Passzívházak és energiahatékony épületek 2014
2021-re az EU-direktíva értelmében az összes épületnek „közel nulla” energia-igényűnek kell lennie. A passzívházak már most teljesítik ezt a követeményszintet, de vajon a „közel nulla energiás” épületek elérik-e majd a passzívház szintet? Úgy tűnik, nem. Szekér László írása.
A passzívházak fűtési energiaigénye 15 kWh/m2/év, míg a formálódó „közel nullás” előírás 40-50 kWh/m2/év körül várható értéket céloz meg. Vagyis, a jól ismert definíciót idézve, minden passzívház „közel nulla energiás”, de nem minden „közel nulla energiás” épület passzívház. Ez is témája a soron következő „Passzívházak és Energiahatékony Épületek 2014” szakmai konferenciának, mely december 5-én kerül megrendezésre Budapesten.
A passzívház minősítési rendszer a közeljövőben újabb kategóriákkal bővül – figyelembe véve a megújuló energiák előretörését, a szakma zéróenergiás elvárásait és a formálódó új európai szabályozási kereteket, mely lényegében az „alacsonyenergiás” szintet teszi kötelezővé. Tehát a klasszikus passzívház kategória mellett megjelenik a pluszenergiás, és a zéróenergiás prémiumkategória, és lesz egy „belépő” alacsonyenergiás, „fokozottan energiatakarékos” szint is. A megújuló energiaforrások integrálódnak a passzívházakban a jövőben, de ez nem jelenti azt, hogy mellőzni lehet az energiahatékonyságot. Az energiahatékonyság kérdése továbbra sem lerágott csont – minden egyes épületnél – csomópontról csomópontra - meg kell vívni ezt a csatát a tervezőknek és kivitelezőknek, A közelgő passzívház konferencia ehhez ad muníciót a légtömörség, hőhídmentesség, hatékony épületgépészet, optimalizált szoláris nyereség, épületarányok, árnyékolás jelentőségének hangsúlyozásával, valamint innovatív épületszerkezetek és építőanyagok bemutatásával. Megfelelő szaktudás nélkül sajnos félrecsúsznak a jó szándékú kezdeményezések is: nem elég a vastag hőszigetelés, a tripla üvegezésű ablakok, vagy akár a hővisszanyerős szellőzés – az egész épületet úgy kell összerakni, hogy minden részlete szakszerűen megoldott, és hibátlan legyen, a konferencia ennek tudatosításával segíti az épületek létrehozóit elérni a célokat. A köztudatba már bekerült a „hatékony termikus épületburok” fogalma, egyre kevésbé kell meggyőzni az építtetőket a hőszigetelés, vagy akár a hővisszanyerős szellőzés fontosságáról. A hangsúlyok máshová kerültek az elmúlt évek során, előtérbe kerül a gondos és szakszerű tervezés, és precíz kivitelezés. A hétköznapi építkezéseken is egyre inkább nőnek a minőségi elvárások: utólagos mérések és minőségbiztosítási protokollok (pl. légtömörségmérés, épületfelügyeleti eszközök, hőkamera alkalmazása, valós idejű energiamérés stb.) lehetővé teszik, hogy ellenőrzött minőséget állítsunk elő, ami a minőségellenőrzött passzívházaknál alapkövetelmény.
Szakmai konferencia és kiállítás 2014 december 5.
