Rajk László: Politikai építészet

Európa keleti felének rendszerváltás utáni politikai építészete különös furcsaságot mutat. Mivel az egypárti diktatúrát többpárti parlamenti rendszerek váltották fel, mindenütt jelentkezett az új pártok és az új politikai hatalom elhelyezésére szolgáló, reprezentatív épületek megteremtésének igénye. Legtöbbször az ”ancien régime” reprezentatív épületeit annektálták.

Részlet Rajk László írásából:

´Európa keleti felének rendszerváltás utáni politikai építészete különös furcsaságot mutat. Mivel az egypárti diktatúrát többpárti parlamenti rendszerek váltották fel, mindenütt jelentkezett az új pártok és az új politikai hatalom elhelyezésére szolgáló, reprezentatív épületek megteremtésének igénye. Legtöbbször az ”ancien régime” reprezentatív épületeit annektálták. Kétségtelen tény, hogy ezen épületek elfoglalásában hihetetlen szimbolikus erő rejlik. Az elfoglalás szimbolikus ereje mellett ráadásul nagyon mélyen, de ott van a (el)birtoklási vágy hagyománya is. Általában nincs ezzel semmi baj. De csak általában. Miért olyan természetes, hogy a diktatúra (még ha puha is) által elfoglalt tereket nem az a közösség kapja meg, amelyet az előző és az előzőnél még régebbi rezsimek onnan kizártak? A diktatúra által elzárt terek, épületek nyilvánossá tétele a demokrácia és a szabadság sokkal erősebb megjelenítése, mint ezek elfoglalása. Üdítő kivételnek számít, hogy Bukarestben a hírhedt Ceausescu-palota egyik szárnyába a Román Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum költözött.´

 

A teljes cikk a Népszabadság Vélemény rovatában jelent meg.