Épülettervek

Rákospalota Városrészközpont, ötletpályázat – Korzó Tervezési Stúdió

2012.03.13. 10:57

A Rákospalota Városrészközpont kialakítására kiírt városépítészeti ötletpályázaton részt vett a Korzó Tervezési Stúdió munkája is, melynek tervei Grabner Balázs, Terhes Dénes, Máté Dóra tájépítészek és Csízy László, Borbély András építészek vezetésével készültek. Javaslatuk legfőbb gondolata, hogy az esztétikai, vizuális minőség nem végcél, hanem alapkövetelmény, mint ahogyan nem szebbé, hanem élhetőbbé, működővé kell tenni a várost.

Benyomások

Rákospalota városközpont... Ízlelgeti a tervező a kifejezést. Furcsamód nem cseng ismerősen. Pedig adottak a neves középületek, a könnyű megközelíthetőség, a szabadterek, mégis valahogy nem állnak rendszerré, nem erősítik egymást, sőt sokkal inkább az ellentétek feszítik Rákospalota struktúráját. Ellentétek az épületek-szabadterek-közlekedési felületek között és ellentétek saját rendszerükön belül is. Mintha egymás és maguk ellen lennének felvértezve az elemek. Funkció, stílus és lépték egyvelegének is nevezhetnénk a kialakult helyzetet.

 

 

 

Mi a teendő? Az újrakezdés? A magán- és középületek nagyarányú elbontásával és teljesen új struktúra megteremtésével látszólag egy csapásra megoldódna minden probléma. Ezzel szemben a várostervezés eszközeivel a város problémás elemeit kell elsősorban átalakítani, elkerülhetetlen esetben elbontani. Másodsorban a működésre koncentrálva új elemekkel kell gazdagítani. Az esztétikai, vizuális minőség nem végcél, hanem alapkövetelmény, mint ahogyan nem szebbé, hanem élhetőbbé, működővé kell tenni a várost. E szándék szerint olyan tervet kell készíteni, ami hosszútávon gondolkodik, és rövidtávon cselekedni enged.

A városközpont felfedezése

A vonatról leszállva, a sínek alatt vezető aluljáróból kiérkezvén jelszerű, kis pavilon fogadja szűkszavúan az utasokat, és a reggelijükről is gondoskodik. Az érkező emberek egy része autójába száll vagy kerékpárja nyergébe ül, és úgy folytatja útját. A zsebkendőnyi zöldfelületen gyerekek játszanak egy vonat alakú játszószeren, már most izgatottan készülnek a vonatozásra. A Lukácsi Sándor utca folytatásában üzletekkel, kávézókkal szegélyezett gyalogos sétány és kisebb terek láncolata tűnik fel, amely a Deák utca irányában nyújt rövid elérhetőséget a városközpont irányába. A Sződliget utca sarkán új, korszerű rendelő ölelésében lévő terecske a buszmegállójával bonyolítja a rendezett forgalmat.

Lakóépületként is működő új, mozgalmas házak ékelődnek a korábbi építészeti szövetbe, ugyanakkor biztosítják a környező családi házak kertjeinek intimitását. Mégis a legtöbb ember a Sín utcán folytatja útját. Szokatlan merítést kapnak itt a kultúrából, amely velük együtt a helyszínen él és alkot, próbálgatja szárnyait. Ezen a rövid sétán az emberek önkéntelenül is kapnak valamit. Szokatlan impulzusok késztetik őket új gondolatok, kapcsolatok felé történő nyitásra. Így a sokszor szürke, néma, gondterhelt robotszerű menet Rákospalota sínpárjai mellett könnyed korzózássá avanzsál.

A felüljáró előtt feltűnik a gyalogosok fő úticélja, a közlekedés, forgalom, járművek ihlette intermodális központ. Az ingázók is sietve hagyják az autójukat maguk mögött, hogy a praktikusabb tömegközlekedésre váltsanak. Az átszálló buszozók akár a térszínen, akár a hídon leszállva, az új épületen keresztül szűrődve folytatják napjukat. A köztes szinten szolgáltatók segítik az ügyintézést, egy élelmiszerbolt a napi bevásárlást segíti helyben, még ha jut idő, a földszinten mindig friss piaci áru várja az embereket. Az előtetőszerűen túlnyúló emelet fedett nyitott teret alakít a térszínen, befogadva az időszakosan, asztalon árusító őstermelőket. A legfelső szinten – mely egyben a felüljáró híd buszmegállójának is szintje – helyezkednek el a vendéglátóegységek, többféle kisebb étkezde, nyáron, késő ősszel intenzíven használva a parkra néző teraszt.

