PÉCS/EKF Köztérfejlesztési Szimpozion

Leírás:

várostervezés / városfejlesztés / menedzselés

2006. november 24. péntek 13 óra
Művészetek Háza, Pécs, Széchenyi tér 7-8.

Szervező: Kultúra2010 Társaság

Referátumok
Az EKF Közterek és Parkok Munkacsoport beszámolója
Horváth András (ÉVarc): Beszámoló az EKF fejlesztési projektjeinek végrehajtásáról
Gauder Péter: Városi közterek fejlesztésének menedzselése
Szijártó Zsolt: A társadalomtudományos gyakorlatok helye a közterületfejlesztés folyamatában
Új Irány Csoport: Probléma-feldolgozási és terveztetés-eljárási ütemterv vázlata

 

A szimpoziont követően az ECHO Kritikai szemle (Pécs) szakmai beszélgetést szervez a közterületfejlesztési kulcsprojekt témájában a nagyközönség számára. A beszélgetőpartnerek a szimpozion előadói lesznek.

meghívó

Pécs városa 2005 decemberében azzal nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címmel járó 2010-es programév megrendezésének jogát, hogy pályázati anyagában a felkészülési folyamatot összekötötte egy kulturális alapú gazdasági és társadalmi léptékváltással. A győztes anyag a város történetileg értelmezett kulturális teljesítményeire alapozta programját, és a jelen kulturális gyakorlatának erősítését ígérte.

A pécsi (EKF) pályázatban vázolt léptékváltást elősegítő beruházások az ún. ”öt fejlesztési kulcsprojektben” öltenek testet. Ezek sorába tagozódik be a közterek és parkok revitalizációs programja. A rendezvényév sikeres lebonyolítását és a városi fejlesztések urbanisztikai hátterét biztosítaná a köztérfejlesztési projekt.

Feladata a helyi sajátosságok feltételeihez igazított, új használati igények és a korszerű városi minőség megteremtése. Céljai az EKF pályázatban kijelölt fejlesztési és stratégiai elképzelések hátterében fogalmazódnak meg és nyerik el értelmüket: Az EKF pályázati program nem kevesebbet vállalt, mint az Európai Unió egyik vidéki kisvárosának holtpontra jutott gazdasági, társadalmi és kulturális életének megújítását.

A szóban forgó közterület-fejlesztési program különböző típusú fejlesztései a város eltérő városrészeiben kerülnek megvalósításra, illeszkedve a város szövetéhez és szerkezetéhez. A megjelölt fejlesztési pólusok és tengelyek használati funkciói ma is adottak, de nem kihasználtak vagy rosszul definiáltak. Ugyanakkor lefedik a város csaknem egészét, így a fejlődés lehetőségét kisugározhatják a településterület egészére.

A köztér-fejlesztési program négy tevékenységi csoportba osztályozza az elvégzendő feladatokat. A 7,4 milliárdos költségvetés tartalmazza
• az utcák és terek rekonstrukciós programját;
• a városi zöldterületek és szabadidős szabadtéri infrastruktúrájának fejlesztési programját;
• a műemlék-gondozási stratégia kidolgozását szolgáló programot;
• a karsztforrások hasznosításának programját.

A feladat kijelölése és a célok meghatározása után könnyen úgy tűnhet, hogy a végrehajtás már egyszerű akár egy kifestőkönyv vagy hímző-minta kitöltése: a megfelelő színek mechanikus felhordásával az ábra magától összeáll és megtelik élettel. Azonban az egyes mezők színhelyes tónusainak beállítása nem csak a kompozícióban elfoglalt helyétől függ, hanem saját pozícióinak minőségétől is. Szakmai közhely, de sajnos elkendőzhetetlen igazság, hogy a minőségi sajátosságokra reagáló megoldások nem állnak elő a folyamatirányítás korunkra jellemző magyar gyakorlatának rutinja mentén.

Kultúra2010 Társaság