Patakmalmok a Kárpát-medence keleti felében

Ozsváth Gábor Dániel kötete a Terc Kiadó Népi kultúra sorozatában jelent meg.

A Magyar Néprajzi Lexikon meghatározása szerint a malom "Gabonamagvak, ásványi anyagok őrlésére, darálására szolgáló, forgó mozgással működő mechanizmus." A lexikonban azonban van más meghatározása is, amely szerint a malom: "termelő gépezet, mely valamilyen energiaforrást (pl. víz, állati, emberi) mechnikai munkára forgó mozgású meghajtással hasznosít".

 

 

Mindkét meghatározás pontosan megjelöli a malom lényegét: őrlésre alkalmazott szerkezet, amely valamilyen energiaforrás hasznosításával működik. Számunkra a malom mégis több gépi mechanizmusnál, mert a falu, majd a város elmaradhatatlan része volt, ahol mindig valamilyen érdekes és hasznos munka folyt. A sokféle malomtípus közül a vízimalom emléke él bennünk a legelevenebben azért is, mert erre emlékeztetnek versek, énekek, mesék és mondák, amelyek mind valamiképpen malommal vannak kapcsolatban. És ne feledkezzünk meg a szülőfalu, a szülőföld képéről, amint a vízimolnárok csengettyűs lovas szekereikkel járják a falvakat, hogy összegyűjtsék a gabonát, illetve hazaszállítsák a kenyérnek való őrleményt, a lisztet.

A vízigépek alkalmazása Európában már a 11-13. században "technikai forradalmat" idézett elő, mert a motorok világának kezdetét jelentette, s a magyar történelem forrásaiban is a 14-15. századtól egyre gyakrabban tűnnek fel a vízimalmok. Ma már csak nagy ritkán láthatunk egy-egy véletlenül megmaradt példányt. Éppen ezért féltve kell ezeket őrizni, mint a népi technika értékes tanúit.

 

 

Ezért csak üdvözölhetjük azokat a kutatókat, akik időt és erőt áldoznak a letűnt világ malomiparának feltárására. Közéjük tartozik dr. Ozsváth Gábor Dániel, aki több, mint két évtized óta szenvedélyesen kutatja a székelyföldi és erdélyi vízimalmok történetét, s eddig is értékes tanulmányokat közölt e témakörben. Ez a kötet folytatását jelenti eddigi munkásságának, de több is annál, mert a szakmaiság, szakszerűség elmélyítésével találkozunk e könyvében. Elegendő, ha megtekintjük e tanulmány tematikáját, érdemes erre figyelnünk.

Miután áttekintést nyújt a magyar kutatások mai helyzetéről, ismerteti a Kárpát-medencei patakmalmok erőátviteli differenciálódását, a malomépítés módját és a vízi jog felhasználásának kérdéseit a különböző történelmi korokban. A kötet nagyobb részét a szerző a patakmalmok sokféleségének elemzésére fordítja. Különösen érdekesnek tartjuk a "Patakmalmok az élelmezés szolgálatában" c. fejezetet, amely a lisztelőmalmokkal, kásaőrlőkkel, paprikaőrlőkkel, olajütőmalmokkal, almatörőkkel és pálinkafőzőkkel foglalkozik. Nem lehet vitás, hogy ezek közül a lisztelő malmok száma volt a legnagyobb. Erről a malomtípusról olyan szakszerű leírást nyújt a szerző, amely bevezeti az olvasót a malom fejlődésének technikai részleteibe, nem feledkezve meg a társadalmi vonatkozásokról sem.  Jó megoldásnak tartjuk, hogy a technikai részleteket konkrét malomleírások és képi ábrázolások támogatják, ami szemléletessé teszi a tárgyát.

 

 

Meglepő, hogy mi mindenre volt képes a vízikerék: hajtotta az élelmet előállító malmokat, az ipari jellegű szerkezeteket, hidraulikus kalapácsokat, posztóványolókat, érczúzó mechanizmusokat, kovácsműhelyek fújtatóit, fűrészmalmokat. A patakmalmok fölött a gőzgép feltalálásával és elterjedésével járt el az idő, amit a villamosság diadala csak betetézett.

Ozsváth Gábor Dániel e tudományos kötete felhívja a figyelmet arra, hogy még mindig van lehetőség a mentési munkára, még áll néhány régi, 19-20 századi patakmalom, amelyeket érdemes akár jogi védelem alá helyezni, miközben megéri a befektetést a tudományos szempontokon túl a turizmus számára is. Mindezekért szívesen ajánlom a könyvet az érdeklődők figyelmében.

Egyed Ákos

Kiadó: TERC Kft.
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 232 - kb. 200 fotó és rajz
Formátum: 166×188
ISBN 978 963 9535 40 4
Ár: 3.600,- Ft  2.880,- Ft