 

 

 

A Karácsony Benő parkban a közlekedési forgalom zaját az intermodális központ épülete és az útmenti fásítás csökkenteni, mégsem jár ez a városmező léptékű zöldfelület környezetétől történő leszakításával. Az épület formái tovább élnek a park íveiben, lelassítva, megállítva az erre sétálót. A parkba a környező családi házas övezetből is sokan érkeznek, mivel a csónakázótó a valós természet közelségét hozza létre a városban. Az íves meglévő fasor szigetként választja ketté a tavat, amelynek nagyobbik felében egy hatalmas vízsugár még a forgalom zaját is elnyomja, és félreérthetetlen jelet helyez a parkba. Mindenki ide csoportosul. A tópartján takaros terasz-étterem áll, sakkozó öregurak és külföldiek gyönyörködnek a príma kilátásban. Az étterem falán a tél vidám emlékét idézik a jégpályává alakított tórészen készült fényképek. A tó partján leginkább mégis anyukák tanítgatják gyermekeiket, ismerkednek a vízzel, a madarakkal, a halakkal, a növényekkel, felügyelik önfeledt kalózjátékukat a játszóhajón.

A parkból már feltűnik a városháza, amely mentén új, pazar sétálóutca vezet. A Bácska utca rövid szakaszán autók is közlekednek, így az önkormányzat épülete is könnyedén megközelíthető. A parkoló autók a korábbi foghíjtelek mélygarázsában és a ház mögött állnak. A ház takaros külseje utal az önfenntartó működésre, a földszinti üzletek kiadásával a három felső lakószint könnyedén működteti a társasházat. Az utca tengelyében megpillantjuk a templomot, pont úgy, mint 100 éve.

A kereken 70 m magas templom, amely így az ország 30 legmagasabb épülete közzé tartozik, határozott jelként hasít az ég felé. Az épület végre a neki megjáró tekintélyes méretű előtérrel egészül ki. A templom felől átlátás, a forgalmas út felé nyitottság jellemzi a teret, bár az út zajos, fontos hogy az áthaladók számára észrevehető legyen a reprezentatív tér. A térrel szimbiotikus kapcsolatban áll a plébánia, a múzeum, az iskola és a kereskedelmi funkciókkal rendelkező Fő utca torkolata. Vallás, kultúra, oktatás, kereskedelem használja az új olvasztótégelyt, az új főteret.

 

 

 

Határozottan fogja meg a templom felőli sarkot az új parókia épülete, ablakszemek során keresztül védi a hittan órák nyugalmát. Az emeleten védett térbe kerül a gyülekezeti terem, az összetartozás érzése jár át mindent. Még az átellenes sarokban a parókia társalgóján keresztül egy kilátóba jutunk. Innen rálátunk a templomra eddig nem ismert látószögből, majd egyenesen a sportsétány tengelye tárul elénk. A főtér tengelyében az árkád pillérei megszűrik a kinti mozgalmas életet, mögötte üvegezett „nyitott” terem. A parókia szimbolikusan nyit, megmutatja magát, látja és láttatja a közösség életét, önnön hirdetőjévé, hívogatójává válik. A nyitott terem nyáron aktívan is bekapcsolódhat a főtér életébe, külső rendezvényeket tart a gyerekek, felnőttek számára. Az árkádsor egyben kapocs is, mely a múzeum és kiállítótér épületét összeköti. A földszint teljes hosszában felnyílik a tér felé, egy étterem és egy művészeti könyvesbolt csalogatja a sétálókat színvonalas kínálatával. Felpillantva átalakul az épület szótlan, absztrakt formává. A meszelt tégla emlékképeket hív elő, szoborszerű tömege, nappal hűvös távolságot tart, este átalakul fénnyel festett, interaktív fallá, mely élettel tölti meg a környezetét.

Nagyméretű medence csalogatja ide a pihenni vágyókat, iskolások találkoznak a víz mellett. A tér átellenes pontján az érintetlen Kossuth-szobor a kontinuitás jelképe. Innen nem messze, a sietős reggelek meghatározó barátja, egy összefogott pavilon áll, az előtető a kerékpárokat védi. Tejbüfé és kávézó mellett, a kis családok életét meghatározó trafikhálózat (állomás - intermodális - főtér) egy eleme is itt kap helyet. Ezen a jól látható helyen egy interaktív információs pont és taxihívó található.

