Pécsi TV-torony újragondolva

Jakab Zsófia diplomamunkájában egy országszerte közkedvelt látogatópont környezeti és építészeti újragondolását tűzte ki célul: a pécsi TV-torony megújítását. A múlt értékeinek megtartásával párhuzamosan koncepciójában a város szimbólumának megszépítésére és a rég elfojtott szociológiai feszültségek levezetésére is választ ad.

Pécsi TV-torony

A torony „elődje“

A jelenlegi torony helyén egykor a 15 méter magas Kiss József-kilátó állt. 1907-ben építették, ám a TV-torony építése előtti évben lebontani kényszerültek, hogy helyet adjon utódjának. A Kiss József-kilátó megépítését a pécsi Mecsek Egyesület kezdeményezte a városlakók nagy örömére, noha már az egyesület 1891-es megalakulása utáni 2 évvel ötleteltek egy új kilátó elhelyezéséről, a tényleges megvalósításra még éveket kellett várniuk. Többszöri nekifutásra is mindig akadtak akadályok már a tervezés során. A várakozás után az 1907-ben megrendezett Pécsi Országos Kiállítás keretében akarták átadni az új toronyépületet, ám pont a kiállítás miatt a tényleges befejezése egy évet csúszott.

A kilátó lebontásával kapcsolatban a helyiek nemtetszésüket fejezték ki. A sok várakozás és gondos tervezés ellenére a bontás fájóan érintette őket, ugyanis a koncepció szerint egy maradandó alkotás létesült itt, amely a városé, a helyieké, amely örökre az övék maradhat, megszerették, elfogadták, majd egy új, hatalmasabb monstrum építése miatt kedves kis tornyuk a semmibe merült. Pont emiatt és még számos körülmény miatt a pécsi TV-torony megépítését és átadását a lokálpatrióták eleve hárították, nem foglalkoztak vele.

A Pécsi TV-torony építése

1968-ban megkezdték a toronymonstrum építését, melynek terveit a Mélyépítési Tervező Vállalat készítette, kivitelezője pedig a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat volt. Fontos megemlítenünk Vízvárdy István, Söpkéz Gusztáv és Thoma József nevét, hiszen ők voltak a Pécsi TV-torony építési tervezői. A munkálatokban továbbá részt vett Korbélyi Győző, mint fő építésvezető, valamint Héjjas Zsolt statikus.

Akkoriban rengeteg pénznek számított az a kb. 100 millió Forint, melyből felépült Pécs szimbolikus épülete, amely egyben Magyarország legmagasabb épületének számít. A kezdeti polgári ellenszenvek ellenére ’68-ban mégis nekiálltak a kivitelezésnek. A torony szerkezete monolit vasbeton, melyet már akkor csúszózsalus technikával oldottak meg. Egy ekkora tömegű épületnél gondosan oda kell figyelni az alapozásra, melyet ebben az esetben egy 22 méter átmérőjű többrétegű acél hálós vasbeton tányérral oldottak meg, ez képes viselni azt a közel 18500 tonna vasbetont, amelyet az építéshez felhasználtak.

Az épület az úgynevezett „tube in tube” megoldással épült. A belső kör alaprajzú mag, amelyben a lift közlekedik, jelenleg 136 méterig emelkedik a magasba, ennek befejezése a torony jégpárkánya, itt a mag összeszűkül. A benne lévő 2 db felvonó 90 méter magasságig közlekedik. A magban két lift üzemel, egyiket a látogatók szállítására, másikat a beérkező áruforgalom mozgatására használják. A kijjebb eső úgynevezett lépcsőház mag az előregyártott lépcsőelemek és pihenők megtartására szolgál. A toronyban összesen 459 lépcsőfok található, ám érdekes információ, hogy nem egy, hanem két lépcsőkar közlekedik spirálisan egymás felett az épületben. 

A külső kéreg szintén vasbetonból készült, alaprajzi formája egy lekerekített háromszög, amely a tervezett tájolásból adódóan egyik arcát éppen a város felé mutatja. Képeken látszik a technológiai sorrend: az egymásban futó csövek után elkészítették a magot, kihagyva a helyet a később beemelt födémelemeknek. Az első tervek alapján a torony csupán két szintet kapott volna, egyik az étterem, másik a kilátó szintje, ám a kiviteli tervekben ez már megváltozott, így a 76 méter magasan lévő kilátó fölé egy újabb szint került, amely később katonai és rendőrégi megfigyelő szint lett.

