Prága meg Prága meg...
Bontogatják Prága ipari örökségét / A cseh főváros belvárosában három jelentős felújítási projekt folyik egyszerre — képekkel illusztrált szemle a cseh fővárosból érkezett tudósítások alapján.
Bontogatják Prága ipari örökségét
Számos építési emlék pusztul el Prágában, mert ingatlanfejlesztő cégek inkább lebontják a régi ipari épületeket ahelyett, hogy átalakítanák azokat az új funkciók szerint – és mindehhez gyakran hathatós segítséget kapnak a hatóságoktól. A Lidove Noviny című cseh lap arról tudósított, hogy évente kb. 80 ipari objektum műemléki védettségének törlését kezdezményezik a kulturális minisztériumnál, hogy az ingatlanokat könnyebben értékesíthessék üzleti célokra.
Legutóbb az Orco Property Group-tól kérvényezték, hogy bizonyos ipari emlékek legalább egy részét vegyék le a védettségi listáról, melyeket telkestül vásároltak a közelmúltban a cseh államvasutaktól a Prága-Bubny pályaudvar területén. Az ingatlanfejlesztő cég lakóparkot valósítana meg a használaton kívüli vasúti földdarabon. Egy minisztériumi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy évente a kérelmek kb. felének tesznek eleget, mintegy 40 prágai ingatlan védettségét oldják fel.
A prágai lapnak ugyanakkor szakértők azt mondták, hogy a lebontott épületek többsége nagyon értékes, olykor egyedülálló építészeti megoldásokat tartalmaznak, és fokozottabb védelmet érdemelnének. Bár az utóbbi években Csehországban megnőtt az érdeklődés a műemlékek, a műemlékjellegű ipari objektumok iránt, az épített örökség védelméért felelős hivatalnokok és a törvényhozók gyakran alábecsülik az ipartörténeti emlékek értékét, és indokolatlanul engednek az ingatlanfejlesztők nyomásának.
A befektetők érve legtöbbször, hogy a gyárépületek meghatározott célt szolgáltak, és más funkcióra komplikált, túl költséges átalakítani azokat. Prága történelmi óvárosa szerencsére szerepel az UNESCO-féle világörökségi listán és szigorú védelmet élvez. A befektetők azonban óriási nyomást fejtenek ki, mert a legértékesebb ingatlanok a főváros frekventált területein találhatók. Így az óváros védettségéért sokszor a külső kerületek fizetnek nagy árat: az óváros "nem eladó" műemléképületei helyett a befektetők a kevésbé szem előtt lévő külvárosi ipari emlékeket vásárolják fel, majd lebontják, pedig ezek alkotják a cseh főváros igazi, sajátos karakterét.
Mindazonáltal nemcsak a külvárosokból tünedeznek el ipari emlékek, hanem a történelmi városmagból is. A lap példaként említ egy Vencel térhez közeli, késő szecessziós stílusban épült nyomdát, amelynek csak a homlokzata maradt meg a közelmúltban történt bontás után, az Opletova utcában. A tulajdonos töröltetni kívánja az ingatlant a védett örökségi listáról, mert akkor szabaddá válik az út az épület teljes bontásához.
A cseh főváros belvárosában három jelentős felújítási projekt folyik egyszerre
Prága modernkori központja, a híres-nevezetes Vencel tér néhány éven belül visszakapja régi arculatát. A Moldva-parti cseh főváros önkormányzata és az állam közötti megállapodás alapján két éven belül megkezdődik a tér felső részét lezáró Cseh Nemzeti Múzeumnak és környékének átfogó felújítása, miközben a föld alá bújtatják a várost átszelő észak-déli sztráda ideeső szakaszát. A város ma legforgalmasabb útvonalát még a hatvanas években tervezték, nem számolva azzal, hogy mennyire hatalmas méretűre duzzadhat a gépkocsik átmenő forgalma.
