Rákospalota Városrészközpont, ötletpályázat – megvétel, Grekofski Nathalie, Csaba Kinga

A Rákospalota Városrészközpont kialakítására kiírt városépítészeti ötletpályázaton a Grekofski Nathalie és Csaba Kinga vezetésével készült terv megvételben részesült a Deák Ferenc utcai és Lukácsi Sándor utcai gyalogos és közúti összeköttetése miatt.

Rákospalota városközpont ötletpályázat

Műszaki leírás

Érintett terület legfontosabb erősségei

Közlekedés

Az érintett tervezési terület egyik legnagyobb erőssége talán az, hogy gépkocsival és tömegközlekedéssel egyaránt nagyon jól megközelíthető terület. A meglévő hídfő nagyon jól biztosítja az összeköttetést az érintett terület és Újpest között, és ezen keresztül Budapest távolabbi, belső kerületei között is. A vasútállomás szintén egy fontos adottság a térségben, (bár az újpesti oldalon található), mert nagyon sok potenciális fejlesztési lehetőséget rejt még mindig magában.  

A mai világban, ahol minden felgyorsult, az embereknek sokkal nagyobb igényük van a távolságok leghatékonyabb leküzdésére, ami kiemelkedő szempont lett mindenki számára. A M3-as autópálya közelségét is a terület erősségének tekinthetjük. Szintén a Szent Mihály út, Régi Fóti út és a többi nagyobb forgalmi utak is mindig fontos szerepet játszanak a forgalom szétoszlásában, a környező és a távolabbi településeket összekapcsoló funkciójukban is.

1. Magyarok Nagyasszonya temploma

A legmeghatározóbb építészeti és szakrális jel az érintett területen. Ez történelmi múlttal rendelkező nagytemplom Rákospalota szimbólumává vált az évtizedek során, összeköttetésben van a hellyel, az egyik legnagyobb ilyen jellegű épület Budapesten. Építészetileg nagyon érdekes látszótéglás templom, gyönyörű részletekkel, szobrokkal, belső kialakítása és képzőművészeti alkotásai nagyon erős jelenlétet és kisugárzást biztosítanak.

2. A Karácsony Benő Park

Nagysága miatt fontos szerepet játszik az itt lakó polgárok és gyermekeik mindennapi életében. Egy ekkora nagyságú park, ami közel van a „központhoz”, ahol „minden” történik, fontos pozitív adottságot jelent. Zöldfelületi szempontból a park értékes lombhullató fákkal rendelkezik (Acer sp., Tilia sp., Populus sp., Betula pendula, Salix alba ’Tristis’, Fraxinus sp.). Szépek, korosak, azonban az idősebb nyárfák állandó visszavágása a hatalmas fasort már nem teszi egységessé, ami esztétikai értékéből sokat ront. Ezért mindenekelőtt fontos lenne a fasor folyamatos megújítása, ahogy ezt állapotuk és természetesen a biztonság is megkívánja.

Érintett terület legfontosabb gyenge pontjai

A gyors tömegközlekedés túl nagy súllyal jelenik meg a legfontosabb forgalmi utakon, a gyalogosok kárára. Általában a közterületek is rendezetlen benyomást keltenek.

Mindenhol lehet parkolni, és nem igazán érezhető egy parkolási koncepció, hierarchia vagy stratégiai koncepció ezzel kapcsolatban.

Nincs kiemelkedő köztér vagy köztéri rendszer kiépítve, amik egymáshoz kapcsolódnának és egyben elsőbbséget is adnának a gyalogosoknak.

A Novák piac is nagyon negatív környezeti és emberi közeget vonz magához, ami miatt leértékelődik a területe.

A két gyalogos-vasúti forgalmú helynek (vasúti sorompó és vasúti felüljáró) és a kettő közötti területnek kedvezőtlen kihatása van a környező házakra, környezetre.

Az alapkoncepció elemei

Elővárosi vásúti terület alapkoncepciója

A Sín utca és közvetlen a vasúti sínek melletti  lakóterület

A terület kedvezőtlen és lehangoló adottságai miatt egy teljesen új funkciót terveztünk egy új beépítési koncepcióval alátámasztva. Beépítjük a vasúti kerítés területét, és egy új sétányt alakítunk ki a két forgalmas gyalogos csomópont között. Ezt a sétányt a „régi mesterségek sétányának” neveztük, mert itt kizárólag a rákospalotaiak jellemző régi mesterségei találnának helyet (diszkovács, kerámikus, paraszti mesterségek). Ez egyben munkahelyük is lehetne (műhely), ahol egyúttal bemutathatnának, eladhatnának (kis üzlet), esetleg a mesterségüket taníthatnák gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az épületek zártsorú beépítésű földszintes épületek, és hagyományos vakolatdísszel ellátott homlokzatokkal vannak kialakítva. A műhely fölött, két darab lakást alakítottunk ki a művészek számára. […]