A torony építésének befejezése 1972-re tehető. Eredetileg 191 méter magasan állt a talajszint felett, így a Misina tengerszint feletti 535 méter magasságával összesen 726 méterre emelkedett ki a Balti-tenger magasságához képest. Ezzel a pécsiek TV-tornya lett Magyarország legmagasabb épülete. A pécsiek azonban továbbra sem voltak elragadtatva, ugyanis történt egy baleset az építés során. 1968. október 22-én délután 4 órakor a torony külső gyűrűjében lezuhant egy tucat lépcsőelem. Szerencsére a baleset során senki nem sérült meg, ám mivel az eset az ’56-os forradalom évfordulójának előestéjén történt, a rendőrség készséggel felkapta az ügyet és nyomozásba kezdett. A helyiek szerint egy szabotázsakció történt, méginkább ellenszevesek lettek az építést illetően. Később a nyomozásokból kiderült, nem volt semmiféle tervezési vagy beépítési hiba, a toronyban áramló huzat kapta fel az elemeket, majd a mélybe taszította.

1973. április 4-én hivatalosan is átadták a tornyot, ám a nyitás előtt már fél évvel elkészültek a munkálatokkal. Ekkor a magyar és helyi rádiócsatornák jelminőségét javította, valamint az MTV 1 és MTV 2 adásokat sugározta Dél-Dunántúlon. Egy 1995-ös antennacsere utána torony magassága 197 méterre gyarapodott.

A torony jelenlegi környezete

A Misina a torony építése előtt is vonzó környezet volt a helyiek és turisták számára, hiszen különböző túraútvonalakat létesítettek, melyek a környező kilátók összekötésére és helyi nevezetességek látogatására is szolgálnak. Ennek egyik állomása a Misina tető. Jelenleg a Lapisi útról leágazó szerpentines úton lehet megközelíteni személygépjárművel és tömegközlekedéssel, ugyanis az egyik járat éppen a torony mellett teszi le az odalátogatókat. A TV-torony mellett közvetlenül szinte egybeépülve a tömeggel felhúztak egy könnyűszerkezetes adóépületet, amely a jelek befogására és felerősítésére szolgál, tehát a torony működésének szerves részét képezi. A torony déli homlokzatára szinte rásimulva egy félkör alaprajzú jegyszedő bódét létesítettek, amelyet jelenleg jó idő esetén nyitnak ki, egyébiránt a jegyszedés és a vendégek fogadása a toronyban zajlik. Mellette Nyugatról áll a híres Misina Étterem épülete is, amely már évek óta kihasználatlanul árválkodik a területen, falai össze vannak firkálva, a környező zöldterületen pedig elburjánzott a gaz, mivel évek óta nem szánnak időt gondozására.

Étterem és presszó a magasban

Magyarország elsőszámú magaslati étterme közel 40 vállalat összefogásából öltözhetett fel. A kilencvenes években rendszeresen rendeztek itt szülinapi zsúrokat, bulikat, a toronynak évente kétszázezer látogatója volt, az emberek számára egyre kedvesebbé vált a torony, igazi szimbolumává vált a városnak.

A kilátó

Pécs kilátói közül a legmagasabbra a Tv-torony kilátója emelkedik. A talajszinttől mérve 76 méterről csodálhatjuk meg a körülöttünk lévő tájat, ráadásul ebben a magasságban már nem takarnak ki semmit a fák, vagy a mellettünk lévő dombok. A tengerszinttől mérve közel 600 méter magasságban vagyunk. Déli irányban Pécs városának egészét csodálhatjuk, tiszta időben pedig a Villányi-hegység, valamint a horvát Papuk-hegység domborulatai látszódnak. Keletre a Zengő és a Hármashatár-hegy vonulatát láthatjuk, Nyugatra pedig a Mecsek legmagasabb dombját, a Tubest és a Kis- Tubes-kilátót csodálhatjuk meg. Északra a Mecsek lankái vannak, a jégpárkányról (Balti felett 670 méter) már a Badacsony és a Balaton vízének felszíne is megmutatkozik. A kép szemlélteti azt a látókört, amelynek megmutatására képes az az épület kilátója. A torony jelenlegi magassága 197 méter.

