Rákóczi tengely és környezete fejlesztési javaslata, Kecskemét
Zsigmond László diplomamunkája
PTE-PMMK Településmérnök Egyetemi kiegészítő szak 2007
A város életében végbemenő különböző folyamatok és igények jelentős változásával a várostest is együtt él és reagál rá. Az új értékrendeknek, melyek gazdasági és társadalmi szinten szinte percről-percre változnak a város csak lassabban és korlátozottabban tud megfelelni. A régi funkciók kiszorulnak és helyükbe újak kerülnek. Az új funkciók új minőségi struktúrákat, környezetet tételeznek fel és igényelnek ahhoz, hogy hosszútávon sikeresen működőképessé válhassanak.
Ez a tudathasadásos állapot, hogy gyorsan érjük utol magunkat a legtöbb esetben a város életének és élhetőségének a rovására megy. Ezért szükséges és kell hosszú távon élhető és jól funkcionáló minőségi környezetben gondolkodni a különböző fejlesztési elképzelések megvitatásakor illetve azok döntéshozatalakor.
Jelen dolgozat Kecskemét város egyik legjelentősebb városépítészeti elemével és annak környezetével foglalkozik, mely átalakulóban van a fentebb említett új elvárások tekintetében is. A átformálódással érintett terület több szempontból is érzékeny pontja a városnak, hiszen a Belváros és a külső városrészek közötti átmeneti területről van szó annak minden pozitív és negatív adottságaival.
A tanulmány annak az elemzésnek az eredménye, amely a városi környezet egészéből, a városon belüli helymeghatározásból, a város fizikai területének tagolásából von le következtetéseket, a városépítés szempontjai alapján dolgoz ki javaslatot a helyzet kezelésére.
Megfelelő alapot nyújt a további elemzésekhez, és tervezői munkához azáltal, hogy igyekszik megragadni a tágabb városi kontextusban rejlő és kihasználható értékeket, valamint a lehetséges fejlesztések külső hajtóerőit.
Azok az utóbbi időben előtérbe került várossal kapcsolatos kulcskérdések, mint a fenntarthatóság, vagy a város-identitás, a közösségi élet, a biztonság, egészségmegóvás, illetve a nemzeti, társadalmi továbbá generációs kohézió egyre növekvő igényt támasztanak egy olyan városi környezet iránt, amely jobb életminőséget kínál. Olyan elvárásokat teremtenek, amelyek szükségessé teszik, hogy a Belváros újragondolja működését, funkcióit és ezzel összhangban újradefiniálja fizikai környezetét.
A Belvárossal szemben megnyilvánuló újfajta keresletek, a megváltozott illetve változóban lévő szükséglet-kielégítési módok, olyan új hajtóerőként, fejlesztőerőként működnek, amelyre a Belvárosnak reagálnia kell.
A városközpont és sok esetben szomszédos területei olyan fejlesztési nyomás alá kerülnek, amelyben megkérdőjeleződnek egyes funkciók, az alulhasznosított helyek újrahasznosításának erőteljes igénye lép fel. Némely erkölcsileg elavult helyszín, környék vagy épület, funkcionálisan és fizikailag is elveszti létjogosultságát.
A korábbi használati módoknak megfelelő „korpusz” már nem alakítható tovább, nem tehető alkalmassá az új kívánatos funkcióra, vagy nem kifizetődő a megújítása. A korábbi korok funkcióinak lenyomataiként ránk maradt fizikai környezet csak szerencsés esetben tehető gazdaságosan alkalmassá új funkciók, működésmódok befogadására.
Egy ilyen jelentőségű városszerkezeti és városképi elem, mint a Rákóczi út, valamint a hozzákapcsolódó területek fejlesztése, újragondolása csakis komplexen, együtt értelmezhetőek. A hosszútávon való gondolkodásmód sok esetben szembesülhet a rövidtávon könnyen megvalósítható és realizálódó eredményekkel szemben, azonban ezek nem minden esetben tudnak sikeresek lenni.
Valódi sikerre csak a hosszú távú stratégia ad esélyt, melyben a fejlesztések, beruházások rendszerbe vannak szedve, egymást erősítő, támogató elképzelésekkel és tartalmakkal.
A városépítészet – rendezés-tervezés – nem tudja egymagában megoldani a társadalmi és gazdasági jellegű összetett problémákat, azonban e folyamatoknak olyan fizikai környezetet tud teremteni, mely támogatja ezek csökkenését, feloldását. Valamint úgy gondolom, hogy a hagyományokban, múltbéli értékekben gazdag Kecskemét városának szüksége van egy európai szintű fogadó térre, városkapura és kapcsolódó funkcióira, ahová távolból érkezők először észlelik igazán a várost, míg akik búcsúznak tőle kellemes élménnyel távozzanak.
szöveg és képek: Zsigmond László
Zsigmond László diplomamunkája
PTE-PMMK Településmérnök Egyetemi kiegészítő szak 2007