Mária tér és piac létrehozása

Egy négyzet alakú teret alakítunk ki a tervezett  piac és a régi mesterségek sétánya között. Ezt a teret  Mária térnek  neveztük, mert régebben ezen a környéken létezett egy Mária utca. A Mária tér közvetlenül kapcsolódik a MÁV által tervezett gyalogos és kerékpáros aluljáróhoz. A tér közepéből indul két fontos térrendező tengelyünk: az egyik a régi mesterségek utcája, a másik a Karácsony Benő parkban található kis csobogó építmény felé. Vizuálisan tájépítészeti és építészeti eszközökkel erősítjük ezeket az erővonalakat.  […]

A tervezett piac egy négyszárnyú hagyományos fedett piac, ahol a középső dupla szárny emeletes, zárt és fedett, a két szélső szárny földszintes fedett, oldalról nyitott épület. A virágsort közvetlenül a park felől terveztük. Ezzel a megoldással a virágsor működhet akkor is, amikor a piac zárva van.

Ifjúsági ház és művészeti alkotóház

Ezen a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező és kieső területen a fiatalok számára egy ifjúsági ház, valamint mellette egy művészeti alkotóház kap helyet. Elhelyezésüket tekintve az utcában található már meglévő épületek beépítésének vonalát folytatjuk. A Bácska utcából induló Magyarok Nagyasszonya templomhoz kapcsolódó vizuális kapcsolatot megerősítjük egy kör alakú tömeggel, és azon a helyen egy kis teresedést alakítunk ki.

A Karácsony Benő park

Árpád hídfő

Az Árpád út hídfőinek két oldalán egy építészetileg meghatározó, városépítészeti jelet terveztünk, ami markánsan jelezné Rákospalota határát. Ezt az ikertorony-épületet két háromszintes művész étteremmel és kiállító termekkel, szolgáltatásokkal ellátott toronyépületként gondoltuk el. Ezzel a jellel felértékelődne a kedvezőtlen hídfő. A kisebb épületsor zöldtetővel rendelkezik, a zöld felület a hídfő magasságában így szélesedne. Az épületsor végén egy pergola folytatná a zöldfelületet, átalakulna lugas pergolává, ahol futásra, sétálásra alkalmas sáv jönne létre. […]

A park és a Polgármesteri Hivatal között a gépkocsiforgalmat egy duplasávos körforgalom lassítja – a sarki tömb lebontásával helyet biztosítva -, melynek közepén megjelenik a kerület búzás címere növényekből kialakítva. A Hivatal előtti gömbkőrisekkel szegélyezett turul szobor környezete előtt kitárul a tér, kapcsolatot létesítve a parkkal. Az így kialakult tengelyt egy, a parkban elhelyezett „játszóház” zárná könnyed faszerkezetes megjelenésével. A parkban elhelyezett játszótérrel így a kinti és benti játszó funkció találkozna egy helyen.  […]

A rákospalotai városrészközpont

A templom körüli alapkoncepció

A Magyarok Nagyasszonya templom körüli főtér létrehozása

A számunkra vizuálisan legmeghatározóbb és legkiemelkedőbb építészeti alkotást meg kell védeni a körülötte lévő negatív környezeti és építészeti hatásoktól, és méltó környezetet kell neki teremteni. Ezért az alapkoncepció első eleme az, hogy egy főteret hozunk létre, ami hosszú távra is képes biztosítani azt a megfelelő építészeti és tájépítészeti környezetet, ami neki jár. Egy főtér mindenképpen hiányzik az egész érintett területen, és ennek kialakításához a legjobb adottságok itt találhatóak. Ahhoz, hogy ezt a főteret méltóan kialakítsuk gyalogossá tesszük a széles fásított Beller utcát (ami kis forgalmú), és megszüntetjük a gépkocsi forgalmat […].

A templom mögötti zöldfelület egyben kapocsként is szolgál a sportközpont és a templom között. Az így kialakult park helyet adna az emlékezésnek mint „csendkert”, nagyobb faragott kőtömbök és mécsesek elhelyezésével. Ezzel szemben, a park központi területén áll a finom hangú harangjáték. Az épületben megtalálható konferenciaközpont a parkhoz egy külső pavilonnal tud kapcsolódni, szeparálódva a park többi funkciójától.

