Pécs, György telep - tervezz elérhető és fenntartható lakást

Városi és egyetemi összefogással hirdettek meg a fenti címmel hallgatói ötletpályázatot a pécsi György telep szociális lakóépületeinek megtervezésére. A pályázat lezárult, bemutatjuk az értékelést és a pályaműveket.

Előzmények: 7x7 György telep városrehabilitáció

A Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építészmérnök Szakmai Intézete és a Breuer Marcel Doktori Iskola a keleti városrész szociális rehabilitációját célzó pályázat előkészítő munkáiban vett részt. Kutatási témaként szerepelt a doktori iskolában már eddig is a szociális lakáskérdés, szociális építészet, optimalizált építészet. Ezért nagy lehetőségként tekintettünk erre a feladatra, komoly kihívást látunk benne.

2012. május
A terület műszaki felmérése megtörtént párhuzamosan egy szociológiai felméréssel, amelyet a családsegítő szakemberei az építész hallgatókkal közösen, együtt haladva végeztek. Az építészeti, városépítészeti, műszaki koncepció kialakítása folyamatban van.

A felmérés tanulságai
Az épületek vályogfalas szerkezettel készültek, melyek igen rossz állapotban vannak. Közműellátottság van a területen (ISPA program), de a házak nagyrészt nincsenek rákötve a közműhálózatra. Úthálózat, közterületek állapota, közvilágítás, szemét helyzet egyaránt nagyon problémás. Az egyik fő dilemma újat építeni vagy felújítani.

Felmerült az új építés alternatíva, és a vályogfalas épületek felújítása is. Az új és régi kombinációja lehet a legjobb megoldás. A pályázat (TIOP) nem támogat a területen, a szegregátumban új építést, ezért a felújítás alternatíva előtérbe került. A vályogfalas épületek felújítása speciális terület, speciális tudást, tapasztalatot és hozzáállást igényel. A fenntarthatóság kulcskérdés, nem lehet ezt sem hagyományos módon megközelíteni. Mi a fenntartható ebben az esetben? A cél: a nagyon alacsony fenntartási költségek, üzemeltethetőség biztosítása. A legfontosabb, hogy jó arányérzékkel, nagyfokú érzékenységgel megtaláljuk az optimális és valóban működő kombinációkat, variációkat - lakás, lakókörnyezet, elvárt lakókomfort és alkalmazott technológiák, műszaki, gépészeti megoldások között.

A munkamódszerről
Nyitott folyamatnak kell lennie a tervezésnek, jó kapcsolat szükséges a különböző szakterületek között. A tervezési program felállítása az egyik legfontosabb momentum, ahol a helyiek bevonása kulcskérdés lehet, a tervezés folyamatát nyitottá tenni feléjük szintén, a megvalósításba való bevonás pedig ugyancsak a legfontosabb elemek közé tartozik több szempontból is. Közösségformáló erővel bír, sajátjuknak érzik a lakók az elkészült házakat, ha részt vesznek a kivitelezésben, megtanulják a karbantartáshoz szükséges munkákat elvégezni.

Mi is ez a tervezői szemléletmód? Speciális hozzáállás, nyitottság, kíváncsiság a valós igények pontos feltérképezésére valamint a témával foglalkozó más tudományterületeken folyó munka megismerése. Kapcsolati háló megteremtése a különböző diszciplínák között. A probléma összetettsége megkívánja, hogy a különböző területek (a kormányzás, szociológus, szociális munkások, családsegítők, építészek, várostervezők, műszaki szakemberek) közösen, összehangolt munkával keressék a választ.

