Pécsi Esély Diagnosztikai és Fejlesztő Központ – Orosz Ádám diplomamunkája

Orosz Ádám diplomatervében a pécsi Kertváros városrész területére tervezett diganosztikai és fejlesztő központot. A terv a programból adódó minél több funkciónak szeretne megfelelni, építészeti formálásában pedig a környék városszövetébe való illeszkedést és az otthonosság megteremtését tűzi ki célul. 

Magyarországon, a legutóbbi, 2016-os népszámlálás adatai alapján a népesség 4,3% tartozik a fogyatékkal élők csoportjába. Egyesek enyhébb, a hétköznapi életet csupán kis mértékben befolyásoló, míg mások sokkal súlyosabb fogyatékkal élnek együtt. Bármilyen fogyatékossággal születik a gyermek, nevelése mindenképpen többletmunkát és rengeteg türelmet igényel szülei, valamint oktatói részéről egyaránt. A gyermekek a legjobb segítségre egy fejlesztő központ gyógypedagógusaitól számíthatnak. Egyesek sajnos sosem lesznek képesek teljes életet élni, míg mások könnyedebb hiányosságai a megfelelő terápiákkal szinte teljesen megszüntethetőek.

Fontosnak tartottam, hogy diplomatervemmel valódi problémákra és igényekre reagáljak, valamint hogy a javaslat szakértők bevonásával készüljön el. Ezért a kutatásom korai szakaszában felkerestem két, a szakmában dolgozó pedagógust, a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pécsi Tagintézményének intézményvezető helyettesét, valamint a Budapesti Korai Fejlesztő Központ igazgatóhelyettesét tanácsért és felvilágosításért. Hála ennek a két beszélgetésnek, sokkal emberibb képet kaptam a központok működéséről és a felmerülő problémákról.

Célkitűzés

Pécsen jelenleg több korai fejlesztő központ is működik elszórtan a város több pontján. Ezek közül azonban egyik sem egy kifejezetten erre a célra kialakított épületben végzi munkáját. Sok esetben még az ilyen típusú kezeléseknél elengedhetetlen nyugodt környezet sem biztosított. A legnagyobb pécsi korai fejlesztő központ egy kertvárosi épületen osztozik egy óvodával. A központ állandó pedagógushiánnyal küszködik, azonban a szakemberhiány mellett sem képesek a fejlesztéseknek elegendő termet, valamint felszerelést biztosítani, holott erre hatalmas szükség lenne.

Legfőbb célom egy olyan diagnosztikai és fejlesztő központ megtervezése volt Pécsre, amely különféle terápiákat és módszereket szimultán alkalmazva, főleg kisgyermekekre koncentrálva, de bizonyos mértékig kortól függetlenül biztosítaná sérült személyek testi és szellemi fejlődését.

Tervezési helyszín kiválasztása

Hasonló rendeltetésű épületet csak nyugodt, a rehabilitációt teljes mértékben elősegítő helyszínre szabad elhelyezni. Keresési paramétereimet ezért leszűkítettem Pécs nyugodt, csendes, fákkal sűrűn borított területeire.

Felmerült, hogy városon kívül eső helyszínt keressek, azonban fontos volt számomra, hogy az épület ne csupán gépjárművel, hanem tömegközlekedéssel és kerékpárral is megközelíthető legyen. Továbbá lehetőleg ne legyen városi szövetbe ágyazva, viszont ahhoz a lehető legközelebb helyezkedjen el, lehetőség szerint egy minél kiterjedt lakózóna közelében.

A kiválasztott telek Pécs Kertvárosának társasházakkal és családi házakkal beépített városrészének határán helyezkedik el. Egy főút biztosítja a könnyű megközelíthetőséget mind gépjárművel, mind tömegközlekedéssel. Ennek ellenére a terület nem zajos, zsúfolt vagy forgalmas.

Nem elhanyagolható szempont, hogy bár a helyszín fákkal sűrűn benőtt, egy körülbelül 50x50 méteres üres tisztás található az autóúttól több tíz méterre elhúzódva. Ily módon az építkezésnél minimalizálható a kivágott fák száma. A területen jelenleg egy földszintes, lepusztult, romos épület található. Az épület ránézésre életveszélyes, valamint nem képvisel sem építészeti, sem gazdasági értéket, ezért bontása nem okozna semmilyen veszteséget, valamint rehabilitálásra kerülne egy egykori építési területet.

A választott telek Pécs egyik legélhetőbb és leginkább családbarát városrészében található, mégis a városi szövetből leválasztva. A Kertváros közelsége több szempontból is előnyös. A legfontosabb, hogy rengeteg lakhatási lehetőséget biztosít, Pécsen talán itt van a legnagyobb esély eladó családi házat vagy kiadó lakást találni. Ez lakhatási lehetőséget nyújt sérült gyermekes családok, valamint a pedagógusok számára, ha erre igényük van. A Kertváros már említett családbarát jellege nem csupán a nagy arányú zöldfelület és az itt található számtalan játszótér, kutyafuttató, park meglétében mutatkozik meg. Rengeteg bölcsőde, óvoda, általános- és középiskola található itt, amely később segítheti a gyerekek integrációját.