A templom előtti Bácska utcai szakaszt kizárjuk a forgalomból, és egyirányú utcává alakítjuk át a Jókai utcától a Hubay Jenő térig. Ezzel a megoldással egy szép és elegáns megérkezést tudunk biztosítani a templombejárat felől.

Széles utca kialakítása a Fő út és a Bácska utca között

Az 1938-as pályázati elképzelést követve a plébánia- és múzeumbeépítési javaslatunk lehetővé tesz egy új vizuális kapcsolatteremtést a templommal és egy szélesebb perspektíva létrehozását. A két épületet önálló tömbként képzeltük el. A plébánia épülete a templom közelébe kapott helyet. Tömegével összeköti a Bácska utcai meglévő zártsorú családi ház beépítést a Fő út zártsorú beépítésével. A múzeum az új utca másik oldalán található. […] A régi fényképek által inspirálva, a meglévő állapottal ellentétben egy rendezett beépített környezetet terveztünk létrehozni a Kossuth szobornál.

Meglévő Illyés Gyula park átalakítása: két földszintes épülettel ölelve

A meglévő park mostani rossz környezete miatt nem nagyon használható. Egyrészt, mert teljesen nyitott a nagy forgalmú Illyés Gyula út kétszer két sávos gyors forgalmi útra. Ráadásul az egyik oldalán egy benzinkút van, a másik oldalán egy földszint + 2 szintes, lapos tetős iskola található, a negyedik oldalán a meglévő focipálya lelátóinak a hátsó fala. Valójában minden oldalon rendezetlen, lehangoló környezet kapcsolódik a parkhoz.

Az alapgondolat az, hogy a parknak egy új rendezett környezetet hozzunk létre két földszintes sorházzal, keskeny épületszárnnyal, melyek a park két szélén helyezkednek el. Így a meglévő parkot körbekaroljuk, új arculatot és funkciót adva neki. A szimmetrikus bejárat megnyugvást, kiegyenlítődést sugároz a jelenlegi sokféle beépítésben. A viszonylag zárt udvar sajátos belső világ kialakítására ad lehetőséget. […]

Sportcélú városközpont, a Budai II. László Stadion beépítési alapkoncepciója

Fontos szempont a sportegyüttes tömegére vonatkozóan, hogy nagysága ellenére beilleszkedjen a meglévő vegyes városi környezetbe, valamint nagysága és az új épület magassága ne konkuráljon a templommal. E fő szempontot figyelembe véve a lehetséges legalacsonyabb ereszmagasságot kerestük, és inkább a focipálya oldalán alakítottuk ki a szükséges nagyobb belmagasságot. Ez a gondolat eredményezte a tetőidom íves jellegét is, amivel egy egységes együttest lehetett létrehozni. […] A templom felőli oldalon kisebb fesztávú és tagoltabb nyeregtetős tömegeket alakítottunk ki hagyományos oromfalas ház kialakítással. Ezzel az építészeti megoldással biztosítani tudunk egy megfelelő nagyágú „kisvárosi léptékű” épület tömeget a templom felőli oldalon.

Alaprajzi koncepció:

Az egész sportmoplexum főbejáratát a park felől tettük. (Természetesen több oldalról lehet megközelíteni az épületegyüttest). A kézilabdapályát a Czabán Samu Iskola közvetlen szomszédságába terveztük. A 33 m-es uszodakomplexum az Epres sor oldalán helyezkedik el. Ezen az utcafronton üzleteket terveztünk. A templom felőli oldalon egyfelől egy, a kézilabda pályához közvetlenül kapcsolódó fittness központ szárnyat, másfelől egy konferencia központ szárnyat alakítottunk ki. [...]

Régi Fóti út

Az út teljesen vegyes funkciójú és megjelenésű beépítésének harmonizálása a meglévő értékes templomok előtérbe helyezésével történt. Az út túloldalán (ALDI stb.) egészen más beépítés történt, történik. Ezért itt hosszabb takarást biztosítanánk pergolával, mely magasságában és mélységében is ritmikus változatosságot hoz a hosszú szakaszon. Előtte cserjékkel és a faszerkezetre futtatott növényekkel. Az Epres sor sarkán lévő nagyobb parkoló takarása is sűrű cserjésítéssel, valamint újonnan telepített fasorokkal történik.