A város és a Pécsi Tudományegyetem együttműködése ebben a témában kézzelfogható, továbbá az egyetem több kara közt bontakozhat ki gyümölcsöző és hatékony együttműködés, ami biztosítéka lehet az interdiszciplináris megközelítésnek, ami elengedhetetlen a cél elérésében. A város és egyetem együttműködése tovább bővülhet a középiskolai hálózat bekapcsolódásával. A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola önkéntes munkával, szakmai gyakorlat keretében járul hozzá a project sikeréhez. A Türr István Szakképző és Kutató Központ képzést szervez a helyiek körében, amely után tevékenyen részt tudnak venni a megvalósításban. Az önszerveződő “barkács klub” tevékenységét is megpróbáljuk összehangolni a későbbi fejlesztéssel, hogy az aktív energiák ne oltsák ki, inkább segítsék egymást. Példátlan együttműködés lehet ez a szereplők között alacsony fenntartási költségű, élhető szociális lakás minta-project létrehozásában. Az előkészítéstől a tervezésen át a megvalósításig.

Hutter Ákos Dla  és Rohoska Csaba Dla
építészek, egyetemi docensek

Tervpályázati eredmény

Zsűritagok: 

Márczis Márta (UNDP) - projekt szakmai vezető
Utasi Katalin (Magyar Máltai Szeretetszolgálat)
dr. Tóth Zoltán (PTE PMMIK) - egyetemi tanár
dr. Csaba Ders (PMJV) - városi főépítész

Előszavak az értékeléshez

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat több, mint húsz éve van jelen Pécs városának életében. Hét évvel ezelőtt egy véletlenszerű látogatás során szembesültünk azzal a ténnyel, hogy mellettünk, a hozzánk közeli György-telepen olyan életek, sorsok íródnak napról napra, melyek rajzolatát csak valamely távoli tájon, vagy távoli időben képes elhelyezni a mai ember. A Szeretetszolgálat munkatársaiként azonnal cselekedni, változtatni akartunk. Együttműködést kezdeményeztünk Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, így kaptunk használatra egy telepi lakást, elindítottuk Jelenlét Programunkat és „odaköltöztünk”. Hogy milyen minőségben? Segítőként, szomszédként, furcsaságként, lehetőségként, de leginkább emberként. Ismerkedtünk egymással, haragudtunk egymásra, sokszor nem is igazán értettük a másik szándékait, de kialakult valami új. Megkezdődött valami mozgás, elindult egyfajta áramlás a Város irányából a Telep irányába és fordítva. Jöttek a barátaink, ismerőseink, hozták az újabb és újabb távlatokat nyitó lehetőségeket, és hozták a sokszínűséget is.

Kezdettől arról ábrándoztunk, hogy majd egyszer a Telepet, mint egészet tekinthetjük különféle nézőpontokból, melyeket egybegyúrva egy komplex fejlődési folyamat íveit rajzolhatjuk, mind az egyéni sorsok, mind a telepi közösség szintjén. Erre azonban meg kellett érni, fel kellett készülni, segítőknek, telepieknek egyaránt. Az elmúlt évek ennek a felkészülésnek a jegyében teltek. Folyamatos Jelenlétünk garanciáit kihasználva egyik egyensúlyi helyzetből a másikba billentve haladtunk együtt a közös fejlődés útján. Ilyen egyensúly áthelyezés volt a lakáskísérési program, melynek keretében 19 család dolgozott velünk együtt fél évig a lakásbérleti szerződés megszerzéséért.

Új állapotot hozott létre az önkéntes programunk, melynek keretében 526 középiskolás segítette a munkánkat, és nyitott ajtót a város befogadó közössége felé. Közös fejlődésről beszélünk, mert nekünk is van mit tanulnunk a telepiektől a hatékonyság, újrahasznosítás, „fontos-felesleges” definíciók gyakorlati alkalmazásában, az „elfogadás-lemondás” dimenzióiban. Ebből is következik, hogy nem mindent kell megváltoztatni, hanem azokban a dolgokban kell csak lépéseket tenni a változás irányába, melyek megkeserítik a mindennapi életet, vagy nehezítik az együttélést a szűkebb és tágabb közösséggel.

Mérföldkőhöz érkeztünk, mikor több konzorciumi partnerrel együttműködve komplex teleprehabilitációs program megvalósításába kezdtünk György-telepen. Az új, komplexitást adó munkaformák mellett szeretnénk megtartani az eredeti Jelenlét funkcióinkat, hogy valóban barátai, szomszédai és segítői is lehessünk lakótársainknak, ebben a szerepben segíthessük őket.