A főtér szabadon futó, mégis irányított rendszere fokozatosan nyugszik le, és kerül közvetlen közelébe a nagy templomnak. Tiszteletben tartja a régi kerítéssel zárt kertet és az emlékműveket. A templomon túl vezet a sportsétány, amely összeköti a Régi Fóti út menti templomokat a főtérrel. A promenád oldalán sportolók szobrai kísérik a sétálót, emlékeztetik azok kitartására, küzdelmére, eredményeire. Az átmenő sétány tengelyesen egy kapuzatba vezet, mely körül titokzatos nagy épületek állnak, rendre fegyelmezetten. A meglévő épület régi alakja az áthagyományozható értékek egyike. Sportolók és sportszeretők szállhatnak itt meg, kapcsolódhatnak a sportéletbe. A sportegyesületi irodák, edzőtermek rendre a stadion fejépületében kapnak helyet.

A sportszálló tömegéből kivágott kapu egy új poliszba, egy sportvárosba vezet. Belépve azonnal az adrenalin hatása alá kerülünk. Az uszoda és a sportcsarnok épületei egy kültéri pályákkal teli piazzát szegélyeznek, ahol nem áll meg a sportolás, a futópályák mentén kosaraznak. A negyedik oldalról hosszan pillérsor kíséri a teret, itt van a labdarúgó stadion. A lelátó repetitív rendszere magába foglalja a mosdókat és a szórakozáshoz elengedhetetlen büfék sorát. A VIP-szektor tetszőlegesen bővíthető, a közös lounge tere a sport piazzáról közvetlenül nyílik. A pillérvázas rendszer a lelátóig megépül, ha kell a fedés, innen tovább építve kialakítható akár egy későbbi ütemben is. A sportolói öltözők és kiszolgáló területek a stadion fejépületében foglalnak helyet. Szintén itt, komplex módon egy több szinten elterülő wellness-fitness központ alakul ki. Ez a reprezentatív épület egyben a labdarúgópálya negyedik oldala, káprázatos kilátással a pályára és azon túl a templom sziluettjére.

 

 

 

Az edzések szigorúsága, a fegyelem és küzdés az épületektől is rendezettséget követel. A szerkesztési elv kirajzolódva meghatározza a sportcsarnok, multifunkcionális terem és az uszoda arculatát is. Mindkét ház üvegezett fogadótéren keresztül tárul fel. A sportcsarnok a benne zajló játék zavartalansága miatt a földszinten tömör homlokzattal rendelkezik, még a galéria karzatként is szolgáló felső folyosó végig üvegezett. A tanuszoda mindkét oldal irányába üvegfallal kommunikál, átlátást engedve a belső sport-piazza és a park között. Az iskola földszinti folyosójának legközelebb pontját egy fedett zárt folyosó köti össze a sportvárossal. Az átlós irányú átközlekedést a földszinten nem szabad akadályozni, ezért az összekötő folyosó már az iskolánál felemelkedik, lábakra áll. A Czabán Samu park szorosan kapcsolódik a sportváros funkcióihoz. Futópálya, extrémsportpálya, mászófal, trambulin, pool szolgálja a modern sportok szerelmeseit.

A sportvárost felfűző sétánytengely végpontja a templomsor, melynek sarkán épül az új lakossági együttműködési ház és játszóház a fák lombjai között. A templomok közelsége segíti a ház működését, megismerését a közösségek részéről. A különböző közösségi fórumok előkészítését itt végzik, és szimbolikus helyszíne a lakossági kapcsolattartásnak.

 

 

 

Közlekedés

A vizsgált területen javasolt legfontosabb közlekedésszervezési változás a Bácska utca polgármesteri hivatal és templom előtti szakaszának lezárása a gépjárműforgalom elől, a városközponti jelleg erősítése érdekében. Újpest felől a Rákospalotai lakótelep felé haladó forgalom a módosított nyomvonalú Deák Ferenc utca – Fő utca útvonalra kerül át; az Illyés Gyula utca – Deák Ferenc csomópont négyágúvá redukálódik, miközben bal nagyíves sávokkal illetve fázissal egészül ki. A Deák utca a társasház elől elhúzásra kerül, így lehetőség van széles gyalogos sétány kialakítására.

