A Hild József tervei alapján épült koraeklektikus belvárosi lakóház sorsa az utóbbi jó pár évben igen hányattatott volt. A Hild kései munkásságából való épületet a szomszéd, műemlék házzal együtt a - KÉSZ Kft. Porcsalmi Zoltán felelős tervező irányításával - elegáns függőfolyosós lakóházzá kívánta alakítani oly módon, hogy a homlokzati taraktus megtartásával egy új vasbeton szerkezetű belső udvar épült volna. Az épület átépítése a szerkezetkész állapot elkészültével azonban évekkel ezelőtt leállt. Több év várakozás után új tulajdonos vette meg, hogy épületből szállodát alakítson ki, majd a Petur Stúdió Bt-t, Bolyó Ágnes és Hegedüs Péter építésztervezőt bízta meg azzal, hogy a szerkezetkész épületbe egy 82-86 szobás, négy csillag+superior szállodát tervezzen, külső vendégforgalomra is alkalmas konyha-étterem és rendezvényterem funkciókkal. A Petur Stúdió és a megrendelő kapcsolata nem új keletű, hiszen szintén Hegedűs Péter tervezte a cég budapesti zászlóshajójának számító, a korabeli Hungaria Fürdőt romjaiból újjáélesztő, számos díjban – így a 2010-es Média Építészeti Díjában – részesült Dohány utcai Continental Hotelt.
A tervezés és kivitelezés során műszaki szempontból elsődleges volt, hogy az új szerkezeteket a lehető legkevesebb bontással, átalakítással megtartható legyen. Funkcionálisan a szálloda színvonala megkívánta, hogy a függőfolyosós közlekedőrendszer helyett a szobák hátulról legyenek megközelíthetőek. Az építtető az eleganciát kihangsúlyozó steril megoldás mellett döntött, ami végül az emeleti belsőépítészeti kialakításokat is meghatározza. A Sáfrány Csilla és Bagyinszkiné Kiss Tünde által tervezett vintage stílust a modernitással, a klasszikus békebeli eleganciát és a legújabb technikai vívmányokat kiválóan ötvözik a szálloda 85 szobájában. Vörös Virág a járófelületek kialakításában gránitot és tölgy parkettát, a falfelületeken pedig textilt és selyemtapétát használta.
A megmaradt függőfolyosó akusztikai és vizuális átmenetet képez a szobák és a lobby tér között. A tervezők az építészeti kialakításnál a zárt terek ellensúlyozására, a lehető legtöbb transzparenciára törekedtek. Így például az üveglifteket is úgy alakították ki, hogy azon keresztül az utcáról a recepcióig átlátható legyen az épület, üvegezett lett a lobby-étterem előtér kapcsolata is, a liftekből és lift előtereiből feltárulkozik maga a lobby tere, a felülvilágítón keresztül pedig az ég felé nyitott az épület.
A külső architektúra, az épület tömege Hild Jószef-Zofhal Lőrincz tervei alapján, majd a Porcsalmi Zoltán tervezte és a műemlékvédelemmel egyeztetett felújításával adott volt. Ezen Bor Ferenc művészettörténésszel és Vinkovits Zsuzsanna műemlék-felügyelővel egyeztetve a tervezők néhány ponton módosítottak, így a vakolat struktúrája simított és más színű lett, valamint – a műemléki kapu kivételével – változtak a földszinti nyílászárók és lecserélték a lábazatot is. Az utcai traktus terei eredetiek. Ezek átmenetet képeznek az új belső terek felé, ahol letisztítva megjelennek a korra jellemző formák és szerkezetek. Maga az épület energia-tudatos szemlélettel készült, fosszilis energiahordozó nincs beépítve, a szellőzőrendszer teljes körű hővisszanyerős módszerrel működik. Az épület alá, 3 szinten 60 gépkocsi fogadására alkalmas mélygarázs került.
Az építkezés elindulását követően egy sajnálatos esemény, az egyik projektvezető tragikus balesete árnyékolta be a kivitelezést. Komolyabb nehézséget jelentett még, hogy a közel kész állapotú épületbe a konyha-étterem üzemeltetőjeként belépett Michelin csillagot fialó Ráday utcai Costes új márkatagjaként nyíló Costes Downtown étterem az eredetihez képest megduplázódott terület-, légtechnikai-, és energia igénnyel állt elő.
Az elkészült, visszafogottan elegáns szálloda a tehetősebb vendégkörre épít, de nem konkurál a környéken található ötcsillagos szállodákkal. Megnyitásával méltó módon menekült meg egy belvárosi Hild palota.
Bán Dávid