Tömegalakítás

Alapvetően egy kelet-nyugati irányban kissé nyújtott, négyszög alaprajzú, földszintes tömegből indultam ki, amely fakivágás nélkül elhelyezhető a tisztáson. Az oldalirányú nyújtás, és ezzel együtt a keresztirányú szűkítés mellett a parkoló lehelyezése és a fásított védősávoknak szánt hely szüksége miatt döntöttem. A tömeg középső részét eltávolítottam, ezzel létrehozva egy teljesen elzárt, belső átriumot. Ez egyrészt egy biztonságos teret biztosít játékra vagy akár valamilyen kültéri fejlesztő foglalkozásra a gyermekek számára, másrészt általa több természetes fény jut az épület belsejébe.

A központ alapvetően földszintes, azonban került a programba pár olyan funkció, amelyek elhelyezése megfelelő az emeleten is. Továbbá az épületben pár, egymáshoz szorosan kapcsolódó funkciót szerettem volna építészetileg is lehatárolni, ami fontos a gyermekek felügyelete szempontjából. Ezért ezeket a funkciókat tömegében és hangulatában is elkülönülő, 3 darab kétszintes épületrészben helyeztem el.

Szem előtt tartottam azt az elképzelésemet, hogy gyermekek számára barátságos, hívogató formát alakítsak ki. Ezért ezen kétszintes tömegek magastetős kialakítást kaptak, ennek köszönhetően tömegük családi házak formájára hasonlít. A nyeregtetős kialakítással igazodni tudtam a szomszédban frissen felépített társasház, valamint a kertváros családi házainak cseréptetős tömegeihez. A magastetős részeket pár méterrel elcsúsztatva kiszakítottam a kötött, merev tömegből, tovább erősítve ezzel a tömeg játékosságát.

Térszervezés

Az épület alapvetően belső átrium köré kialakított közlekedő folyosóra felfűzött fejlesztő- és kiegészítő terekből épül fel. Ezt a monoton alapkoncepciót bontják meg a kétszintes épületszárnyak, melyek belefolynak a központi folyosóba, feldarabolva azt rövidebb szakaszokra. Ezen túl a bennük helyet kapó helyiségek elrendezése is eltérő. Ez előnyös a gyermekek felügyelete, valamint a szülők mozgásának korlátozása szempontjából, mivel az épületben vannak olyan terek, ahol nem szeretnénk, ha kíséret nélkül szülők járkálnának.

A fejlesztőterek elhelyezésénél elsődleges szempont volt, hogy a gyakrabban és szélesebb körben használt fejlesztőterek és kiegészítő helyiségek minél közelebb kerüljenek a Kertváros irányába néző főbejárathoz. A logopédia, a konduktív és kognitív terápiák termei mind könnyen elérhetőek a fogadócsarnokból, míg a ritkán gyakorolt terápiák terei mélyen az épület túlsó felében. A pedagógusok pihenő és adminisztratív terei pedig egyenesen a legnehezebben megtalálható emeleten lettek kialakítva, mivel itt az elsődleges szempont az volt, hogy a szülők lehetőség szerint ne zavarhassák a pedagógusokat fejlesztéseken és fogadóóráikon kívül.

Belsőépítészet

A belsőépítészeti kialakításnál, csakúgy, mint a külső megjelenésnél nagyon fontos szempont volt a barátságos, kellemes és játékos megjelenés. A belső terekben jóval több színt és formát használtam fel, mint az épület homlokzatán. A színes mintával díszített falrészek vonzóbbá és vidámabbá teszik a belteret, ami elősegíti a pozitív visszacsatolás kialakulását a gyermekeknél.

Az egyes fejlesztő terek mind más és más belsőépítészeti kialakítást követeltek meg. A sérült gyermekeknél, ép társaikhoz képest a figyelem drasztikus csökkenésével járhat a túlságosan ingergazdag környezet, akár a legkisebb téri rendezetlenségek is, mint például egy nem hétköznapi formájú bútor, vagy akár csak egy textúrált vagy egyenetlen felület. Ezért a fejlesztőterekben a letisztult berendezés kialakításán van a hangsúly, egyszínű falakkal, egyszerű formájú bútorokkal. Színt a termekbe esetleg színes játékokkal és segédeszközökkel csempészhetünk.

Másrészt vannak olyan helyzetek, amikor az ingergazdag környezet az előnyünkre válik. Míg egy autista személynél a legkisebb inger is elterelheti a figyelmét, addig például koraszülött csecsemőknél egy ingergazdag környezet a megfelelő hely a vizsgálatok lebonyolítására. Ezért az épületben található három diagnosztikai terem kialakításánál az ingergazdag irányba indultam el. Mindhárom teremnek más a hangulata és a domináns színe.

Az épület közlekedő tereiben több egyedi tervezésű bútor is helyet kapott. Az egyedi megjelenésük, csakúgy, mint az épület tömegénél, szintén egy családi ház formája inspirálta. Ezek főként pihenésre és játékra alkalmas bútorozott félnyitott terek, és az emberi interakciók, szülői beszélgetések és közös játék terei lehetnek.

Orosz Ádám

Szerk.: Winkler Márk