Az Illyés Gyula utca Beller Imre utca illetve Régi Fóti úti csomópontja is önálló bal nagyíves sávval gyarapodik, ezek elsődleges célja a Bácska utca felé eső tömbök és a sportiskola illetve a stadion kiszolgálása a vasút felőli irányból. A közösségi közlekedést érintő átszervezések célja az Újpest-Rákospalota vasútállomás jobb elérhetősége, illetve az Árpád úti felüljáró hídfőjénél tervezett intermodális épület és piac minél jobb feltárása. Előbbi cél érdekében minden a kerület északi részébe tartó buszjárat vagy megáll a Lukácsi Sándor utcai új megállóban – a tervezett vasúti aluljárótól 150 m-re – vagy a busz a Lukácsi utcán bekanyarodva érinti a vasútállomást. A Lukácsi Sándor utca azonban nem visel el jelentős forgalmat, ezért egy süllyeszthető poller segítségével a BKV és a kerékpárosok kivételével az átmenőforgalom kizárását javasoljuk.

 

 

 

A tervezett piac és intermodális épület, illetve a hozzá csatlakozó zárt és őrzött P+R parkoló kiszolgálására valamennyi a területet érintő autóbusz mindkét irányban megáll a Karácsony Benő parknál. A felüljárón érkező járatok úgy, hogy a műtárgy szélesítésével kialakított megállóhelyi öblöket illetve azokat összekötő jelzőlámpás gyalogátkelőhelyen keresztül az utasok közvetlenül az épület-komplexumba juthassanak. A P+R parkoló és a vasútállomás közötti eljutási időt a fent említett, Lukácsi Sándor utca – Sín utcán keresztül haladó járatok rövidítik le. Tervünk a kerületközpont fő kerékpáros tengelyévé a Fő utcát teszi meg, a gyalogos-forgalom prioritása miatt járdán kialakított kerékpárutak helyett útpályán vezetett kerékpársávokkal.


generáltervező: Korzó Tervezési Stúdió Kft.
tájépítész tervezők: Grabner Balázs, Terhes Dénes, Máté Dóra
építész tervező: Csízy László, Borbély András
forgalomtechnika: Ercsényi Balázs
látványterv: Kiss János - VR Works
kiíró: Budapest, XV. kerület Önkormányzata

A Bíráló Bizottság értékelése – 4. sz. pályamű

A városközpont szerkezeti javaslatai közül kiemelt jelentőséget tulajdonít a gyalogos közlekedési rendszer fejlesztésének. A Régi Fóti úti templom együttestől kiindulva – a Penny Market és az ALDI között átvezetve – a Bácskai út – Karácsony Benő park – Sín utca – Lukácsi Sándor utca gyalogos tengelyt javasolja kiépíteni. Meg kell jegyezni, hogy ennek a sportközponton és a Régi Fóti úton átvezető szakasza már nem igazán indokolható, és megvalósíthatósága úgy tulajdonjogi, mint forgalomtechnikai szempontból is kérdéses.

A pályázat szerint a városközpont és a vasútállomás járműkapcsolata változatlanul a mai Deák Ferenc utca – Fő út – Sín utcai útvonalon marad, ez utóbbi szabályozásának szélesítésével. Ugyanakkor a Sín utca új beépítése művésztelepként funkcionálisan nem meggyőző. A Lukácsi Sándor utca meghosszabbítását tömbáttöréssel kulturáltan vezeti tovább a Fő utcára üzletekkel, a meglévő orvosi rendelő átépítésével és kertészeti eszközökkel kiegészítve. A vasútállomás előtti játszótér elhibázott gondolat, inkább a P+R méretét lenne érdemes növelni. A közúti felüljáró környéki javaslatai megkérdőjelezhetőek és közlekedési szempontból elhibázottak. A Pázmány Péter utca – Sződliget utca megtört kapcsolata előnytelen. A tervezett „intermodális épület” fogalma nem értelmezhető, az épület a javasolt rendeltetésének nem felel meg.

A Karácsony Benő parkba tervezett tó túldimenzionált, létjogosultsága kétséges.

A Deák Ferenc utca és a Széchenyi tér közötti tömböket szinte érintetlenül hagyja, holott ez is a meglévő adottságokat figyelembe vevő kiegészítésre, átépítésre szorul. A Bácska utca egy részét gyalogos útként, további szakaszát csillapított forgalommal irányozza elő. Az Epres sor – Fő út csomóponti és a Széchenyi tér átépítésére tett javaslata jó.

A sportközpont elhelyezését gazdaságosan oldja meg, de a kiszolgáló létesítmények szinte minden funkcionális egységnél (stadion, sportcsarnok, tanuszoda) alulméretezettek, éppúgy, mint a 262 fh-es mélygarázs, egyéb parkolási lehetőség híján. A Bíráló Bizottság a pályaművet sem díjazásban, sem megvételben nem részesítette.