Petíció indult az Óbudai-sziget fejlesztésével kapcsolatban

A Karácsony Gergely főpolgármesternek címzett online petíció azért indult, mert a leírás alapján "az elkészült Radó Dezső terv részletei komoly aggodalmat keltettek az azt megismerőkben". Bardóczi Sándor főtájépítész közösségi oldalán részletekbe menően reagált a tiltakozásra, amit szerinte a készülő stratégiai terv félreértelmezése indukált.

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a Radó Dezső tervet, azaz a Budapest zöld infrastruktúrájára vonatkozó fejlesztési koncepciót tavasszal fogadták el. Az átfogó tervezetnek része egyebek mellett az Óbudai-sziget rekreációs célú és karakterőrző fejlesztése is, a projektről ezt írják a dokumentumban: "A terület fejlesztésének célja a természeti értékek megőrzése, a zöldfelület fejlesztése és a karaktervédelem. Olyan értékalapú fejlesztések megvalósítása a cél a szigeten, amelyek a természeti értékek védelme mellett biztosítják a lakossági igényeknek megfelelő rekreációs funkciókat. A növényállomány ütemezett megújítása mellett az ökologikus zöldfelületek mennyiségét, a biodiverzitást, az élőhely védelmet támogató fejlesztések és a lakossági környezettudatosságot erősítő projektek megvalósítása a cél." Az ütemezés alapján a megvalósítás 2027-ig bezárólag esedékes. 

Az Óbudai-sziget jövőképéről év elején egy felmérést is lefolytattak, amelyet figyelembe véve készültek el a területre vonatkozó stratégiai terv társadalmi véleményezésre szánt dokumentumai. A három kötetből álló terv itt (megalapozó tanulmány), itt (stratégiai javaslatok) és itt (a közvélemény-kutatás eredményei) böngészhető, az észrevételeket, javaslatokat november 30-ig lehetett jelezni. 



A petíciót indító civilek szerint a felmérés eredményei nem tükrözik hűen a felhasználók valódi igényeit, a véleményekből pedig egyértelmű a hozzászólók kérése, nevezetesen hogy a sziget északi részét hagyják meg jelenlegi formájában. "Az Óbudai-sziget egy olyan egyedülálló értéke a Fővárosnak, amely jelenlegi formájában is sokak számára, számos tevékenységhez (mint például pihenés, sport, családi program, csoportos események, nagyobb rendezvények, sportesemények és kutyasétáltatás) biztosít teret", olvasható a szövegben, melyben azt is jelzik, hogy Magyarországon ez az egyetlen olyan jelentős méretű terület, ahol a kutyák legálisan szabadon, póráz nélkül lehetnek. 

"A tágas terek, az árnyas ligetek, valamint az északi szigetcsúcson a kutyafürdetési lehetőség olyan egyedülálló, semmi mással nem helyettesíthető értéket jelentenek a magyarországi kutyás társadalom számára, amelynek csökkentése, korlátozása tragikus veszteséget jelentene számukra", fogalmaznak. "Az északon lévő területek tervezett funkcióbővítése, ennek következtében a kutyák számára póráz nélkül élvezhető területek bármilyen mértékű redukálása az egyetlen ilyen teret venné el a kutyás társadalomtól. Most minden optimális: van két sportpálya, körben futó út, hatalmas játszótér. A nem kutyával érkező látogatók számára is számtalan kikapcsolódási lehetőség adott, a szigeten harmónia és béke van." Szerintük a tervben szereplő funkcióbővítés jelentősen növelné a szigetre érkezők számát, ami azonban veszélyeztetné a sziget természetes jellegét, ellentmondva a terv által hangoztatott alapelveknek.

"Meggyőződésünk, hogy a sziget északi része a jelenlegi formájában minden tekintetben teljes mértékben megfelel a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott összes követelménynek, elvárásnak. A Hajógyári-szigetre járók nem szeretnének egy újabb Margitsziget vagy Városliget jellegű parkot. Kifejezetten a sziget természetes jellege, jelenlegi formája az, ami a legvonzóbb és ehhez ragaszkodunk", jelentik ki.

