Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencia
Novemberben bárki felkereshet megépült, életvitelszerűen lakott minősített – kiemelten energiatakarékos - passzívházakat az ország több pontján: 2012. november 9-11. között rendezik meg ugyanis a Nemzetközi Passzívház Nyílt napokat, a programot három éve magyar passzívház tervezők, kivitelezők, építtetők is meghirdetik, a Passzívházépítők Országos Szövetsége koordinálásával.
Novemberben bárki felkereshet megépült, életvitelszerűen lakott minősített – kiemelten energiatakarékos - passzívházakat az ország több pontján: 2012. november 9-11. között rendezik meg ugyanis a Nemzetközi Passzívház Nyílt napokat, a programot három éve magyar passzívház tervezők, kivitelezők, építtetők is meghirdetik, a Passzívházépítők Országos Szövetsége koordinálásával. (Részletek hamarosan.)
A nyílt napok nyitányaként rendezik meg 2012. november 9-én a Passzívházak és Energiahatékony Épületek című szakmai konferenciát Budapesten a Green Press szervezésében. A konferenciának hagyományosan a budapesti Francia Intézet ad otthont, a novemberi Környezetvédelmi Hónap c. rendezvénysorozat részeként.
Az első passzívház konferenciát 2009-ben tartották a Francia Intézetben; itt mutatták be nagyobb nyilvánosság előtt először az első hazai minősített passzív családi házat, amely Szadán épült meg. Ezúttal is figyelemreméltó magyar és külföldi passzívházak – lakóházak, társasházak, intézmények – építészeti, gépészeti, energetikai tervezési, kivitelezési folyamatát ismerhetik meg a konferencia résztvevői, a közreműködő szakemberek előadásában. Szó esik az alkalmazott építőanyagokról, beépített – energiahatékony – komponensekről éppúgy, mint a passzívház tervezés, –kivitelezés és az üzemeltetés költségvonzatairól.
Az előadások közül különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a 100 lakásos passzívház, amely Budapesten a XIII. kerületben valósul meg önkormányzati beruházásként. A terveket az építésziroda képviseletében Nagy Csaba okl. építészmérnök ismerteti. Nemrég írták ki a közbeszerzési pályázatot kivitelezőknek, ideális esetben 1-2 hónapon belül kezdődhet az építkezés. A projekt mind méreteiben, mind koncepciójában egyedülálló; a társasházat a tervek szerint bérlakásként hasznosítják majd. A bérleti díjakról korai lenne nyilatkozni, de az biztos, hogy a bérlők rendkívül alacsony fűtésköltséggel számolhatnak.
Ugyancsak egyedülálló a pesterzsébeti általános iskola esete, amely hazánkban elsőként alkalmazott passzívház-technológiát intézménybővítés során. Az új foglalkoztató helyiség Szekér László minősített passzívház tervező és oktató tervei alapján 2012. augusztusban készült el, az épületet szeptemberben vették birtokukba a gyerekek és a pedagógusok. A passzívházas iskolabővítés példaértékű projekt, felkelheti az intézményfenntartók figyelmét, hiszen a közintézmények jelentős hányada köztudottan energiapazarló. Nemrégiben a Belügyminisztérium építésügyi igazgatásban dolgozó szakemberei passzívházas szakmai túrán vettek részt; ezt az iskolaépületet is szemrevételezték. Az iskoláról is lesz előadás a konferencián.
A konferencia célja, hogy a hazai és külföldi minőségellenőrzött passzívházak közreműködőinek bemutatásával adekvát válaszokat adjon a szakmai kérdésekre a passzívház-technológia iránt érdeklődő tervezők, szakági mérnökök, építőipari kivitelezők számára, továbbá megbízható, hasznosítható információkkal szolgáljon a potenciális magánépíttetők, ingatlanfejlesztők, -fenntartók számára arról, miként lehet új és meglévő épületek fűtési és primer energiaszükségletét a minimálisra csökkenteni.
Az elmúlt években tapasztalható információrobbanásnak köszönhetően Magyarországon is közismertté vált a passzívház-technológia, amely jelenleg az energiahatékony és fenntartható építés csúcstechnológiáját képviseli. A passzívházak a hagyományos építési technológiával létesült épületek energiamennyiségének a töredékét igénylik. Kivitelezésük nem feltétlenül igényel többletköltséget a hagyományos építési metódus költségeihez viszonyítva - ezt a szadai passzívház példája is jól bizonyítja.
Az Európai Unió döntése értelmében 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését figyelembe vevő technikákat kell a megvalósítás során alkalmazni. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház követelményrendszer, illetve -technológia gyakorlati alkalmazása, nem csak új épületeknél, hanem a felújítások esetében is.
A konferencia - az előző évek gyakorlatának megfelelően - a Magyar Építész Kamaránál továbbképzésként akkreditált rendezvény. A részvétellel megszerezhető kreditek számát a szervezők hamarosan közzéteszik (jelenleg elbírálás alatt) a konferencia weboldalán.
Kapcsolat: press[kukac]greenpress.hu
