Ráépítéssel bővítenék a Liszt Ferenc tér legrégebbi, műemléki épületét
A Zeneakadémiával szemben áll a Liszt Ferenc tér legidősebb, egyben legalacsonyabb épülete, egy kétemeletes saroklakóház, mely tekintélyes, hosszan elnyúló arányaival, visszafogott díszeivel, elegáns koronázópárkányával még a klasszicista Pest emlékét őrzi. Azonban elképzelhető, hogy a műemlék nem sokáig maradhat meg ebben a formájában. Az építési hatósági engedélyezési rendszerben ugyanis egy ráépítés iránti kérelem várja a jóváhagyást.
A Liszt Ferenc tér 7. és a Király utca 62. szám alatt álló épületet Zofahl Lőrinc emelte Jung Antal számára egy régebbi ház felhasználásával. Zofahl (1891-1863) a 19. század eleji Pest sokat foglalkoztatott építőmestere volt, nagyban hozzájárult a klasszicista Pest kiépítéséhez. Házai földszintesek, esetleg egy-két emeletesek voltak, belső udvarokkal. Új épületek tervezése mellett régebbiek áttervezését, emeletráépítéseket is gyakran vállalt. Néhány szép épülete ma is áll: az ő munkáját dicséri a József nádor tér 7. szám alatt álló Teleki-palota mai formája, melyet 1833-ban emelt kétszintessé. Egy földszintes házból alakította ki a Ráday utca 36. szám alatt álló egyemeletes épületet 1859-ben, és a Váci utca 59. kétemeletes saroklakóház is az ő nevéhez fűződik. Ma is meglévő épületei műemléki védelem alatt állnak.
A klasszicizmus egy kései példája az 1860-ban épült Liszt Ferenc téri épület, mely a stílusra jellemző módon, díszítőelemeit tekintve finom és visszafogott. Meghatározó vonása, amely egyben szépségét és különlegességét is adja, a tér oldalán hosszan elnyúló arányrendszere: a kétszintes épület a Liszt Ferenc tér felől 18, a Király utca felől hat tengelyes. A középső nyolc tengelynek középrizalit ad hangsúlyt, a földszinten féloszlopok keretezik a nyílásokat. A legfelső emeletet csinos koronázópárkány zárja le, a tartó konzolok közeit aprólékos rozettasor díszíti.
Az E-építés portál szerint tavaly november 30-án nyújtottak be egy ráépítéssel történő bővítés iránti kérelmet a Liszt Ferenc tér 7. szám alatt álló műemléki épületre. Az oldalon nem találhatók látványtervek, így nem tudható, hogy a tervezett átalakítás mekkora mértékű, és az sem derül ki, hogy ki kezdeményezte az eljárást. Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya még nem hozott döntést a kérelem ügyében.
Forrás: Dr. Horváth Péterné: Zofahl Lőrinc építőmester, Magyar Építőipar, 2018.04., varosvedo.hu
