves itt lakásuk után igen kedvező áramszámlákról és szinte állandó, kellemes hőmérsékletről számoltak be, 21 fok volt a házban függetlenül a kinti hőmérséklettől, és a meleg nyári időszakban is csak 23 fokig emelkedett a hőmérő, a valódi tetőméreten "túllógó", árnyékot adó előtetőnek köszönhetően.




A 95 négyzetméter alapterületű passzívházban megtalálhatók a szokványos – bevált – passzívház-komponensek (tripla üvegezésű nyílászárók, hővisszanyerős szellőztető rendszer), a tervezés során pedig fokozott figyelmet szenteltek a megfelelő tájolásra, a kivitelezés során pedig a légtömörségre.

Az eredeti angol cikk elkészültének pillanatában, a féléves bentlakás után főzni még nem főztek a házban és a melegvízrendszert se építették ki, ezek a tapasztalatok még nem lettek a ház környezettudatos lakói által tesztelve, de mi drukkolunk nekik.

Nincs más választásunk. 

Építészfórum