Prizma és Magtár - ipari műemlék újrahasznosítása rézzel
Hogyan lehet a 21. századi igényeket figyelembe véve új életet adni a régi épületeknek, az eredeti értékek megőrzésével? A kelet-londoni Abbey Road Riverside magtárának bronzzal borított bővítménye drámai állásfoglalás, mégis ízléses átépítés – a régi és az új harmonikus összefonódása, amely a Schmidt Hammer Lassen iroda koncepciója alapján, a Pollard Thomas Edwards architects tervei szerint valósult meg.
A kelet-londoni Roding Valleyben található Abbey Road Riverside műemléki védelem alatt álló területen a helyi védettségű magtár hosszú ideig gazdátlanul és elhagyatottan állt, sürgetővé vált átfogó helyreállítása és újbóli hasznosítása. 2009-ben kapott építési engedélyt a Schmidt Hammer Lassen (SHL) iroda terve, amely egy új, kreatív ipari negyedet vázolt fel a volt magtár és maláta-csíráztató épületeinek bevonásával.
Visszafogott beavatkozás
Az épületegyüttes térhasználatának optimalizálására, az SHL teveinek továbbfejlesztésére a Pollard Thomas Edwards architects (PTEa) nyerte el a megbízást. A tervezés során mind a régi, mind pedig az új elemek esetében gondot fordítottak az eredeti karakter és a műemléki vonások megőrzésére. Alapos javítási és állagmegőrzési munkálatokra volt szükség, ám ezeket a lehető legvisszafogottabban, finoman beavatkozva végezték. A felújított magtár bronz borítású bővítésében kapott helyet a fejlesztő és kivitelező Rooff vállalat székhelye, illetve több más kreatív és üzleti vállalkozás. A Rooff fenntartható építési megoldásokat alkalmazott, hogy a legkedvezőbb költségvetéssel a legmagasabb szintű munkakörnyezetet teremtse meg.
A bővítés formája és megjelenése nem írja át az eredeti épület történelmiségét, hangulatát az erőteljes nyeregtetős alak határozza meg. Az új anyagok, mint a figyelemreméltó bronz panelek kontrasztot képeznek a meglévő részekkel. A bejárat közvetlenül a két szárnyat összekötő lépcsőházra nyílik, mely a modern anyagok, színek és világítás használatával gondosan komponált ellenpontja a műemléknek. A betérő közönség számára könnyen megközelíthető, életet adó szíve az épületnek, továbbá egy magasban futó híddal együtt összekapcsolja a régi és az új részt.
A megújulás katalizátora
A magtár megújulása és a látványos, bronzzal borított új bővítés egy hosszabb felújítási terv első fázisának része, amely ösztönzi a további munkálatokat, a Roding folyó partjának teljes rendezését. Az egy projektben megvalósított tervezési és műemléki törekvések elismeréseként a ház 2011-ben kereskedelmi kategóriában elnyerte a World Architecture News Awards díjat.
Írta: Pollard Thomas Edwards architects
építészek: Pollard Thomas Edwards architects
koncepcióterv: Schmidt Hammer Lassen
rézmunkák kivitelezője: Roles Broderick Roofing Ltd
felhasznált réztermék: TECU Bronze
fotók: Tim Crocker
Interjú Chris Hodson és Andrew Stokes, a Pollard Thomas Edwards architects tervezőmunkatársa beszélgetnek a projektről és a bronzzal borított bővítésről.
CH: Hogyan alakult ki a prizma formájú bővítés terve?
AS: Kezdetben az SHL céggel együtt modelleztük a tömegeket és a tereket, kialakítottuk a formát a bevilágítás és a napvédelem elvei szerint.
CH: Miért a bronzot választották a bővítés burkolatának?
AS: Az SHL első javaslata korten acél volt, de azt a réz patinázódása és vízhatlansági megfontolások miatt lecseréltük a megbízó kérésére. Ezután megvizsgáltuk a réz, a bronz és a sárgaréz lehetőségét, amelyek közül végül a bronzot választottuk. A terv törekvése egy részleteiben és összképében is modern megjelenésű bővítésre irányult, mely drámai kontrasztot képez a meglévő műemlékkel, és egyben alkalmazkodik is környezetéhez a bronz, mint nagy múltú építőanyag használatával.
CH: Az anyag színének változását figyelembe vették?
AS: A patinázódás szintén kulcskérdés volt, mert a tető és a ferde fal jól látható, és az időjárásnak különbözőképpen kitett, így eltérő módon is nemesedik. Megtudtuk továbbá, hogy a bronz rövid- és középtávon enyhébben és egyenletesen patinázódik.
CH: Fontosak voltak a fenntarthatósági és környezetvédelmi megfontolások?
AS: Igen, határozottan. A rézhez hasonlóan a bronznak is igaz és bizonyított fenntarthatósági erényei vannak, mindemellett kivételes tartóssága és hosszú élettartama, sőt tény, hogy gyakorlatilag nem igényel karbantartást és teljes egészében újrahasznosítható.
CH: Hogyan alakították ki a kellően részletes homlokzatburkolati tervet?
AS: Modelleztük a különböző burkolati rajzolatokat, a panelek alakját és méretét, továbbá a függőleges, a vízszintes és a ferde illesztéseket. Az épület alakja háromdimenziós tervezést tett szükségessé, mert a tető valójában egy ferde fal. Ezek a modellek segítettek megérteni a főbb elemek, például ablakok, tetőablakok és az esőcsatornák összjátékát a változatos formájú és méretű fémpanelekkel.
A modellek abban is segítettek, hogy megteremtsük a prizma alak egységességét úgy, hogy minden homlokzaton hasonló megjelenést biztosíthassunk nem csak a burkolás vonalvezetésében, hanem a tömeg formálásában, az ablakok és bevilágítók részletképzésében is, mely utóbbiak inkább ablakok a tetőn, mint hagyományos értelemben vett felülvilágítók.
CH: Mennyire elégedett a kész bronz burkolattal?
AS: Nagyon tetszik a végső megvalósítás. A bronz szépen patinásodik, az élek, ablaktokok és a síkok találkozásai részleteiken is tiszták és egyenesek. A vízszintesen futó panelek és az azokat megtörő függőleges illesztések követik az ablakok véletlenszerű kiosztását és méretezését. A panelek leheletnyi hullámzása oldja a bővítés harsogóan új megjelenését, mely a patinázódással még inkább finomodik, történelmi érzetet kelt. A különböző anyagok csatlakozásainak, az illesztések részleteinek a rézmunkák kivitelezőjével együttesen kidolgozott terve és a gondos kivitelezés megtérült az épület látványában.
