Kiadja a TERC Kft., 2800 Ft.
88 oldal, 245x265 mm, 25 fekete-fehér fotó, magyar-angol nyelven
"Az előzőkben feltett négy kérdés közül az elsőre adott válaszom tehát az, hogy az absztrakció ugyan rendkívül magas fokú lehet, de az építészeti modell háromdimenzióssága segít az általa megjelenített mű megértésében, ha a modell elemei csak önmagukban hordoznak hasonlóságokat létező világunk valamely elemével, még akkor is, ha egymáshoz való arányaikban akár össze nem illőek. (Mint ami-kor az ember csak úgy dúdolgat, brummog magában, majd egyszerre csak a dallam nagyon is-merősnek tűnik, és érkezik a "mintha már hallottam volna valahol" öröme.)
De mi történik akkor, ha az építészeti modell egyet-len eleme sem hasonlít semmire, amikor az építészeti gondolat annyira új, hogy minden ízében példa nélkül való? Legyünk őszinték, erre a reakció leggyakrabban a kockázatmentes elutasítás.
Az előzőkben leírtak tulajdonképpen válaszok a második kérdésre is. Szükséges-e, hogy egy építészeti modell miniatürizált módon, hűen leképezze a majdan megszülető építészeti mű minden rész-letét?
Egy makettnél az egyes alkotóelemek gyakran más és más léptékűek, csak az "élethű modellek" esetében nem annyira eltérőek, mint a partvis-szőnyeg-parketta történetben. Egy babaház bútorai, a falra akasztott konyhai edények, a miniatűr asztalkára terített kockás abrosz önmagában mind élethű, csak egymáshoz nem illeszkednek. Az abrosz kockái túl nagyok az edény-kékhez képest, a poharacska pereme olyan vastag, hogy ha visszanagyítanánk eredeti méretére, megtartva a makettpohár arányait, a perem valószínűleg bele sem férne a szánkba. Vagyis nemcsak az egyes elemek el-térő léptékűek, de az egyes elemeken belül is találunk különböző léptékben készült részleteket, mégis elfogadjuk mint modellt."