A tervezés szerepe felértékelődik, és az életcikluselemzés is jelentős szerepet kap, mint a racionális energiamodellezés része. Kevésbé közismert, de a passzívház az építészet és az épületgépészet mellett a közgazdaság terepe is – csak a racionális döntések, alapos elemzések alapján születhetnek jó döntések. A konferencián Dr. Szalay Zsuzsa tolmácsolásában hallhatunk az életcikluselemzés hazai gyakorlatáról. Nem hiányozhatnak a legújabb passzívházas projektek, a nemrég átadott százlakásos passzívház mellett új passzívházas óvodákról is hallhatunk Pólus Károly előadásában, Hegedűs Attila és Koós Miklós pedig a legújabb hazai minősített passzívházakat mutatják be, és autentikus forrásból, Barabás Béla előadásában megismerhetjük az első minősített romániai passzívházat is. Dr. Laczkovits Zoltán a Multikomfort-ház koncepciót ismerteti, és Dr. Vajda József révén bepillantást nyerhetünk a hazai passzívház-oktatásba, illetve az ÉMI formálódó szabályozásba is. Benécs József a monitoring eredményekről számol be, Boros Károly a légtömörség fontosságáról beszél majd. A passzívházakhoz kapcsolódó szakkiállításon résztvevő kiállítók bemutatják legújabb termékeieket, több előadás is szól az innovatív passzívház komponensek fejlesztési irányairól – falszerkezetek, nyílászárók, hővisszanyerős szellőzések, rögzítéstechnika, légtömörégi kérdések szerepelnek a tervezett programban.
Nem csak energiahatékonyság
A passzívházak építésével sokat tehetünk a környezetünkért. A közel 90%-kal csökkentett fűtési célú energiafogyasztás jótékony hatással bír az épületek széndioxid kibocsátására is, így a passzívházak a környezetvédelem hatékony – és leginkább gazdaságos - eszközei. Ez különösen igaz a felújításokra. A passzívház-technológia mindenkié, a komponensek fejlődésével egyre elérhetőbb mindenki számára.
Passzívházak alkalmazásával megoldható lenne az energiaszegénység felszámolása. Az egyre növekvő energiaszegénység miatt sokan egyszerűen képtelenek kifűteni a házaikat, és emiatt sokan megfagynak hideg időben – a saját házukban! Erre a problémára is megoldást nyújt a passzívház: még a legnagyobb hidegben sem fog senki megfagyni egy passzívházban, még ha egyáltalán nincs is fűtés benne. Gyakorlati tapasztalat, hogy a passzívházakban még legnagyobb hidegben sincs hidegebb 14-15 foknál – de ha emberek is tartózkodnak ilyenkor a házban, akkor fűtés nélkül is legalább 17-18- fok lesz.
Az importfüggőség csökkenése a nemzetbiztonsági kockázatok csökkenését eredményezné, és a megtakarított fűtésköltség az ország versenyképeségének növekedésével járna. Ráadásul az épületeink egészségessé válnának – a passzívházakban ismeretlen fogalom, a rossz levegő, vagy a penész. A passzívházak gazdaságos választ adnak az épületek egészségessé tételéhez. Ma az egyik legnagyobb probléma az úgynevezett „beteg épület tünetegyüttes” (Sick Building Syndrome). A rossz beltéri légállapotok – levegőtlenség, penész, baktériumok – komoly problémát jelentenek, főleg az újabb ingatlanoknál. Egyre több az allergiás panasz, és a „túl jól” záródó nyílászárók miatti oxigénhiány sajnos egyre gyakrabban vezet megfulladáshoz, - a fűtési idényben szinte naponta adnak erről hírt. Ezek a passzívházakban kizártak, mivel az állandó, folyamatos friss levegőellátás miatt erre nem kerülhet sor. Passzívházakban senki nem fog megfulladni.