Bardóczi Sándor főtájépítész közösségi oldalán reagált a petícióban foglaltakra, amelyeket szerinte a készülő stratégiai terv félreértelmezése indukált. "...nagyon hasonlókat gondolunk a sziget jövőjéről, néhány dologban azonban a kutyásoknak is némi önmérsékletet kéne ahhoz gyakorolni, hogy a sziget »megmeneküljön«", írta. "A stratégia rendet szeretne tenni a szigeten, mindenféle új beépítés nélkül, romokat eltakarítva, meghagyva a szigetet a lehető legtermészetesebb állapotban, de a leromlott infrastruktúrát fokozatosan felújítva (utakat, padokat, szemeteseket, játszószereket, wc-ket, világítást, K-hidat) és szeretné korlátozott közhasználatra megnyitni a sziget eddig elzárt hajógyári részét a kerítés felszámolásával, a H-hídnak a BKV buszjáratok számára is igénybe vehető megnyitásával, az euroveló kerékpárút K-hídat és H-hidat is érintő átvezetésével, amennyiben ezzel az állami fél is egyet ért. Ezek mellett szeretné a szigetet keretező galériaerdőt helyi védelem alá helyezni és nemet mondana az északi szigetspiccen a gyalogos-kerékpáros hídra, valamint a K-híd Mozaik utcával párhuzamos beforgatására, mint fejlesztési elképzelésre természetvédelmi érdekek miatt, valamint a sziget teljes árvízvédelmére, ami rengeteg fa kiírtásával járna és semmi sem indokolná a hullámtér beszűkítését", részletezte a szakember. 

"A kutyás érdek fontos érdek a parkhasználói érdekek között, de nem az egyetlen érdek. Van például természetvédelmi érdek is", jegyezte meg. Ahogy felidézte, hosszas adatgyűjtés előzte meg a védett terület lehatárolásáról szóló javaslattételt, amit az összes szakhatósággal, tulajdonossal és az érintettekkel, így a kutyásokkal és a Sziget Kft.-vel is egyeztettek. "A közparki terület mintegy 10%-át érinti a védelem. A további 90%-on ugyanúgy lehet póráz nélkül sétáltatni, mint eddig, ugyanúgy lehet »szigetelni« is." A pórázmentes használattal kapcsolatban pedig azt írta: "a petíció szövegével ellentétben erre hiába adott engedélyt Óbuda akkori polgármestere, ezt csak a saját tulajdonán tehette meg. A közparki terület kétharmada nem Óbuda tulajdona, hanem a Fővárosé. A főváros erre soha nem adott tulajdonosi engedélyt, a stratégiában éppen arra teszünk javaslatot, hogy ez a tulajdonosi engedély megszülessen." Mint emlékeztetett, 2019 óta a Radó Terv mentén már elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a Gellért-hegy, a Vérmező és a Népliget stratégiai tervét, ezek mindegyikében szerepel az integrált kutyás park létesítésének koncepciója.

"A sziget északi része közpark, ahol minden használói érdeket össze kell hangolni, miközben figyelemmel vagyunk a természet megóvására is. Éppen ezt tesszük. Ezért alkotunk rá stratégiát. Ezért várjuk a véleményeket. Minden véleményt, nem csak a kutyásokét. Ez ellen petícionálni lehet, csak nem túl konstruktív dolog", zárul a bejegyzés. 

Az Óbudai-sziget fejlesztésével, hasznosításával kapcsolatban a közelmúltban több olyan esemény is történt, amely megmozgatta a közvéleményt. A kormány 2019-ben rendeletben vette le a területet a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül, nem sokkal az erről szóló UNESCO-szavazás előtt, 2020-ban pedig az kavart nagy port, amikor döntöttek a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről. Egy olyan védműrendszer kialakítását tervezték, ami az egész területet megóvná az áradásoktól, ez azonban komoly tiltakozást váltott ki, mert a kivitelezés miatt rengeteg fát vágtak volna ki. Az Óbudai Kutyások Egyesülete és a Hajógyári Kutyások közössége demonstrációt szervezett a területre, majd a WWF Magyarország petíciót indított az akkori információk szerint körülbelül 8,6 hektárnyi erdő kivágásával járó beruházás ellen. Ezt követően szeptemberben az Országos Vízügyi Főigazgatóság visszavonta a sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét. Emellett az eredeti elképzelések szerint itt valósították volna meg a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát is, ami végül a Velencei-tónál épül jelenleg.