Utasi Katalin
Magyar Máltai Szeretetszolgálat 

UNDP – ENSZ Fejlesztési Program Európai és FÁK Országok Regionális Központja 

A UNDP és Pécs város együttműködése 2011-ben kezdődött, célja a városvezetés, az intézmények és civil szervezetek közös munkájának és felkészültségének elősegítése a városi szegénység és kirekesztettség felszámolásának elősegítésére a város egészére és azon belül kiemelten a keleti városrészre vonatkozóan. A közös tevékenység keretében a Nyitott Társadalom Alapítvánnyal együttműködésben a UNDP projekt-irodát nyitott Pécsett és részt vesz a helyi szociális projektek és egy hosszú távú integrációs stratégia megalkotásában, átadva a helyieknek a UNDP nemzetközi tapasztalatait, és egyben összekötve a várost más hasonló európai kezdeményezésekkel.

A UNDP projekt egyik legfontosabb célja olyan konkrét, hosszú távú lakhatási megoldások létrejöttének elősegítése Pécsett, amelyek fenntartható módon megoldják a szegregátumokban élő családok lakhatási gondjait és egyben a város gondjait a lakhatási helyzet tisztázásában és megoldásában. A mélyszegénységben és kirekesztettségben élő családoknak ki kell kerülniük az ördögi körből. A biztosabb és jobb lakhatás elősegíti az életmód változását, amely hozzájárul a felnőttek munkába állásához és elősegíti a gyerekek jobb teljesítését az iskolában. De ha a jobb lakás drágább fenntartású lakást jelent, akkor az adósságcsapda veszélye súlyosan kockáztatja a sikert.

Ma szociális lakásról és egyben (élet-)minőségről nem könnyű beszélni. A társadalom fáradt, kicsit érzéketlen és gazdasági lehetőségek nagyon szűkösek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy Pécs városa és a UNDP kezdeményezésére fiatal építész team-ek dolgoztak, kerestek és találtak nagyszerű megoldásokat, a UNDP pályázattal kapcsolatos elvárásainak megfelelően, a sokrétű, életminőség javító, olcsó de igényes és fenntartható szociális lakás és lakókörnyezet kialakítására’.

A szokásos gondolkodás szerint egymásnak ellentmondó igényekre, – amelyeket a pályázati kiírás tartalmazott – a fiatal építészek tudták a választ. Elszakadtak a sztereotípiáktól, nem találták ellentmondásosnak az olcsó és mégis ízléses, minőségi lakókörnyezet kialakulását, szem előtt tartották a környezeti fenntarthatóság, az olcsó építés és egyszerű fenntartás igényét és úgy teremtettek családi intimitást kis területen, hogy egyben a közösségi terek által adott minőségi közösségi együttlét feltételeit is megteremtették.

A kis UNDP pályázat legfontosabb céljai közül kettő már megvalósult: a fiatal pécsi építészek remek terveket hoztak létre és a kiállított művek remélhetőleg véleményformálóak és a szociális lakhatásra vonatkozó sztereotípiák megváltoztatásához is hozzájárulnak. A harmadik cél az, hogy a pályaművekben szereplő legjobb javaslatok beépüljenek a városrehabilitációs és lakásfelújítási folyamatokba is. Reméljük hosszabb távon ez is sikerül. Gratulálunk a pályázóknak helyezésre való tekintet nélkül, és gratulálunk a pécsi egyetemnek a szakmailag kiváló és fogékony, társadalmi gondokra érzékeny fiatal építészek neveléséhez.

