Rákóczi renaissance
A Rákóczi út az, ami fel-fel lángoló indulatokat vált ki az építészeti webkettő bloggereiből, amelynek üres kirakatai kampánybeszédeket ihletnek a politikai szférában, ahol a legkontrasztosabb a mobilitás és az élhetőség kérdése, amelynek egyes pontjaira a fejlesztők most harapnak rá (egyenlőre csak a verbalitás szintjén kezelve egységként a széttagoltat), amire még mindig nincs megoldás. A forró téma Balázs Attila víziójában elevenedik meg itt, a ZÖLDÖVEZETBEN.
Valaha volt egy mondás, mely szerint, ami Bécsnek a Kärtner strasse, Prágának a Vencel tér, az Pestnek a Rákóczi út. Sajnos ez az állítás már rég a múlté. Ma inkább úgy fogalmazhatnánk, hogy ami Bécsnek az A23, Prágának az R1, az Budapestnek a Rákóczi út. Ahol régen virágzott a kereskedelem, üzletek és áruházak sorakoztak, vásárlók tömegei lepték el a járdákat, ma autókat, bezárt üzleteket, lehúzott kirakatokat, zajt, koszt, szmogot, és elhanyagolt közterületeket találunk.
Jó negyven éve az Erzsébet híd építésével létrejött az ország két része közti legfontosabb átkelő és az egyik legszebb panorámaút Budapesten. Akkor még senki nem számolt a jelenlegi forgalommal, a város egyik legfontosabb útvonalán az autók a nagyvárosi léptéket képviselték. Beszélhetnénk arról is, hogy mérnökei lehettek volna előrelátóbbak, építhettek volna egy gyaloghidat is, vagy legalább a villamospályát nem kellett volna felszedni a metró építése után, de mindez már történelem. A híd adott, a villamos hiányzik, a forgalom létezik, a közterületek elhanyagoltak, az üzletek bezártak. Ez van…
Ennek ellenére a Rákóczi út mégis mintha lassan éledezne. Az Astoriánál megjelentek a nagy könyváruházak, a Blahánál a szállodák, a Ferenciek terének környékén a kávéházak. Ezekből a példákból jól látszik, a Rákóczi úton nagyon nagy potenciák szunnyadnak. A sokszorosan hátrányos helyzet ellenére a Rákóczi úton lassan elindult valami.
Néhány hete véletlenül a neten rátaláltam a prágai Vencel tér átépítési terveire. Ez a tér ugyanúgy vásártér volt egykor, mint a Rákóczi út nagykörúton belüli szakasza. Ez a tér a századforduló utáni áruházakkal ugyanúgy a kereskedelem egyik legfontosabb központja volt, mint a Rákóczi út. Ahogy a Rákóczin a Nemzeti színház(ak), úgy a Vencel téren a Nemzeti Múzeum játszott meghatározó kulturális szerepet. A sok hasonlóság ellenére a két tér/utca ma teljesen más. A Vencel tér szerencsésebb sorsú, Prága városszerkezetében nem kapott fontos főúti szerepet, így megtarthatta a kereskedelemben betöltött kiemelkedő szerepét, a Rákóczi út nem. Így Prágában nem kellett más, mit némi pénz és elhatározás a Vencel tér rendezéséhez. Prága egyik legfontosabb tere rövidesen Prága egyik legszebb tere lesz.
Manapság sokat hallunk a belváros forgalomcsökkentésének szükségességéről. Ezt ma már senki nem vitatja, tervek is készültek, de konkrét intézkedések egyelőre nem. Az általános válasz a forgalomcsökkentésre az, hogy ehhez új utak, új hidak, metró és villamosvonalak kellenek. De vajon valóban szükség van ennyi beruházásra ahhoz, hogy a Rákóczi úton a forgalom csökkenhessen?
A Rákóczi úti forgalom egy része még mindig a klasszikus kelet-nyugati tranzitforgalom. Sokan még mindig ezt az útvonalat használják átutazóban Budapesten. Van, aki csak ezt ismeri, jól bejáratta, ritkán jár Pesten stb. Ez a forgalom ősztől az M0 keleti szektorának átadása után megszűnik a Rákóczi úton.
A Rákóczi úti forgalom egy másik része, aki Pest-Buda viszonylatban utazik, de a belvároson csak áthalad, de ez a legrövidebb, ez a „leggyorsabb”, stb. Ennek a forgalomnak semmi keresnivalója a belvárosban, hiszen a célját más útvonalakon is elérhetné. A Rákóczi út forgalmának kevesebb, mint a fele az, ami a belvárosba tart.
Tavaly nyár óta jelentős változások zajlanak a belváros közlekedésében. Egy éve le van zárva a Szabadság híd két sávja, de ennek ellenére a város él, és a szokásosnál jelentősen nem nagyobbak a dugók. Megszoktuk. Idén ősztől az M0 keleti szektorának átadásával, a tranzitforgalom a városhatárra űzhető ki, ezzel az Erzsébet híd, és a Lágymányosi híd terhelése csökken. Idén nyár végén az M0 északi híd átadása a belváros északi részének a forgalmát alaposan átrendezi, az Árpád híd északi irányból érkező terhelése csökken, így fontosabb szerepet lesz képes betölteni a belváros Pest-Buda irányú forgalmában. Szükség is lesz erre, mivel a jövő évtől a Margit híd kerül lezárásra, és annak a forgalmát elsősorban az Árpád híd, és az Erzsébet híd fogja átvenni. Eközben a budai főgyűjtő építése miatt a budai alsó rakpart is hosszabb ideig használhatatlan lesz. Az építkezések miatti lezárások biztosan próbára fogják tenni a városlakók idegrendszerét, de az emberek alkalmazkodni fognak, hiszen nem lesz más lehetőségük. Az M0 szakaszok átadása miatt az Erzsébet hídon és a Hungária körút hídjain több lesz a hely, és remélhetőleg sok budai fog átszállni az autójából a tömegközlekedésre. Közben természetesen épül a metró és a villamos is a Lágymányosi hídon.