Összefoglalva, a TV-torony megépítése után nem véletlenül vált országszerte kedvelt látogatóközpontjává, hiszen valóban egyedülálló élményeket nyújt a turistáknak, a lakosai pedig joggal lehetnek büszkék az ország legmagasabb épületére.

Problémafelvetés

Az 1990-es éveket követően aztán rohamos csökkenésbe kezdett a helyszín látogatóinak száma. A helyiek elsősorban a környezetre panaszkodnak.
Az odavezető egyetlen aszfaltozott utat az idő megsínylette, az úton rengeteg foltozás jelenik meg, sokan éppen ezért nem látogatják a tornyot, mivel a gyalogúttól relatív messze esik, autóval viszont csak a megannyi kátyút átszelve tudjuk megközelíteni. A gyalogosan ideérkezőknek nincs lehetőségük semmiféle szolgáltatásra, ugyanis a TV-torony éttermén kívül más nem üzemel a „földszinten”.

Fogadószint

Sajnálatos, hogy a Tv-torony vendégfogadása nem ér fel az ott álló épület szellemével. Az év kisebb hányadában a toronnyal szemben álló épületet használják kasszának, azonban a vendégfogadás sokszor a toronyban, egy kis, bezárt helyen zajlik, ahol az embernek nincs lehetősége leülni, pihenni, esetleg mosdót használni, akár egy üdítőt vásárolni.

Építészeti megjelenés

A torony külső kérge a dinamikusan szerkesztett beugrásokkal és a hosszan felmenő hármas pillérsorral messziről nézve is meghatározó látvány. A nyersen hagyott betonfelületeken az idő nemigen hagyott nyomot, kisebb csiszolásokkal szépíthető felületek maradtak. A kéreg ritmikájába azonban belezavar a félúton látható két piros sáv, a sugárzó erkélyek, melyek a parabolaantennák helyéül szolgálnak. Vasbeton szerkezetű lemezek, pirosra színezett fém korláttal ellátva.

A felső használati szintek födémlemezének átmérője megegyezik a lemezeket függőlegesen a födémek elé helyezett függönyfal bordája köti össze, melyeknek dilatációs toldása éppen a kilátószint közepére esik. Efelett még két szintnyi magasságban kibukkan a háromszög kéreg, befejezésében található a felvonót üzemeltető liftgépház. Innen feljebb csak létrán tudunk feljebb jutni, amely biztonsági okokból jelenleg nem megközelíthető.
Szerte a világban vizsgálgattam az az adótornyok sziluettjét, megjelenését és szerkezeti felépítését. Más tornyokhoz hasonlítva az itteni épület ugyan vertikális felépítésű, de sokkal zömökebb megjelenésű, mint társai. Testvértornya a Zágrábban lévő torony hasonló technológiával készült, megjelenésükben azonban erősen különböznek.

Koncepció

Környezetalakítás

A tervezés első mozzanataként feladatomnak éreztem a közvetlen környezet rendbe szedését a használható működés érdekében. Elsősorban meghatároztam a lebontandó elemeket, mert kihasználatlan és értéktelen, másrészt pedig a környezeti struktúrát és a helyszín működését zavarja. Ilyen például az építészetileg teljesen leváló adóépület kubusai. Manapság élőmunka már nem zajlik benne, különböző adóműszerekkel van felszerelve, amelyek a toronyba érkező és toronyból kimenő jeleket erősítik fel. Ezt a funkciót a mai műszaki megoldások segítségével a toronyba lehet integrálni, így nem pazarolja alapterületével a zöldterületet.