Márczis Márta

Pécs Megyei Jogú Város

A György-telep fejlődésének a dilemmája nem csak egy morális kötelesség Pécs városa számára, de az egyik legösszetettebb és legnehezebb szakmai kihívás is egyben, amivel csak hosszú távon és egy szisztematikus tanulási folyamat segítségével lehet eredményesen szembenézni. A feladat ugyanis nem csak több tudomány- és szakterület ismereteinek a mobilizálását feltételezi, hanem ezen területek harmonikus együttműködését, és valójában még ennél is többet, egy egységes tudás létrehozását. Ennek a hosszú tanulási folyamatnak az első lépése ez a pályázat, amivel egy olyan helyzetet igyekeztünk teremteni az építészhallgatók számára, amiben érzékelhetővé válik ez a komplexitás, ami elindíthatja őket egy másfajta építészeti szerepfelfogás és egy szélesebb szakmai horizont felé.

Sok szempontból másképp merül fel ugyanis az építész és az építészet szerepe egy ilyen feladatban, aminek a megértéshez szokni kell a kánonból való kilépés bizonytalanságát és szükség van arra a kiszolgáltatottság érzésre, amiből az a kellő nyitottság fakad, ami elvezethet egy a társadalmi és gazdasági jelenségekre érzékeny építész és építészet megszületéséhez. Egyrészt itt az építészet nem cél, hanem a társadalmi felzárkózás eszköze. Ennek a szerepnek a megértése azonban nem lehetséges a hagyományos értelemben vett és a törvényekben formalizált építészeti normarendszer alapján, sokkal fontosabb a György-telep konkrét közösségét és e közösség társadalmi felzárkózásának a körülményeit ismerni. Ez a fajta helyi tudás azonban nem csak kulturális okokból, de a társadalmi periférikus helyzetükből fakadóan sem ragadható meg a törvények normatív és általánosító formális eszközeivel. Ezért különösen fontos értékelési szempont volt számunkra az, hogy a tervező csapatok milyen módon igyekeztek megragadni a György-telep közösségének informális valóságát, illetve milyen módon igyekeztek megérteni és a fizikai környezet tervezés eszközeivel támogatni a felzárkózás folyamatát.

Ennek a közösségnek az ismerete azért is különösen fontos, mert ez jelenti azt a viszonyítási pontot amiből nézve a fizikai infrastruktúra elérhetősége és fenntarthatósága értelmezhető, értelmezendő. Nem alkalmazhatóak olyan építészeti eszközök például amik e célcsoport számára nem megfizethetőek vagy a saját erőforrásaikkal nem üzemeltethetőek. De hasonlóan fontos a családok életciklusát is minél alaposabban megérteni, hiszen ennek a működését kell racionalizálni és ennek a feltételeit a fizikai környezet eszközeivel intézményesíteni. Ezért fontos értékelési szempont volt az, hogy a pályázó csapat mennyire tudta egy hatékonyabb életciklus alapjait a fizikai környezet normarendszerével lefektetni és az alkalmazott eszközöket mennyire tudta hozzáigazítani a György-telepi közösség anyagi és kulturális erőforrásaihoz.

Persze itt nem csak a közösségek különböző léptékű integrációjáról hanem a tervezés különböző léptékeinek az integrált szemléletéről is beszélünk. Ugyanis közösségi értelemben egyszerre kérdés a György-telepiek integrációja a tágabb környezetükbe, a György-telepi közösség társadalmi tőkéjének a növelése, a szomszédságok működése a György-telepi közösség megteremtésében és a családnak mint alap szocializációs egységnek a működése. Egy sikeres társadalmi integráció tehát ezeknek a szociológiai és fizikai léptékeknek az összhangját feltételezi. Ezért komoly értékelési szempont volt az is, hogy a pályázó csapatok milyen sikeresen tudták ezeket a szocializációs léptékeket megragadni, mennyire adekvát városépítészeti, építészeti és épületszerkezeti válaszokat tudtak kidolgozni, illetve az, hogy ez a különböző léptékben való gondolkodás mennyire tudott a tervben egy egységes képpé összeállni.