2010 után jöhet a „Kánaán”. 2006-hoz képest, északon egy új hidat kapunk négy forgalmi sávval, délen az M0 D-t bővítik 2 sávval (ez valószínűleg csak 2011-12 körül lesz teljes a meglévő pálya felújítása miatt), de rövidesen egy metróvonallal, és egy villamosvonallal is több lesz a Duna alatt, illetve felett.
Azt gondolom, joggal merül fel a kérdés, hogy ilyen jelentős fejlesztések után, miért kell tovább halogatni a Rákóczi út forgalomcsökkentését? A belváros hidak felújítása alatt az autósok egy része kényszerűen átszokik más útvonalakra, vagy a tömegközlekedésre, majd 2010 után a Margit hídon felszabaduló 4 sávval visszaszokatjuk őket a belvárosba. Ez egy vissza nem térő alkalom arra, hogy az Erzsébet híd szűkítésével, és a Rákóczi úton a haladási sebesség csökkentésével kiszorítsuk a belváros jó részéből a forgalmat.
A jelenlegi tervek szerint a Rákóczi út forgalomcsillapítása 2012 körül kezdődhet, a Ferenciek téri aluljáró elbontásával, és egy közúti alagút építésével az Erzsébet híd, és az Astoria, vagy a Blaha közt. Ez az alagút nem a belváros megközelítését fogja szolgálni, hanem a belváros alatti áthajtást, vagyis egy városon belüli tranzitútvonal lesz Pest-Buda viszonylatban. Az alagút felett a forgalom természetesen csökken, de az alagút kifejezetten vonzani fogja az autókat, mivel csomópontok hiányában magas lesz a haladási sebesség. Emiatt az alagút kijáratainál jelentősen nőni fog a forgalom. A tervezett alagút jelentős költségeket emésztene fel, ami bizonytalanná teszi a kivitelezés kezdetét, és ötven évre bebetonozná a forgalmat az Erzsébet hídon, és Rákóczi út külső szakaszain. Lehetetlenné tenné a Március 15.-e tér és a belvárosi templom korrekt rendezését, a Tabáni hídfő, és a park városiasabb kialakítását. Ezek alapján kijelenthető, hogy a Rákóczi úti alagút a hatalmas költségek ellenére kifejezetten növelné a forgalmat a belváros határain, megépítése nem szolgálná a belváros forgalomcsillapításának az érdekeit, akkor sem ha csupán kétsávos keresztmetszettel épülne.
Az alagút tervével szemben, a forgalomcsökkentés megoldható lenne első ütemben az Erzsébet híd és a Rákóczi út egyszerű szűkítésével is. A belvárosi hidak felújítása után, az Erzsébet híd jelenlegi 2x2 + 2buszsávból, 2 sáv lezárása esetén, a Margit híd felújítása alatti állapothoz képest így is 2-vel több sáv lesz járható a Pest-Buda viszonylatban. A szűkített Kossuth Lajos utca-Rákóczi út vonalon több lámpával védett gyalogátkelő kiépítésével a forgalom tovább lassítható. A megszüntetendő szélső sávokat első ütemben birtokba vehetnék a gyalogosok, kávéházak, éttermek. Hétvégenként a Rákóczi út lezárásra kerülhetne, tömegrendezvények, vásárok megtartására nyílna lehetőség. A rendezvények népszerűvé tennék a Rákóczi utat, így jelentősen felfutna a terület kereskedelmi értéke. A Rákóczi út egyre kedveltebb lenne, ami kikövetelné a második ütemben a közterületek rendezését. A sávszűkítések járulékos hatásaként elbontható lenne az Erzsébet híd tabáni lehajtójának felüljáró szörnyetege. Csökkenne a forgalom a Hegyalja úton is, ami lehetővé tenné a Tabán és a Gellért hegy aktívabb összekapcsolását, egy aktív belvárosi park kialakítását. A BAH csomópontban a szükségtelenné váló felüljáró is elbontásra kerülhetne.
Az átmenetinek tekinthető első ütem néhány éve alatt kialakulna a Rákóczi út új élete. A beköltöző áruházak, vendéglátó és szórakozóhelyek segítségével és anyagi hozzájárulásával kialakítható lenne az a tervezési program, amely alapján a második ütemben megépíthető a villamospálya, rendezhetőek a közterületek, utcaburkolatok, utcabútorok, fasorok helyezhetőek el, az üzletek igényeinek a figyelembevételével. Rekonstruálható a Blaha, az Astoria, a Ferenciek tere, és a Március 15.-e térrendszere, kiszabadítható az Erzsébet híd fogságából a város legrégibb temploma a Pesti Belvárosi templom.
A Rákóczi út így néhány év alatt újra megtelne élettel, és megint el lehetne mondani, hogy ami Bécsnek a Kärtner strasse, Prágának a Vencel tér, az Pestnek a Rákóczi út.
Balázs Attila építészmérnök