Minden olyan zavaró tömeg, amely funkciótalanná vált az évek során lebontásra kényszerült, köztük a jelenlegi pénztár épület is. Elhanyagolt állapotú, nem is igazán kerül használatba, így helyét inkább egy játszótér vagy egy pihenésre alkalmas zöld terület veheti át. Ezeket a toronyba lehet integrálni, ám ahhoz előbb finoman vizsgálni kell a megmaradó kéreg és egy újabb épület kapcsolatát

Meglévő-új kapcsolata

A torony épületének bővítése már a fogadószinten megjelenik. Szerettem volna egy olyan zárt teret létrehozni, amely kapcsolatban áll a torony bejáratával, de nemcsak a kilátóba vágyók használhatják, hanem akár a túrázók, akár az északabbra lévő sípálya vendégei is betérhetnek megpihenni. Ez a tér továbbá alkalmas lenne a belépők és ajándéktárgyak megvételére, valamint rossz idő esetén helyszínt adhat különböző tevékenységeknek. A legfontosabb pedig az, hogy a torony további funkcióit használó emberek a toronyba való feljutásra várakozva kényelmesen tölthetik el az idejüket ebben a térben. A hozzáépített tömeget úgy alkottam meg, hogy ugyan közvetlen kapcsolatba kerül a toronnyal, néhol takar, néhol pedig kívülről engedi láttatni a megmaradó homlokzatot. A szimmetriát megbontva kissé északra húzott lekerekített tömb két szintet foglal magában. Földszintjén a fogadótér és az azt kiszolgáló mosdók találhatók. Keletről teljesen megnyílik a parkolók és a buszmegálló felé, a nagy üvegfalakkal közvetlen vizuális kapcsolatba kerülhetünk a parkosított térrel, ahonnan a vendégsereg nagy része érkezik.

A déli meglévő bejáratot meghagytam, elé egy üvegfallal elkerítve nagyobb várakozótér alakult ki, erről az oldalról érhető el a személylift. A hátsó liftet a keletre tájolt gazdasági bejáraton érkezők használhatják, ezzel a megoldással ugyanis mindkét szituáció saját utat kap, a dolgozói útvonal teljesen elkülönül a látogatói útvonaltól. A gazdasági bejárat továbbá személyzeti parkolóval bővült, így már a megérkezések is szegregálva vannak.
Felette található az elbontott adóépületet helyettesítő adószint, amelyet lépcsőn és felvonóval egyaránt elérhetünk. A helyiség négy részre van bontva, ugyanis külön szobába kerülnek az analóg, a digitális, a rádió és az UHR adás műszerei. Egyetlen kritériuma, hogy a helyiségeket temperálni kell a folyamatos működés érdekében. Mivel a televízió és rádióadások egy fél percig sem szünetelhetnek, a régi műszerek elbontásának feltétele az újabb gépek megléte és beüzemelése, így pillanatok alatt át lehet térni a modernebb változatra. Mindkét szint belsejében megjelenik a nyersen hagyott eredeti betonszerkezet, a pillérekkel együtt, így az új hozzáépítés inkább kiemeli a torony értékeit, mint eltakarja.

A torony bővítésének koncepciója nehéz feladatnak bizonyult tervezésileg és szerkezetileg egyaránt. A jelenleg működéshez mérten érzékenyen próbáltam kezelni minden megmaradó elemet, az újakat pedig ennek példájára beleilleszteni a végleges egészbe. Szerkezetileg minden maradt eredeti elgondolásban, a már említett sugárzó erkélyek lebontásán kívül. Ezek eltávolításával tisztult a sziluettje, valamint közvetlenül a torony mellett állva, felnézve a tetejére, a legalsó szintek bizony sokat kitakarnak. A jelenleg is használt szintek mindegyike megmaradt, a leszerelhető függönyfal lekerült, mivel ezek a szerkezetek mára bepárásodtak, elszíneződtek, a kilátásba bezavarnak. Helyettük korszerűbb hajlított és laminált üvegszerkezetek kerültek, amelyek biztonságosabbak, valamint az üvegpillérek miatt valóban körpanoráma fogad minket. A háromszög alakú kéregszerkezet befejezésének magasságában elkezdődik az újabb szintek ráépítése a meglévő toronyra. 4 újabb szinttel bővült a torony, melyeknek szintmagassága megegyezik az eredeti tervek alapján meghatározottakkal, azonban szerkezeti alakításban kissé eltérnek.

