"Az iskolaudvar környezetéből kiragadott belső tere védelmet nyújt, de a tó felé nyitott térfalával felvillantja a kíváncsi szemek előtt a kaland lehetőségét." A pályaművet a tervezők ismertetik.
Adott egy hely. A város szélén, tó partján. Ma még szántó, az úttól fasor választja el, oldalán patak csorog a tó felé. Ürességével távlatokat nyit meg. A távlatokban tengely képződik: egyik vége az út, másik vége a tóban vész el. A két végpont között kifeszített húron egy iskola képe körvonalazódik. Egy teljes életre nevelő intézmény. Ez a hely egyszerre kötődik az egyik oldalon az állandóan és gyorsan mozgó, változó anyagi világhoz, de ugyanakkor vágyakozással telik meg a mozdulatlan, türelmesen sorára váró – az örökkévalóság nem siet – hittel teli transzcendens világ felé.
A kettő között, egyensúlyi állapotban születhet meg a református iskola. Közepében gyerekzsivaj, pezsgő élet. Az iskolaudvar környezetéből kiragadott belső tere védelmet nyújt, de a tó felé nyitott térfalával felvillantja a kíváncsi szemek előtt a kaland lehetőségét. A közel szimmetrikusan szerkesztett falak körben fehérek, boltívei ősi erőt sugallnak. Ez érezhetően az oktatás tere. Közösségi tereit átjárja a fény, szinte belülről ragyog. A reformátusok iskolát építenek, és ez nagyon jó dolog.
Triskell Építész Iroda
Szerk.: Winkler Márk