A passzívház-technológia képezi az alapját az összes energiahatékony irányzatnak – hívják azt ökologikusnak, környezettudatosnak, aktív-, bio-, vagy autonómháznak. Az alapok azonosak: kiválóan szigetelt hőhídmentes és légtömör épületburok, passzívház nyílászárók, lokális klímaadatokon alapuló pontos energetikai modellezés, optimalizált szerkezeti megoldások, hatékony hővisszanyerős szellőzés, precíz és szakszerű részlettervezés, gazdaságossági számítások, minőségbiztosítás, megújuló források ésszerű integrálása, életciklus elemzés. Lehetnek eltérőek a hangsúlyok, de ezek komplex alkalmazása nélkül nem lesz eredmény. Az évtizedek alatt megépült passzívház példák ezrei bizonyítják, hogy lehetséges gazdaságosan (haszonnal) ilyen házakat építeni. A személyes tapasztalatokról beszámoló kollégák megerősítik: nem a többlet pénzen van a hangsúly, hanem a többlettudáson, és többlet energián, amit ezekbe az épületekbe fektetnek a létrehozóik. Mindez a mérnöki tudás felértékelődését jelenti – ha igényt tartanak rá - részletes tervezésre, fokozott művezetésre és minőségellenőrzésre van leginkább szükség, és megfelelő szakoktatásra – mely már elindult hazánkban a PAOSZ tagjai révén. A szabályozók, támogatások is fontos szerepet játszanak, de talán még fontosabb, hogy megfelelő szakértelem és elegendő idő legyen a megvalósításra. A tudatos építtető is nagyon fontos – nem minden pusztán pénzkérdés. A passzívház jelenlegi 10-15%-os többletköltsége hamar megtérül a szinte nullára csökkent fűtésköltségen, de talán még fontosabb pénzügyi szempont az ingatlan értékállósága. Egyre többen döntenek a passzívház-építés mellett pusztán üzemeltetési szempontból, de az se mindegy, hogy piacképes lesz-e az épületünk 5-10-20 év múlva – az egyik legnagyobb befektetés értékállósága stratégiai kérdés.
Nincs ma a piacon még egy olyan energiahatékonysági minőségbiztosítási protokol, mint a passzívház követelményrendszer - ez megalapozza a hosszútávú igényt a minősítésre.
A passzívház nem luxus, hanem az életciklus kutatások szerint a költséghatékonyság optimuma. Ez azt jelenti, hogy a válság elmúltával, az újraéledő építési piacon fel fognak értékelődni a passzívházak. A passzívház egyre inkább követelmény lesz, hatékonysága és költségoptimuma révén megkerülhetetlen. A megnövekedett épületérték hosszútávon garantálja az épület értéktartását, amit előbb-utóbb a piac is be fog árazni.
Az energiahatékonyság mellett fontos hajtóerő a passzívházak kiemelkedő komfortja – a használók nagyon értékelik ezt. Egy passzívház a többlet komfortja miatt kelendőbb - versenyképesebb - lesz, mint egy szokványos építésű ház. Már most megfigyelhető, hogy az ingatlanhirdetésekben hívószó lett a passzívház – bár a hirdetések alig néhány százaléka takar valódi minőséget. Emiatt is fontos marad a jövőben a minőségbiztosítás, és a független tanúsítás.
Újra kinyitottak a passzívházak
A 2009 óta minden évben megrendezett Passzívház Nyílt Napokon rendre beszámolnak a tulajdonosok arról, hogy a passzívházaik valóban úgy működnek, mint ahogy azt a számítások előre vetítették.
Fontos megemlíteni, hogy a passzívházépítők nem képeznek zárt klubot. Nincsenek titkok, nem védi szabadalom a technológiát (a konkrét alkotásokat természetesen szerzői jogok védik, és persze lehetnek egyes konkrét termékeknek szabadalommal védett részei). Olyan nyílt tudásrendszer ez, melyhez bárki csatlakozhat, legyen akár tervező, akár építtető, vagy fejlesztő. A nyitottságot jelzik az évek óta egyre nagyobb érdeklődés mellett megrendezett Passzívház Nyílt Napok is. Idén minden eddiginél több, már 17 helyszínt kereshettek fel az érdeklődők. Több mint száz érdeklődőt vonzott az egész napos autóbuszos kirándulás mely nyolc budapesti és környéki projektet keresett fel. Látogathatóak voltak társasházak, családi házak és sorházak, iskola és bemutatóterem, új építések, valamint épületfelújítási projektek is. Hatalmas érdeklődés övezte a százlakásos passzívházat, a zuglói társasházat, és az Internorm bemutatóterme is komoly sikert aratott. A legújabb fejlesztések mellett a szakszerű beépítések 3 dimenziós modelljei, és kiegészítők is láthatóak voltak.
A Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok alkalmával 2014 november 8-án szombaton, Budapest környéki passzívházakat lehetett felkeresni szervezett autóbuszos túra keretében, melyet a PAOSZ szervezett. A kiránduláshoz egy szervezett csoport csatlakozott Romániából, a Romániai Passzívház Szövetség (PHAR) szervezésében.
Fotókon minden más, és tökéletes… más mint egy novemberi reggelen, helyszínen megnézve. Aki vette a fáradságot, személyesen is megtapasztalhatta a kiemelkedő komfortot, a kellemes belső hőmérsékletet, az alacsony zajszintet, a szabályozott páratartalmat, a bőséges természetes fényt, a folyamatos frisslevegő ellátás nyújtotta ideális körülményeket – amitől egy passzívház több, mint egy pusztán energiahatékony beruházás. A passzívház-tulajdonosok ismét elmondták, hogy a takarékosság és gazdaságosság mellett az egészséges és kényelmes környezet miatt választották ezt az építési módot.
A tervezők beszámoltak az optimális tájolás fontosságáról, a költséghatékony megoldásokról, a nyílászárók kiválasztásának szempontjairól, az árnyékolás jelentőségéről, az energiamodellezésről, és még sok érdekes dologról. A fenntarthatóságról és egészséges környezetről szóló új épületek mellett felújítás, és egy középület is látható volt a bemutatón. Az eredmények mellett a nehézségekről, buktatókról, értékes tapasztalatokról is szó volt. Sajnos a passzívház követelményrendszer nem illeszkedik zökkenőmentesen a magyar építési gyakorlatba – bár ez nem a passzívházak miatt van. A passzívházak tervezési szoftvere, a PHPP, sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményt ad, mint a többi, jelenleg piacon levő energiamodellező szoftver. Ugyanarra a házra más eredményeket adnak a különböző szoftverek az eltérő bemenő adatok miatt. A gyakorlat a PHPP-t igazolja – hagyományos eszközökkel nem lehet ilyen pontosan méretezni a passzívházakat. Az energiahatékonyság a passzívházak esetében valóban működik – a kulcs a minőségbiztosítás.
A nyolc helyszínt érintő épület-bemutató elsősorban az érdeklődő építtetőknek szólt.
A tervezett program során megtekinthető volt a frissen átadott „százlakásos” passzívház Angyalföldön, egy passzívház-komponensekkel épült társasház Zuglóban, a budaörsi „télikertes” passzívház, a pesterzsébeti passzívház iskola, az egyik legújabb magyar passzívház a XVII. kerületben, egy társasházi lakás felújítása passzívház technológiával Gödöllőn, a dunakeszi sorház, és a budaörsi Internorm bemutatóterem, ahol a legújabb passzívház-nyílászárókkal lehet megismerkedni. A megépült, minősített passzívházak megtekintése mellett mód nyílott a tulajdonosokkal, tervezőkkel és kivitelezőkkel is szót váltani. A helyszíneken az épületek tervezői és kivitelezői tartottak rövid bemutatókat, többek között Miskolczy Imre, Pusztai Ákos, Nagy József, Klinger Gábor, Szekér László, Benécs József, és Szentmihályi-Nagy István. Az autóbuszos túra „idegenvezetői” Abou-Abdo Tamás DLA és Szekér László DLA építészek, a PAOSZ tagjai, minősített passzívház-tervezők voltak. Ezúton is köszönjük az épületek tervezőinek, tulajdonosainak és kivitelezőinek (azoknak is, akik egyénileg felkereshető épületeket nyitottak ki), hogy rendelkezésre álltak, köszönet a szervezőknek és közreműködöknek, köztük az Internormnak, külön köszönet Abos Edének, a PHAR-nak és Green Press-nek, valamint az iPHA-nak, és főképp a lelkes látogatóknak a sikeres rendezvényhez.
Szekér László