A jelenleg befejezetlennek tűnő mag és a torony tetejének szűkebb keresztmetszetű cső alakbeli összefűzésére sokáig kerestem a megoldást. Mivel a lift ezen a szakaszon már nem közlekedik, a belső magra egy elegáns csigalépcsőt vezettem, ám a nagy tömegű lépcsőházban az ember elveszettnek érzi magát bevilágítás nélkül. Végül kirajzolódott a forma. Félbevágva egy kört, majd a félköröket eltolva egymástól függőleges irányba bevilágítást nyerhetünk a térbe. Ezzel azonban csupán 2 irányból érkezhet természetes fény. Ha a 30 méter magasra felhúzott két félcsövet 90 fokban elcsavarjuk, megoldjuk a teljes bevilágítás problémáját. Építészetileg ez a forma még nem tűnik kecsesnek. Ihletet merítve az ókor építészetéből, az idomból kónikus formát kreáltam a test szintenkénti beszűkítésével. Ez az idom teremti meg a kapcsolatot a torony zömök alja és kecses teteje között. Lezárásképpen a jégpárkány szintjén, 135 méteren egy obszervatórium kapott helyet, melynek szükségességét később írom le. A torony szellemi mivolta tehát megmaradt, a hasonló logikai szerkesztés miatt a régi és új tömegek egymással harmonizálnak, a szintek pedig funkcióval telítettek lettek, így felvirágoztatható a régen lelakott szimbolikus épület.

A környezet rendezése során több zöldfelület övezi a torony 3 bejárati szituációját, mivel az építészetileg értékcsökkentő adóépület, valamint a meglévő főbejáratot kiszolgáló félkör alaprajzú, oda nem illő könnyűszerkezetes jegyszedő épület elbontásra került. Ezen funkciókat magába a toronyba telepítettem, a torony értékeihez szorosan igazodó fogadóépület tömegébe helyeztem. A jelenleg is működő parkolók megmaradtak a vendégek számára, a dolgozók a gazdasági bejárattal szemben, a főbejárati előtértől határozottan leválasztva létesített parkolóban tehetik le autóikat. A torony megnövekedő látogatószámának kiszolgálása érdekében saját buszmegálló (fedett) kialakítására gondoltam.

Konyha szintje

A megmaradó szintek, köztük a konyha szintje is némileg változott a magasságok függvényében, valamint azon logika mentén, hogy minden funkciót egy külön szintre kellene helyezni. Erre többek között azért van szükség, hogy a toronyból való kilátást mindenhol maximalizáljam. Jelenleg 72 méteren vagyunk. Ha a belső térben a szerkezeti megoldás miatt szinteltolásos padlószintet síkba hozom, növelem a helykihasználás lehetőségét. Mivel ezt a funkciót kizárólag a személyzet használja, az új főbejárata nem Délen, hanem Északon van. A beérkező élelmiszer és szárazáru egyből a lerakodó raktárba kerül. Alaprajzilag értelmezve a kéregre húzott körfolyosó és a legkülső üvegfalra húzott közlekedő közé szorulnak be a további tárolási és élelmiszer feldolgozási helyiségek. A két folyosóra azért van szükség, mert a belső az étel elkészítésének folyamata, a külső pedig a folyamat során keletkezett hulladék elszállításáért felel. A raktárból balra indulva, az óramutató járásával ellentétesen halad a feldolgozás, majd a Keleti tájolású konyhában szerveződik egésszé. Mivel a kiszolgált étterem feljebbi szintre kerül, így egy, a toronymagba elhelyezett étellift biztosítja a késztermék feljutását a célszintre, ahol a pincérek fogadni és szervízelni tudják.

Meglévő kilátó

A 76 méter magasan ékeskedő kilátó érintetlenül maradt. Kisebb felületi javításokra ugyan szükség van, a hagyományőrzés szempontjából bármelyik generáció visszatérhet ugyanarra a helyre, ahol először csodálhatta meg Pécs városát madártávlatból. A vas bordák eltávolítása miatt egy duplafalú biztonsági korlát szolgál védelemként, így a látványt lineárisan semmi nem zavarja.

Étterem szint

A ma már nem kihasznált néhai katonai bázist az étterem váltja fel, tehát a funkció lényegében megmarad, egy magasabb szintre helyeztem prioritásából adódóan. Jelenleg a legtöbb idelátogató az étteremben tölti idejét, mivel itt az időjárástól elzártan nézelődhet, így fontosnak éreztem ennek megtartását. Mivel sem a konyha sem pedig a kiállító terem nem ebből az egységből van leválasztva, a helyiség tágabb, fényesebb lett, több vendég fogadására alkalmas és páratlan látványt nyújt. A korábban az üveg elé elhelyezett fa mellvédkorlát lekerül, a biztonsági üvegezés miatt erre nincs szükség, így ülő helyzetből is kitekinthetünk a messzeségbe.

