Plaza Kecskemét közepére?

A Dél-alföldi Területi Tervtanács Konzultáción tárgyalta a MÉRTÉK Stúdió tervét

November 19-én Szegeden összehívták a Dél-alföldi Területi Tervtanácsot, hogy véleményezze a Kecskemét, Széchenyi tér - Korona utca - Kiskörút által határolt tömb beépítésére született elvi építési engedélyi tervet (Malom Center). A tervezõi ismertetés után az opponensi vélemény hangzott el, majd élénk és részletes szakmai eszmecsere bontakozott ki. Ennek lezárása után a Tervtanács a következõ - az 1. pont kivételével - egyhangú megállapításokat tette:

1. A benyújtott és megvitatott terv alapvetõ, az érdemi megítélést elõkészítõ hiányosságokat, valamint kiindulási tisztázatlanságokat mutat (pl. a tervezõ nem mutatott be szabályozási, vagy részletes rendezési tervet, tervezési programot, környezeti hatástanulmányt, valamint tartalmilag teljes örökségvédelmi tanulmányt). Erre tekintettel a Tervtanács - többségi szavazással - úgy döntött, hogy az ülést konzultációnak minõsíti és felkéri Tervezõt a továbbfejlesztett terv ismételt bemutatására.

2. Sem a bemutatott tervek, sem a konzultáción elhangzott kiegészítõ információk nem igazolták a választott helyszín alkalmasságát a tervezett rendeltetésû, illetve nagyságú épület befogadására, továbbá nem bizonyították meggyõzõen annak környezetbe illesztését, illetve elhelyezhetõségét. A túldimenzionált építmény és annak funkciói jelentõsen meghaladják a rendelkezésre álló építési terület és környezete teherbíró képességeit.

3. A tervtanács egyetért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági és tervtanácsi véleményével, mely szerint a tervezett épület mérete túlzott, alig tagolt tömege nem illeszkedik környezetéhez, idegen építészeti elemként szétfeszítené a Belváros és a Homokdomb érzékeny, védett városépítészeti szövetét, valamint morfológiai egyensúlyát.

4. A Tervtanács azt javasolja, hogy a tervezést - az opponensi véleményben megfogalmazottak, valamint a szakmai vitában elhangzottak szerint - azt követõen folytassák, amikor a megalapozó dokumentumok, vagyis:
a.) kellõ mélységû és részletességû szabályozási terv a szóbanforgó tervezési területre és környezetére;
b.) szabályos, az elõírt tartalmú környezeti-, valamint kulturális örökségvédelmi hatástanulmányok;
c.) az a.) és b.) pontok alapján módosított tervezési program
mindegyike elkészült, illetve hatályossá vált.

Részletek Borvendég Béla opponensi véleményébõl

...a dokumentáció nem mond semmit a tervjavaslat elõéletérõl, folyamatáról sem. Milyen fórumokon mutatták be, voltak-e vele kapcsolatban észrevételek, javaslatok, ha igen, ezekbõl mi épült be a tervbe? A felsorolt alapvetõ hiányosságok az opponenst az alábbiak magállapításra kényszerítik.

a) el kell tekintsen a terv részletes bírálatától, minthogy annak puszta felsorolása, hogy a rajzok milyen helyiségeket tartalmaznak, nem alkalmas bírálatra.

b) azt kell tanácsolja a Tervtanácsnak, hogy a jelen tárgyalást minõsítse konzultációnak, minthogy sem a terv, sem a bemutatás módja nem teszi lehetõvé az érdemi bírálatot. (...)

A tervezett épület valójában komprimált, szintetikus városközpont pótlék. Minthogy Kecskemét történelmileg kialakult városközpontja - a tanulmány tanulsága szerint is - jó és arányos, és bár az elmúlt fél évszázad beavatkozásai távolról sem vitathatatlanok, e beavatkozásokat tudomásul kell vegyük. A kérdés lényege tehát az, hogy ilyen pótlékra a városnak, mi több, a vonzáskörzetnek van-e szüksége - vagy kizárólag a befektetõnek, üzleti érdekeibõl kifolyólag? Egyértelmû, hogy kizárólag a befektetõnek!

A jól mûködõ városközpont jellemzõi közé tartozik a funkcionális diverzitás, a szabad hozzáférhetõség, a karakteres térbeli artikuláció, a bõséges közösségi tér, és a hagyománnyal is megtámasztott, életszerû vizuális élmény. A szintetikus városközpont e követelményeknek csak csökevényesen vagy egyáltalán nem tud eleget tenni. (...)

