Pikáns - Mónus János válaszlevele Ertsey Attilának

"Ezt a kapcsolatrendszert vagy nem látják, vagy számításból nem akarják látni sorstársaink. Ehhez a hálóhoz nem szabad tartozni sem erkölcsi, sem jóizlési alapon."

Kedves Attila,

írod, hogy vártam az alkalmat, hogy az organikusságba rúgjak. Nem, az alkalmat arra vártam, hogy az organikusságra hivatkozással kialakított kapcsolatrendszerbe rúgjak. Ezt a kapcsolatrendszert vagy nem látják, vagy számításból nem akarják látni sorstársaink. Ehhez a hálóhoz nem szabad tartozni sem erkölcsi, sem jóizlési alapon. Egyénileg, sajátosan, egyik sem értelmezhető, csak kialakult társadalmi (európai?) szokások, irányzatok szerint. Szerintem a hajlítható erkölcsi normáknál sokkal stabilabb a jóízlési norma, pontosabban az, hogy mi az izléstelenebb (természetesen a szakmánkban). A hatalom mindíg izléstelen ( a FIDESZ-é látványosan zavarodottan magyarkodó, az SZDSZ-é lumpenértelmiségi volt, az MSZP-nek még nem is volt -még proli sem-). Jóízlést alakítani, követelni, csak hatalom ellenében lehet, mellette sosem. Szakmánkban meg kell rekedni a jóízlésnél, tovább menni nem szabad, a kísérletek mindig banalitásba fulladnak. Szakmánk elsősorban fizikai társadalmi tett (az átázott agyagos alapárokban álló cigány kubikussal). Még egy kiállítási pavilon is.Természetesen rejtett alkotói szándékokkal, de a társadalmi erőfeszítés tiszteletében, nem pedig azon erőszakosan átgázolva (bármilyen ideológia mentén, felhatalmazásával). Ez rejtőzködést, szerénységet követel, amely sosem volt kifizetődő, ezért az erényért még sosem keresett megbízó tervezőt, ezt a jó tervező megbízója ellen teszi. Attila, én téged mindig szerettelek, sosem tettem ellened semmit, most sem támadtalak, csupán korábbi írásod címét kis gonoszsággal átvettem. Amúgy organikussági elképzelésemről egy látszólag nem ide illő mellékletet küldök (amit korábban pár építésznek).

Változatlan barátsággal
János

Mónus János, építész