Az autópálya így évtizedek óta gyakorlatilag elvágja a Vencel teret a múzeumtól, a Smetana színháztól, a főpályaudvartól és a történelmi Vinohrady körúttól, pedig ezek korábban szervesen összetartoztak. A kb. három évre tervezett "visszaalakítási" munkálatok értéke meghaladja a 10 milliárd koronát. Várhatóan komoly fennakadásokat okoz majd a belvárosi közlekedésben — legkésőbb 2014-ben azonban a Vencel tér felső része, amelynek egyik központi eleme Szent Vencel közismert lovas szobra, a mainál sokkal nyugodtabb hely lesz. Újra sétatérré alakulhat át a környék, mint volt legutóbb a hatvanas években.
"Nagyszabású munkáról van szó, amely minden bizonnyal az autós forgalom korlátozásával jár, és nem kis bonyodalmakat okoz. A jövő érdekében azonban ki kell bírnunk a két-három évnyi kellemetlenséget. A munkálatokról szóló megállapodást április végén aláírják az önkormányzat, a közlekedési és a kulturális tárca képviselői" – tájékoztatta a távirati irodát Karel Hanzelka, a közlekedési minisztérium szóvivője.
A Vencel tér – Nemzeti Múzeum projekt kapcsolódik a vasúti főpályaudvar (Wilson pályaudvar) tavaly megkezdett átfogó rekonstrukciójához. A főpályaudvart a hetvenes években újították fel és alakították át, azt követően, hogy elkészültek a környékbeli metróállomások. Azóta azonban állapota nagyon leromlott, tele van hajléktalanokkal (sic!), ezért több mint három milliárd koronás befektetéssel ismét átépítik. Így majd megfelel a kor követelményeinek, ugyanakkor a főpályaudvar és a Vencel tér közé visszatér a villamos is.
A prágai városháza irányításával két másik belvárosi projekt is megvalósul. A Károly-híd felújítása már megkezdődött, és folyik az 1880-ban épített Nemzeti Színház tetőzetének tatarozása is. A neoreneszánsz épület homlokzatának teljes rendbhozása jövőre kezdődik.
A Lidove Noviny szerint a nemzeti örökséghez tartozó három építmény évek óta siralmas állapotban van. "Szerencsétlen egybeesés, hogy egyszerre kell megvalósítani a három projektet. Az épületek rozzant állapotban vannak, nem lehet tovább halogatni a felújításukat, így egyszerre fogjuk elkezdeni" – nyilatkozott a lapnak Jan Knezínek, a prágai örökségvédelmi főosztály vezetője. Ami a három építményben közös – mindhárom igen forgalmas utcák közelében található.
A Károly-híd nagyjavítása a kisoldali hídtorony irányából már tavaly megkezdődött, és várhatóan 12 évig tart majd. A munkák alatt a híd nyitva lesz a látogatók számára, csak egyes szakaszokon szűkül az átjárás. Az újjáépítés a 2020-ban várható befejezésig több mint 222 millió koronát (mintegy 2,3 milliárd forintot) emészt majd föl.
A színház tetőzetén álló, hármasfogatot hajtó Győzelem istennőjének szobrát, a Trigát* megerősítették, nehogy a járókelőkre zuhanjon. Bár a szoborcsoport alulról impozánsnak hat, kevesen tudják, hogy az egyik ló egy lábon egyensúlyoz – árulta el Knezínek. Hozzátette: a színház háromévesre tervezett teljes felújítása 2009-ben kezdődik és mintegy 160 millió koronába (1,7 milliárd forint) kerül.
A Nemzeti Múzeum helyreállítása ígérkezik a legbonyolultabbnak, mert valamennyi kiállítást illetve gyűjteményi darabot mozdítani kell. A Vencel téren álló, 1885 és 1890 között emelt épületben több mint 10 millió tárgyból álló gyűjteményt őriznek. A kiköltöztetés előkészítése már idén elkezdődik, bár a rekonstrukció csak jövőre indul. Az épület új közműrendszerre, új ablakokra, ajtókra és egészében felújított homlokzatra szorul. A külsejét díszítő szoborcsoportokat és a tetőburkolatot is fel kell újítani. A Múzeum 4,5 milliárd koronára(47 milliárd forintra) taksált helyreállítása 2018-ig tart majd.
forrás: múlt-kor/mti; fotó: vm
* A szoborról készült aranyozott kisplasztika, az Arany Triga a fődíj a négyévente rendezett Prágai Quadriennálén, a díszlet- és jelmeztervezők, színházépítészek és színháztechnikusok világkiállításán.