Rendezvények szintje

Az újabb szintek elérése érdekében a megmaradó liftmagban lévő felvonót magasabbra kellett helyezni. Magassági sorrendben az első tervezett szint a rendezvényterem. Kicsivel nagyobb sugarú kör alaprajzú terem, amely a statikai megfelelőség miatt némileg osztott a körpillérek és pengefalak miatt. A födémlemezek megtartásáért a bennmaradó zsaluzatos, körüreges monolit vasbeton tartószerkezeti elem felel. Északra helyeztem egy nagyobb vizesblokkot, melynek gépészete a vasbeton gallér üregein keresztül a torony már meglévő födémáttöréseibe vezethető. A terem belsőépítészetileg letisztult, tágas tér, homogén burkolattal és sávos mennyezettel díszítve, amely a kör belseje felé lejtve lefut a falakon. Így a térbe kilépve a kilátás felé tágul. Az üvegszerkezet azonos a már említett szintek üvegszerkezetével. Helyet ad konferenciáknak, esküvőknek, egyéb rendezvényeknek, amelyeket az átadás után szívesen tartottak itt a helyiek, ám ez a szokás az üzemeltetés és a modernizáció hiányában abbamaradt. Ezáltal a helyiség szabadon berendezhetővé válik. A padlón lévő burkolatváltás meghatározza a közlekedésre, a megérkezésre és a használati terekre

Kiállító szint

Mondhatjuk, hogy jelenleg a toronyban nem üzemel semmiféle kiállítótér vagy ahhoz hasonló helyiség, amely valóban a pécsi TV-toronyról és a köré fonódó nevezetességekről, természeti helyekről szólna. Véleményem szerint erre nagy szükség lenne, egyrészt a torony megítélését is helyretenné, másrészt egy újabb időtöltési lehetőséget biztosít a látogatóknak. Mostani állapotában megtalálható ugyan pár fotó a lépcsőházban, ám ez nyilvánvalóan nem elégíti ki a kiállítás fogalmát.

A jelenlegi étterem üvegfal elé húzott mellvédkorlátján találunk egy kiterített térképet, amely ábrázolja az éppen velünk szemben álló nevezetességeket, de legalább megnevezi azt. Ezt továbbgondolva az új kilátószint üvegfala köré egy sávban a padlóra vetíteném ezt a grafikailag megfogalmazott térképet, így a látnivaló nem kerül kitakarásba, mégis több információ hordozására képes. A térben találhatunk zárt kiállítótereket, amelyek lényegében több felületet biztosítanak, valamint lehetőséget adnak olyan kiállítások megszervezésére, amelyhez sötétebb, zárt helyiségre van szükség. Az alaprajza ennek is kör szerkesztésű. A szintet kiszolgáló mosdókat a rendezvénytér mosdója látja el, amelyet lépcsőn tudunk megközelíteni, így a funkcionális térből nem vesz el helyet. A kiállítótér továbbá egy olyan kilátóként funkcionál, amely zordabb időjárás esetén sem kényszerül a bezárásra, így tulajdonképpen bármilyen évszakba és napszakban megcsodálhatjuk környezetünket.

Tervezett kilátó

Az új kilátó szintjének padlóvonala eléri a 100 métert, egészen pontosan 102 méterre van a talajszinttől. Ebből a magasságból a domborzatból adódóan akár még messzebb is felfedezhetünk olyan helyeket, amiket a jelenlegi kilátómagasságból még nem érzékelhetünk. Előnye továbbá a régihez képest, hogy kétsávos működésű: a belső sávban fedett kilátóként üzemel, a külső sávban éppen a lefedetlensége miatt egyedülálló élményben lehet részünk. Egy kilátó, amelynek nincs teteje, már nem csak horizontálisan gyönyörködtet. A szabadságérzet ettől teljesedik ki, szemünk minden irányban akadályok nélkül képes ellátni, mindemellett a torony további szerkezeteit és szintjeit is megcsodálhatjuk. Innen nézve még mindig magasnak számít, hiszen ez a szint a tervezett toronymagasság felénél is alacsonyabban van. Innen rálátásunk nyílik a felettünk lévő kávézóra, valamint láthatjuk az egyedi beton idom vonalait.

