Québec : régi és modern békésen egymás mellett (2. rész)
Bár a 400 éves Québec városa jóval fiatalabb Budapestnél, itt is felmerül az otthon gyakran feltett kérdés: mit építhetünk régi műemlékeink mellé, ami egyfelől a mai kort tükrözi, ugyanakkor beleillik a régi környezetbe is?
Poncsák Sándor fotóriportja
Bár a 400 éves Québec városa jóval fiatalabb Budapestnél, itt is felmerül az otthon gyakran feltett kérdés: mit építhetünk régi műemlékeink mellé, ami egyfelől a mai kort tükrözi, ugyanakkor beleillik a régi környezetbe is, nem üti azt agyon?
Hazai építész körökben gyakran szidják a historizáló, a régi korok stílusát utánzó épületeket, mondván hogy ezek kizárólag az elmaradott, félperiférikus kelet-európai régió jellemzői. Ilyen épületek azonban Észak-Amerikában is épülnek, és nem feltétlenül váltanak ki az otthonihoz hasonló utálatot. Jó példa erre a Québec belvárosában alig néhány éve épült luxusszálloda.
Ettől teljesen eltérő eset a város régi vonat- és autóbusz-pályaudvara, melyeket átlátszatlan, színes csupaüveg tömbök vesznek körül. Ezen – nekem személy szerint tetsző – megoldás engem némileg a kecskeméti Malom-center esetére emlékeztet. Még talán akik nem kedvelik ezeket, azok is elismerhetik, még mindig jobbak, mint a mostanában oly eltetjedt dobozépületek.
Az otthon sokat kritizált színes tükörüveg használata itt egyébbként eléggé elterjedt, mely a hosszú, majd hat hónapig tartó tél során leesett rengeteg hó fehérségét nagyon jól ellensúlyozza. Ennek egyik eklatáns példája nemcsak Québec város, de egész Québec állam legnagyobb, három egymás melletti tömbből álló bevásárló központja a Saint Foy nevű külvárosban. A pénzköltés ezen palotája a 70-es években épült, de az alig 3-4 éve hozzátoldott tornyot is az eredeti épület stílusában tervezték.
Csupaüveg palota felhúzását még a régi városfal közvetlen közelében is engedélyeztek.
Egy másik, otthon sokat vitatott kérdés a magasházak engedélyezése vagy tiltása. Québec lakossága mindössze hatszázezer fő, szabad terület is akad, mégis épült néhány torony. Az első magasabb épület a múlt század elején készült el és az egyetlen, amely a városfalon belül emelkedik. Későbbi társai a 50-es, 60-as és 70-es években bújtak ki a földből, nem messze a városfaltól, a parlament körül. Nem kifejezetten hatalmas felhőkarcolókról van szó, de mivel kivétel nélkül mind egy magas domb tetején épültek eléggé meghatározzák a város sziluettjét. Már messziről jelzik az ide látogató túristáknak, hogy merre keressék a belvárost. Számomra nem az épületek magassága, hanem sokkal inkább unalmas szürkeségük a bántó. Ráadásul számos régi értékes épületet kellett feláldozni, hogy ezek a tornyok megszülethessenek...
A pályaudvar környéke – hasonlóan a budapesti IX. kerülethez – jó példa egy korábban lepusztult, kétes terület megújulására. Itt elég volt odatelepíteni néhány állami intézményt és egy pénzügyi főiskolát (ENAP), a magánbefektetők is egyből felfedezték a környéket. Az ENAP épületének külön értéke, hogy részben megőrzött egy régi homlokzatot.
Québec-ben található a 17. században alapított Université Laval, mely Észak-Amerika ötödik egyeteme (és emellett első francianyelvű felsőfokú oktatási intézménye). Az 50-es és 60-as évek folyamán a kampusz átköltözött a belvárosból a már említett Saint Foy-ba, ahol szintén számos érdekes, - az egyetem fokozatos bővülésével párhuzamosan - különböző stílusban felhúzott épületet foglal magába.
A fenti példák is mutatják, hogy Québec egy vonzó város, mely őrzi és nem tagadja meg a múltját, ugyankkor előre is tekint. Egyszerre képes árasztani európai és amerikai hangulatot, mely teljesen egyedivé is teszi.
szöveg és képek: Poncsák Sándor