Csaba Ders

III. DÍJ | 1. számú pályamű | Fogas Renáta, Dányi Tibor Zoltán, Paári Péter
A benyújtott pályázatok közül egyedülálló ahogyan a közösségi igények rendszerét tisztázva logikusan igyekszik felépíteni, berendezni a közösségi tereket. Ez a tudatosság bizonyosan segíti egy dinamikus közösségi élet ezen keresztül pedig egy dinamikus közösség kialakulását. Egy kicsit nehezebben követhető azonban, ahogyan ezek a funkciók a tervezés következő fázisában megtalálják a helyüket a György telep terében aminek a hiányát azonban ellensúlyozza az az adekvát városépítészeti nyelv amivel a pályázók az újjá éledő György-telepet megfogalmazzák.

Hasonlóan szimpatikus az is, ahogyan az élhetőség kérdését tisztázva a pályázó igyekszik megalapozni az építészeti program céljait, amit aztán a terv egy jól működő építészetté és belsőépítészetté fogalmaz. Szellemes a ház két oldalához kapcsolódó átmeneti tér kialakítása, ami egyszerre szolgál funkcionális, épületszerkezettani és épületfizikai célokat. Komoly hiánya azonban az a tudatosság, amivel a lakók életciklusát végigelemezve tudatosan felépítené a terv fenntarthatósági koncepcióját. Ezért a fenntarthatósági eszközök alkalmazása esetleges és hiányos.

Összefoglalóan a terv egy logikailag jól felépített és következetes folyamaton keresztül közelíti a György-telep kérdését a városrésztől fokozatosan közelítve az építészeti, épületszerkezettani és belsőépítészeti részleteket.

II. DÍJ | 5. | Mészáros Kata, Borbély Fruzsina Anna, Gyergyák Ákos (Zilahi Péter konzulens)
A terv következetesen igyekszik végiggondolni a lakófunkció működésének a folyamatát és az érintett szereplők közreműködését ennek megvalósításában. Erre a vázra építve egy tudatos fenntarthatósági rendszert igyekszik felépíteni, amit jól fordít le építészeti, épületszerkezettani és belsőépítészeti léptékre. A napenergia passzív hasznosítása, a csapadékvíz tudatos felhasználása, a fűtés módja és szerepe mind-mind fontos elemekké válnak az alaprajzok szervezésében és a tömeg kialakításában. Ez a tudatosság kicsit elhalványulni látszik a György-telep térszervezésében és vitatható eredményt hoz az épületek városépítészeti karakternének a megfogalmazásában.

I. DÍJ | 6. számú pályamű | Vörös Erika, Bazsali Gábor, Szilágyi Domonkos
A legvilágosabb képpel ez a pályázó csapat rendelkezik az elérhetőség és fenntarthatóság kérdéséről és ez az a pályamű ami a legsikeresebben tudja ezeket az elveket a tervezés különböző léptékére lefordítani és a köztük lévő összhangot megteremteni.

A terület újraértelmezett kelet-nyugati főtengelye egyszerre teremt egy vonzó közösségi teret a György-telepi közösség számára de egyszerre definiál egy vonzó foajét a György-telepre érkezők számára. Ez az új közösségi tér egyszerre tud ezért a közösségépítés és a közösség integrációjának az eszközévé válni. Ezt az alapstruktúrát aztán a tervező csapat jól bontja le a kisebb közösségek és a családok léptékére, megteremtve a különböző szintű szocializáció lehetőségét ezek egymásba fonódó tereivel, amit egy adekvát városépítészeti és építészeti nyelvvel fogalmaz meg.

De ez a fenntartható építészeti koncepció a családok szintjén is jól meg van alapozva, egyrészt a permakultúra elvi rendezőelvének a lefektetésével, másrészt a családok életciklusának az elmélyült elemzésével. Hasonlóan következetes az az épületszerkezettani koncepció ami figyelembe veszi a megvalósítás erőforrásainak a korlátait másrészt az üzemeltethetőségen túl, lehetővé teszi a kialakuló fizikai környezet fejleszthetőségét, akár az ott élő közösség saját erőforrásaira támaszkodva is.

A zsűri egyhangú véleménye alapján ezért ez a pályamű ragadta meg legérzékenyebben és legszéleskörűbben a György-telep fejlődésének a komplex kihívásait.