A többszintes megoldás általában problematikus. Különösen az Kecskemét esetében. A tapasztalat szerint a vidéki magyar közönség eleve nem kedveli a többszintes kereskedelmi létesítményeket, és ez még kevésbé várható el a Kecskemét vonzáskörzetében lakóktól.

...tapasztalatok szerint az ember az olyan épületeket érzi természetesnek, melyek nem haladják meg a fák magasságát. Ezen a ponton túl már a léptékváltás rendkívül kényes építészeti problémája tûnik ki. A helyi lépték létezésének fontosságát azonban a tanulmány mindenképpen ki kellett volna emelje. (...)

A vizsgálat megelégszik annak megállapításával, hogy 30 méter gerinc magasságú épületek már vannak a városban, és a tervezett épület nem magassabb, mint a megyei önkormányzat irodaháza. E megállapítások igazak lehetnek, de itt most nem a repülésbiztonság a kérdés, hanem a városkép. Nem a mennyiség, hanem a minõség.

Kecskemét alföldi, magyar és középváros. Ezekbõl következnek meghatározó sajátosságai, megõrzendõ jellegzetességei, melyeket belül a térszerkezete fejezi ki, kívülrõl szemlélve pedig a város sziluettje. A tanulmány központi kérdésként kellene tárgyalja ennek fontosságát, gazdagításának lehetõségét. Rá kellene mutasson, hogy az elõzõ félszázad e téren olyan hibákat követett el, amiket megismételni nem szabad. Kétségtelen ugyanis, hogy városépítészeti szempontból nem volt indokolt a városközpont épületeinek szintszámát olyképp megemelni, mint ahogyan történt.

De ennél is nagyobb hiba, hogy a sziluettben mindez gigantikus falként jelenik meg. Ebbõl emelkedik ki az említett irodaház, azonban megint csak nem toronyként, jellegzetes kontúrként, hanem értelmezhetetlen sematikus geometriai alakzatként. (...)

Önmagában a bontásra ítélt malomegyüttes szigorúan véve nem mutatott építészeti értéket. Valamilyen jellemzõinek átmentése vagy visszaidézése azonban az új épületet legalább valamelyest a hely múltjához köthetné. Amivel egyszerre lehetne elkerülni az ásító banalitás és az "állhatna bárhol" szervetlenség kínos és a közösségi tudat ellen dolgozó szindrómáját. Elfogadhatatlan, hogy a Malom Center csak azért üssön a nevére, mert nagy betûkkel az van rá kiírva.

Gondolatok felvetése helyett tehát a dokumentáció kinyilvánít. Amellett érvel, hogy a tervezõ olyan tervjavaslatot tesz az asztalra, melynek funkcionális tartalma megfelel a kizárólag a tervezõ által ismert tervezési programnak, építészeti megvalósítása pedig megfelel a szintén azonos tervezõ által megfogalmazott örökségvédelmi kritériumoknak, az pedig mindenben megfelel az ugyanazon tervezõ által készített örökségvédelmi hatástanulmány következtetéseinek. Az ökológiai követelmények teljesítésérõl nem beszél. Teljesítésüket nagyvonalúan átengedi a szaktervezõknek. A kör bezárult hát. Az üzenet világos: "Ez van és nincs más. Egyébként sem szeretni kell, hanem bólogatni!"

Összefoglalás
Az opponens a következõket javasolja a T. Dél Magyarországi Területi Tervtanácsnak.
A jelen tervbírálatot minõsítse konzultációnak és határozzon annak késõbbi idõpontban történõ megismétlésére.

• Egyidejûleg határozzon úgy, hogy a megismételt konzultáción a következõ dokumentumok bemutatását kéri:
• Érvényes szabályozási terv vonatkozó kivonata;
• Környezeti hatásvizsgálat;
• Örökségi hatásvizsgálat;
• Az említett hatásvizsgálatokra támaszkodó részletes tervezési program;
• Elvi építésengedély terv (+ környezeti terv).

Javasolja a tervezõnek az opponenciában rögzített, és a konzultáción elhangzott további észrevételek megfontolását és figyelembevételét a további tervezés során.

Küldje meg jelen konzultáció jegyzõkönyvét Kecskemét város polgármesteri hivatalának és kérje fel a részérõl szükséges intézkedések megtételére.

Borvendég Béla
Okleveles építészmérnök
Ybl-díjas
Címzetes egyetemi tanár