Problémák prolongálva

Tájékoztató a területi kamarai elnökök értekezletéről, melyet a MÉK hívott össze 2009. szeptember 11-ére.

Tájékoztató a MÉK által összehívott területi elnökök értekezletéről (2009.09.11.)

- A MÉK munkájáról
- Ismét változik a tervezői munka jogi környezete
- Kettős tendencia, javaslat a kamara magatartásának változására
- MÉK – Közbeszerzések Tanácsa: 1-1
- Jövőbeli lehetőségek

A MÉK eredményes munkájáról – jogalkotási problémák

Változások előtt állunk. A tisztújítás előtt álló MÉK eddigi munkájáról eredményeiről Eltér István elnök úr által tartott beszámoló lényege, hogy a kamara pozíciójának erősítésén, tisztázásán dolgozva sikeresen küzdött az elmúlt években azért, hogy a kormányzat, társkamarák és más szervezetek (pl. Közbeszerzések Tanácsa) partnerként, szakmapolitikai ügyekben releváns tárgyalófélként kapjon szerepet a jogalkotásban és szakmai döntésekben. A mostani jogalkotási időszakban bebizonyosodott, hogy jól működik a kamara külkapcsolati rendszere (lásd később), ennek állandóságát fenn kell tartani.
A MÉK által végzett munkában évente 200-250 kollégánk vett részt önkéntesen, vagy tisztségviselőként (elnökségi tagok, bizottsági tagok, szakértők stb.), a kamara nagyon aktív volt.
Az október 1-én hatályba lépő, szakmagyakorlásunkat jelentősen érintő, változó jogszabályok (hatósági eljárások, főépítészekről szóló szabályozás, Ket, jogosultságok) megalkotásánál a kamara véleményezési lehetősége most kifejezettebben megvolt. Több életidegen, vagy hátrányos (pl. a kamara közigazgatási hivatalként történő minisztériumi felügyelete) változást okozó elképzelést sikerült megváltoztatni, vagy kivenni a tervezetből.
Halmos György rendkívül szemléletes ismertetéséből kiderült, hogy Magyarországon az EU-harmonizációra hivatkozva a jogalkotó terve szerint már bejelentési kötelezettséghez sem köt több (13) olyan építési tevékenységet, amelyhez az EU-s építészkamarák tájékoztatása szerint nemhogy bejelentés, de kifejezetten építési engedély kell (pl. Anglia, Románia, Olaszország, Dánia, de a szomszédos EU tagországok többsége is!). Ez vélhetően teret adhat az amúgy is diszharmonikus, vegyes, rendezetlen, zavaros településképek további romlásának, bírságolásnak, fennmaradási engedélyek szaporodásának, annak ellenére, hogy az EU tendencia ezzel éppen ellentétes! Az előírásokat természetesen minden építtetőnek be kell tartania, ha „laikusként” sikerül ezeket megismernie és alkalmaznia is. Ellenkező esetben megemelt bírsággal kell számolnia, igaz ettől az építmény nem lesz jobb. Ebben a munkában nagy segítséget kapott a kamara külföldi kapcsolatai útján, melynek révén tájékozottabb tárgyalófélként léphetett fel a szakmai érdekek érvényesítéséért.

Tendenciák, jövő tervek

Sajnálatosan a most már érezhetőbben meglévő tárgyalási szándék ellenére a MÉK és esetenként a területi kamarák részvételével végzett - a néhány napos határidő ellenére - komoly véleményezési munka anyagaiból általánosságban csak kevés épül be az új joganyagokba.
Kettős tendencia érzékelhető. Úgy tűnik az építési engedélyes esetekben a jogi környezet egyre összetettebb és követhetetlenebb – ami a tervezői és engedélyezési munkát is ellehetetleníti, míg az engedélykötelezettség az építtetők felé egyre lazul.
Ezért Eltér István javasolja, hogy a mostani jogalkotási folyamatban már követett magatartást folytatva a MÉK új vezetésének a kamarai pozíciók erősítésén kell tovább dolgoznia: a jogszabályalkotást nem követő, hanem megelőző, kezdeményező magatartást kell kialakítania, követnie, az országban folyó építőipari tevékenység, tervezői munka, építéshatósági folyamatok normális szakmai kereteinek megteremtéséért.
Az elmúlt fél év során megindult egy tárgyalássorozat a MÉK és a Közbeszerzések Tanácsa között azért, hogy a tervezésre vonatkozó közbeszerzési folyamatokban a szakmaiság jobban érvényesüljön. Így a Tanács elfogadta a kamarai díjszabást, melyet honlapján is elhelyezett, felkérte a kamarát a közbeszerzések során alkalmazandó bírálati szempontrendszer kidolgozására (az ár, határidő, kötbér hármasságot felváltandó. Egyenlőre egyetértenek azzal a gyakorlattal, hogy az építési engedély készítőjét kizárják a kiviteli tervre szóló közbeszerzésből, összeférhetetlenségre hivatkozva. Természetesen a kamara ezt tovább vitatja az elkövetkező egyeztetéseken, illetve el akarja érni, hogy a bíráló bizottságokba megfelelő szakemberek (tervezők) bevonása kötelező legyen, a tervezői művezetés ne lehessen közbeszerzés tárgya, hiszen az a terv megvalósulásának tervezői eszköze.
A jövőben fokozatosan igaz, hogy a kamarai hálózatnak a jelenlegi jó együttműködésre építve egy dinamikus, erős szakmai szervezetet kell alkotniuk. Méghozzá két irányban fejlődve: a tagság felé kommunikálva, és a kormány, hivatalos szervek, társszervezetek felé szakmai ügyekben kezdeményezve, szükséges esetben érezhetően határozottan fellépve. Több reform elképzelés is van (szervezeti, tagdíj, működési, érdekérvényesítési), ezek kidolgozás alatt vannak.
Most is, mint eddig, de erre most nagyobb a belső igény és képesség, és vélhetően a politikai készség is változik, ami a folyamat megvalósulását jelentheti.
A rendezvény házigazdája ezúttal a BÉK volt.

Emődi-Kiss Tamás
sajtóreferens
2009. szeptember 19.
forrás: BÉK