Kávézó szint

Az utolsó lifttel megközelíthető szint. Kör alaprajza megmaradt, sugara azonban csökkent. Ennek oka részben a funkció méretigénye, részben pedig az újabb toronyra került elemek harmonikus egyben dinamikus elhelyezése. Véleményem szerint időtöltés szempontjából elkülönül az étteremtől, így egy újabb funkcióként kezelve saját szintre tehet szert.

Beton idom

A TV-torony esztétikai megjelenését, modernitását és finomságát jelenti. Szerkezetileg egyszerűen, mégis logikusan épül fel. A toronymagra ültetett hosszan felmenő betonpillérekre (helyenként visszakötve a magba) 9 db alaprajzilag szűkülő és 90 fokban csavarodó födémlemez kerül, melyek közé térbeli rácsos tartót szerelnek. Ezekre kerülnek szintenként felhelyezve az egyedi tervezésű betonelemek. A két félkör eltolásánál keletkező szakasz a bevilágítást biztosítja.

Az obszervatórium

A jelenlegi jégpárkány magasságába emelt szint a lekerekített háromszög formájú alaprajzával méltó lezárása az új épülettömegeknek, valamint kapcsolatot teremt a régi és új alakú tömbök között. Közel 140 méter magasságból tiszta időben a Balaton felszínét is megtekinthetjük. Az obszervatórium egy olyan meteorológiai kutatóhely, amelyről bármikor vizsgálódhatunk, extra szolgáltatásként bizonyos esetekben a látogatók is feljuthatnak lépcsőn. Korábban a Kiss József-kilátó egyik bővületeként működött itt egy meteorológiai állomás. Az itt elhelyezett kutatótér remélhetőleg enyhíti a továbbépítés miatt keletkezhető viszályokat.

Anyagválasztás

Szerkezetileg és építészetileg is meghatározó anyag ebből a szempontból a beton. A Tv-torony tervező tudatosan minden felületet nyersen hagytak, ugyan a belső magot némileg színezték, de textúrájában és gondolatiságában minden beton maradt. Ennek függvényében ezt értékként kezelve a betonszerkezeteken kívül minden külsőleg látható elem nyersbeton felületű. Időtálló, és ezzel egyetemben örök divatú anyagról beszélünk, amely személy szerint hozzám nagyon közel áll. Emellett a tervezés során az üvegszerkezetek tervezésére is nagy hangsúlyt fektettem, hiszen ezek hosszútávon szolgálják a kilátó legfontosabb értékét, a panorámát.

Szerkezeti megoldások

A fogadószint hozzáépítése

A fogadószint eldilatálva kerül a megmaradó toronykéreghez, így biztosítani lehet a termikus burok körbefutását. Vasbeton falszerkezet támasztja a födémeket harántirányban, rákerül a külső oldali hőszigetelés, majd a maghőszigetelt fal külső burka is rákerül: 10 cm vastag látszóbeton minőségű beton kéreg. A fogadószint és az adószint terheit egy 25 cm vastag vasbeton lemezalap viseli, melyet a már meglévő alapozás feletti megmaradó hely miatt választottam.

A legbelső felvonómag egészen az obszervatórium szintjéig magasodik. Ettől eltérően, az eggyel kijjebb eső lépcsőházmag és a külső kéreg egyaránt a tervezett étterem felett fejeződik be, így lehetőséget ad a további tartószerkezetek megtámasztására. A lépcsőházmag továbbfolytatását a belső magra támasztott kúszózsalu teszi lehetővé, erre húzom rá négy méterenként a födémeket. A rendezvényterem és a kiállító terem szintjei egymásra terhelnek, így egy egységként kezelem őket. Ezek terhei a közvetlenül alatta monolit vasbeton szerkezetből készülő üreges gallérra áramlanak, melynek formai kialakítása esztétikailag kedvező, statikailag a terhelési vonalak lekövetése miatt stabil. A lekerekítés miatt alkalmazkodik a torony lekerekített formájához. A felette lévő két födémlemez a sugárirányban elhelyezett monolit vasbeton pilléreken és pengefalakon keresztül továbbítja terheit. A belső oldali hőszigetelés miatt szerkezetileg dilatálva van a magtól, ez főként időtállósági szempontból fontos. A kilátó feletti kávézó szerkezete hasonlóképpen néz ki, ám ennek saját, kisebb keresztmetszetű ívelt vasbeton gallérja van, mivel ezen födémlemezek átmérője jóval kevesebb, mint az alsóbb szinteké.

