Pestszentimre Óvodacentrum építészeti tervpályázat – Dobóczy Ákos, Kabdebó Zoltán, Kiss Péter
Részletesen bemutatjuk Dobóczy Ákos, Kabdebó Zoltán, Kiss Péter által készített pályaművet.
RÉSZLET A MŰSZAKI LEÍRÁSBÓL:
…a nyújtott L alak utcai-homlokzati oldalán kaptak helyet a kiszolgáló funkciók, ezzel védőzónát képezve az épület belseje - a gyermekek világa - és a külvilág között.
A külső kiszolgáló burok és a gyerekek belső világa között húzódnak a közösségi terek. A bejárat, a sarokhoz közeli, visszaugratott homlokzati szakaszon található.
Itt kapott helyet az a központi, közösségi tér, ahová a látogató érkezik, ami rendezvények megtartására és belső játszóterületként egyaránt funkcionál. Ez a tér vizuális és fizikai kapcsolatban van mind a kerttel, mind az utcával. Itt kapott helyet egy lelátó-lépcső ami játszó-térként is működik, de akár egy nagyobb csoport hallgathat mesét rajta, vagy rendezhet bábszínházat vagy bármilyen más közösségi eseményre használható. Az oldalában lévő lépcső kiegészítő függőleges közlekedőként is szolgál. (…)
Fontosnak tartottuk a foglalkoztatók tájolását, olyan irányokat és szögeket kerestünk, hogy a fény lehetőleg a teljes nap folyamán áthassa a termeket. (…) Minden foglalkoztató közvetlen kertkapcsolattal rendelkezik, átmeneti térként fedett-nyitott faburkolatú teraszokat alakítottunk ki.
Az emeleti foglalkoztatók kertkapcsolatát az épülettel összeszerkesztett kerti „játszóvárral” oldottuk meg. A játszóvárban helyet kapott az emeleti foglalkoztatók terasza, egy kis meredekségű, játékos-vonalvezetésű rámpa, csúszdák, mászókák és egyéb játékok. A játszóvár nem csak funkcionális, de szimbolikus elemként is szerephez jut, szerkezeti kialakításának formai referenciája az erdő. Végül, szándékunkat megerősítendő egy-egy élő fát telepítettünk a játszóvár közepére, remélve, hogy ezek majd nagyra nőve, lombkoronájukkal átszövik az építményt…
(…)
AZ ERDŐ MINT SZIMBÓLUM
A gyerekek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a lelki forrás is, a gyerekek nagyon is fogékonyak a szimbolumokra, ha tudatosan nem is, de tudat alatt minden gyermek megérti, hogy a mesékben szereplő óriások tulajdonképpen a felnőtteket jelentik, akiktől végső soron nem kell félniük, mert az igazság úgy is mellettük áll és végül felülkerekedhetnek a félelmeiken.
Ugyanígy megértik azt is, hogy a három kismalac meséje igazából egy kismalac lelki-szellemi fejlődését példázza. A modern pszichológia ezen felismerései és az évszázados, sokszor talán évezredes hagyományokat hordozó mese, mítoszvilág rávilágít, hogy milyen finom szimbolikus eszközökkel lehet és kell is élni gyermekeink nevelésénél.
Óvodatervünknél ezeket a finom szimbolumokat szerettük volna érvényesíteni, amikor játszóerdőt telepítettünk, amikor természetes anyagokat használtunk burkolatoknak, amikor hét fő részre tagoltuk a házat, amikor játékosan, de szigorú rendezőelvek szerint terveztük meg a ház alaprajzát és homlokzatát...
A Bíráló Bizottság részletes véleménye:
Az udvart "L" alakban záró fésűs beépítést választotta a tervező. A kiszolgáló funkciók az utca felé, a csoportszobák az udvar felé néznek így az utóbbiak DK-i és ÉK-i tájolásúak. A foglalkoztatók két szinten tervezettek. Az emeleten lévők közvetlenül rámpán tudják megközelíteni a kertet.
Az alaprajz ferde szögei nehezen indokolhatók mással, mint a tervező komponálási kedvével. A változatos megformálás szándéka általánosságban is jellemző a tervre, de sajnos közben elveszik az egészet összefogó és hitelesítö koherencia. A tetők hajtogatott síkjai szintén a változatosságot szándékoznak szolgálni, de esetlegesek és modorosak.
A rámpákat körülölelö faág mintázatot idéző rácsozat túldimenzionált, inkább ijesztő, mit szerethető, emellett balesetek forrása is lehet. Az óvodai karakter nem felismerhető. A parkolás, csak a telekhatáron kívül tervezett, ami ellentmond az előírásoknak.
projekt neve: Pestszentimre Óvodacentrum építészeti tervpályázat 2010.
vezető tervezők: Dobóczy Ákos, Kabdebó Zoltán, Kiss Péter
építész munkatársak: Lovák István