Parkolás

Új parkolóház létrehozása

Mivel több helyen kizárjuk a gépkocsiparkolás lehetőségét, egy kis parkolóházat terveztünk a Bácska utca egyik üres telkén, ahol most az önkormányzati dolgozóknak biztosított külső parkoló található. Az épületet félszintes parkoló megoldással terveztük, és 105 parkoló helyet tudna biztosítani. A parkolóházat az átalakított, egy irányú Bocskai utcából lehetne megközelíteni, és szintén az átalakított egyirányú Bácska utca felé lehetne elhagyni a Hubay Jenő tér irányába.

vezető tervezők: Grekofski Nathalie, Csaba Kinga
építész munkatársak: Tömpe Zoltán, Kovács Pál

A Bíráló Bizottság értékelése

A pályázat megfelelő hangsúllyal kezeli az elővárosi vasútfejlesztés adta kötöttségeket: a Sín utcai, illetve a „Novák-piac” melletti gyalogos, kerékpáros aluljáró adottságait. E kapcsolatok közül nagyobb hangsúlyt ad a tervezett tömegközlekedési eszközzel is megközelíthető Sín utcai átjárónak a Lukácsi Sándor utcánál, ahonnan a legrövidebb gyaloglási távolsággal érhetők el a vasúti peronok. A pályázat városszerkezeti szempontból kedvező módon hozza létre a városközpont és a vasútállomás gyalogos és közúti kapcsolatát a Hubay térről kiindulva, azonban nem számol a Bácska utca átmenő forgalom felőli elzárásával. Ehhez azonban komoly szanálás kapcsolódik a Lukácsi Sándor utca és a Deák Ferenc utca között. Az új utca mentén, családi házak közé rejtett művelődési ház túlzó, míg a Fő út sarkán eltüntetett tömb helyén létesítendő étterem kevés, ezáltal a beavatkozás összhatása disszonáns.

A „Novák-piac” menti vasúti aluljáró induló pontjába tervezett gyalogos Mária tér kellően nagyvonalú, az itt újraélesztett piac alapterületi léptéke igazodik a kisvárosi igényhez, de a felüljáró-alattiság előrevetíti annak lefedési igényét, "bádogvárosodását". A piacon túl kialakított ifjúsági ház a területtől leszakad, annak perifériájára szorul. A Mária teret és a Sín utcai aluljárót összekötő "régi mesterségek sétánya" elhibázott gondolat.

A felüljáró két oldalára tapasztott épületek, városkaput motiváló tornyokkal kedvezőtlenek, melyet a városban már más helyen megépült próbálkozások sem igazoltak. Nem szükséges Rákospalota „határátlépését” tornyokkal erősíteni, a terület vizuális hangsúlyát adó Magyarok Nagyasszonya templom tornyával pedig nem szabad konkurálni.

A Karácsony Benő parkban az Illyés Gyula utca folytatását adó gyalogostengely végpontja városképileg bizonytalan, létrehozása szükségtelen. Fejlesztési javaslata a meglévő növényzet figyelembe vételével kizárólag hagyományos közparki elemeket tartalmaz.

A Széchenyi térnél tervezett teresedés mérete elfogadható, de a tér archaizáló ellipszis rajzolata és az épületek adta térfalak nincsenek összhangban egymással. Ezt a teret karakteresen tagolt sétány köti össze a sportcentrummal, kiemelt szerepet adva a városrész déli lakóterületéről ide vezető Beller Imre utcának. A sétány és a jó térarányú pihenő, várakozó helyeit igényes, a templom kő-motívumaira utaló térburkolattal, fasorokkal és térépítészeti elemekkel alakítja ki. A terület hangsúlya a templom, mely tájolásával, falaival kijelöl egy térfal-rendszert. A volt telekhatárokhoz igazodó új térfalak alkalmazása bizonytalanságot szül, továbbá nincs köszönő viszonyban a rendőrség amúgy markáns tömegű épülete által meghatározott sarokkal.

A sportközpontot kompakt egységnek gondolja: uszodával, rendezvényközponttal, stadionnal, melyhez – a vegyes városközponti használatot erősítő – kereskedelmi funkciókat is kellő mértékben társít a terület sokrétű használatának érdekében. A ma rendezetlen Bányász parkot az Illyés Gyula utca felé nyitott térfalak közé helyezi, hangsúlyos előteret alakítva ki a sportcsarnok főbejárata előtt. Az eltérő funkciójú sportépítmények más-más utcáról való megközelítése kedvező, segít elosztani az esetlegesen egyidejűleg keletkező terhelést. A városközpontot északról lezáró Epres sor csatlakozása a Fő úthoz esetleges.

A javasolt, viszonylag nagy összefüggő épület magastetővel való lefedése, még a kisvárosi léptékhez képest alacsonyan tartott párkánymagasság alkalmazásával is, robusztus, kedvezőtlen összhatást ér el.

A Bíráló Bizottság a pályaművet 500 000 Ft összegű megvételben részesíttette a Deák Ferenc utcai és Lukácsi Sándor utcai gyalogos és közúti összeköttetése miatt.