A beton idom szerkezeti felépítése korszerű technológiával készül. A 3 méteres szintmagasságonként elhelyezett kilenc darab födémlemez mindegyike egy, a lépcsőházmagra támasztott vasbeton pillérre terhelnek. Ezek a pillérek helyenként vissza vannak kötve a belső magba, amely valójában a torony anyaszerkezete. A födémlemezek és a liftmag közötti áttörés a körbefutó csigalépcső helye. A külső széleken szintenként 2 db térbeli rácsos tartó került behelyezésre, amelyek az előre gyártott finombeton homlokzati elemeket tartják.

A tovább felmenő szűkebb „szervízcső” a jelenlegi toronymagasságig, azaz 197 méterig nyúlik fel. A torony arányainak megtartása érdekében a hozzáépített tömegek magasságával bővül az eredeti építménymagasság, miután a tetejére helyezett egyedi acél antennavéget felhelyezik, a torony tervezett magassága összesen 250 méterre gyarapodik talajszinthez viszonyítva, amely a Balti magasság felett 785 méterre található.

Az üvegezésnél minden esetben a fokozott terheknek kitett statikai szabályoknak kellett megfelelni. A cél nyílván az, hogy minél nagyobb felületű tiszta üveget lehessen behelyezni, amely olyannyira biztonságos is, hogy bármilyen elé húzott korlát funkcióját kiváltja. A beépített üvegek mindegyike laminált biztonsági üveg, a legjobb hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező kezeléssel ellátva. A hajlított üveglapok csatlakozásainál a laminált üvegpillérek biztosítják a tömítések fogadását. Ezen tömítések mindegyike alkalmas kell, hogy legyen a szélnyomás, páranyomás és víznyomás, valamint a tűzállóság szempontjából is.

Jakab Zsófia

Opponensi vélemény

A dzsámi mellett a pécsi TV-torony a város legikonikusabb épülete. Nincs pécsi anzix a Tv-torony nélkül. Valóban, a belváros észak, déli utcában valahogy mindig a tengelyben jelenik meg messziről, karcsú jellegzetes sziluettjével. Messziről még mindig elegánsan, büszkén áll a Misina tetején, de közelről kiábrándítóan lerongyolódott képet mutat az épület és a környezete. Megépítése óta csak csúnyább lett a ráaggatott műholdvevőktől, és lássuk be, hogy az az élmény, amely megépítésekor még szenzációszámba ment, mára már kevés ahhoz, hogy fenntartható legyen.

Jakab Zsófia diplomaterve erre a problémára keres megoldást. Gondos elemzés után logikusan végéggondolt programot állított össze és ennek a programnak megfelelő, funkcionálisan értelmes átalakításra, bővítésre tesz javaslatot. A földszintre lendületesen formált új előcsarnokot tervez, a meglévő szintek használatát újragondolja és átöltözteti és a tornyot tovább építi. 4 további szinttel bővíti és kiegészíti az obszervatóriummal, amelyhez tervezett egyre keskenyedő csigavonalban elhelyezett betonelemekkel igazán elegáns épülettömeget hoz létre, felismerve a torony sziluettjének fontosságát. Az egymás fölé sorakozó szintek a korongok és a szünetek ritmizálása révén szép arányú kompozíció jön létre.

Jakab Zsófi diplomatervében imponáló magabiztossággal nyúl a funkcióhoz és a formához. A terv engem meggyőzött arról, hogy szerkezetileg is megoldható, de bizonyára nem kis feladatot róna szakági társtervezőkre, a statikusra és a gépészre. A gondolatait logikusan felépített, biztos kézzel, ízléssel, grafikai érzékkel előadott tervlapokon mutatja be.

A tervet elfogadásra javaslom.

Pelényi Margit
építész

Pécs, 2018. 01. 20.