Ramsari Madárvédelmi Központ – Takács Krisztina diplomaterve
Takács Krisztina diplomaterve arra keresi a választ, hogy miként lehetne a tatai Öreg-tó partján álló, elhagyatott Eszterházy-lovarda területét olyan módon revitalizálni, ami jól illeszkedik a környezethez, és olyan funkcióval gazdagítani, amely a természet és az ott élők számára is előnyös.
Tata, a tatai Öreg-tó partja sokak számára ismerős lokáció lehet. A két nagy tó – Cseke és Öreg-tó mellett számos forrás és egyéb vízgyűjtő területek miatt a vizek városának is nevezik. A tervezési zóna, a régi Eszterházy-lovarda közvetlenül a nagy tó partján helyezkedik el. A területen meglévő, műemléki védelem alatt álló épületek vannak. Az eredetileg tehenészetnek épült Schweizerey épületet az Eszterházy család lóistállóvá alakította át és a lovassport központjának használta a XIX. században. Ez a 2000-es évektől már csak egy időszakosan használt, később már hasznosítatlan területté alacsonyodott. A diplomaterv célja a terület fejlesztésére felvázolt koncepció bemutatása.
A Tatai Vadlúd Sokadalom egy több, mint 20 éve megrendezésre kerülő természetvédelmi fesztivál Tatán, az Öreg-tó partján. Ősszel ide érkeznek a vadludak, és kora tavasszal indulnak vissza északra. A vonulás látványos esemény, amikor a több tízezer madár egyszerre indul útnak. Az esemény több ezer látogatót vonz évente. Szakemberek segítségével mindent megtudhatunk a vadludak szokásairól és a madárvédelem fontosságáról. Az esemény kitalálója és főszervezője Csonka Péter, aki a félév elején segített egy olyan funkciólista összeállításában, amely a későbbi tervezés során nagy segítségemre volt.
A hatályos településfejlesztési koncepció szerint 2021-2030 a „kiteljesedés időszaka, egy versenyképes város" alakítása, ahol a „növekedésközpontúság helyett a minőségi fejlesztések"-en van a hangsúly és „fontos szempont az értékőrzés mind emberi, mind természeti vonatkozásban". Előbbi mondatok mind alátámasztják a tervben felvázolt fejlesztési koncepciót, miszerint a meglévő épületek teljes körű védelme mellett egy olyan funkciót kell integrálni, amely a meglévő épületállományt jól tudja használni, az új funkció új építményei abban jól elhelyezhetők. A diplomaterv célja ezen összhang megtalálása volt – a kettő között a híd a vadlúd sokadalom által formálódott.
Feltételezve a szerkezetek állékonyságát, alaprajzi tekintetben minimális átalakítással lehet az épületeket a kor igényeinek megfelelően használni. A tervezett új elemek célja a funkció kiegészítése, a terület fellendítése, illetve a több, mint 4000 négyzetméternyi terület hasznosítása. Ahhoz, hogy a halott terület új helyet kapjon a mai városképben, szükséges a hozzáférhetőség biztosítása, ami a közösségen keresztül érhető el. Az új beépítések léptéke egyértelműen hangsúlyozza a meglévő épületek felsőbbrendűségét.
A koncepció a telek erősen kirajzolódó keretes jellegére épül. A meglévő kőfal (kerítés) meghatározó karaktere a területnek, ezáltal a városképnek is, így mindenképpen megtartandó. Az új épület – kutatóház – az eredeti beépítésekhez hasonlóan erre a keretre szerveződik rá, de a telek hátuljában kapott helyet. A nyitott röpdék – a honos, sebesült madárfajok védelmére és ellátására – szervezik a hatalmas udvart, és biztosítják a látogatók számára az interaktív megismerést.
A diplomaterv a meglévő épületek felújításával és hasznosításával pontos műemlékvédelmi dokumentumok és a szükséges háttérkutatás hiányában csak koncepcionális szinten foglalkozik. A lóistálló épülete látogatóközpontként, annak belső, boltozatos tere kiállító-és előadótérként funkcionál, a hozzáépített tömeg a kiszolgáló funkciókat látja el. A gondnoki lakásból megoldható a terület karbantartása, a madarak ellátása, illetve a terület védelme, a földszintre elhelyezett porta, a főbejárat melletti, kiemelt helyre került. A terület főtengelye az eredeti főkapu, illetve a Tópart-sétány helyzete alapján került meghatározásra. Erre a tengelyre került a magasságilag kiemelkedő madármegfigyelő torony; a város felől az eredeti kapun át megérkezve, a területen végig haladva a sétányba csatlakozhatunk vissza.
A szerkezetileg kidolgozott épület az új kutatóház. Alaprajzi szerkesztése lineáris, ami a lóistálló szerkezetére reflektál. Az épület ugyan a kerítésre van szervezve, de attól finoman elválik: vízszintes értelemben a közlekedő folyosóval, annak két végén szintmagas függönyfalakkal, míg függőleges értelemben a folyosó felett végigfutó keskeny felülvilágító által. Fontos építészeti döntés volt, hogy az új épület esztétikailag és szerkezetileg is lekülönüljön a meglévő beépítésektől. A használt anyagok nem egyeznek a meglévő épületek anyaghasználatával, hiszen az új épület célja, hogy a meglévőket kiemelje, a terület értékeit helyezze előtérbe. A támfal külső oldalán megjelenő kőburkolat (elbontott kőfal elemeinek felhasználása) a belső térben is folytatódik. Minden más belső burkolat homogén, ami a kiemelt, keretes jelleget erősítő kőfalnak ad neutrális hátteret.
A röpdék, illetve a torony szerkezete acél elemekből áll, ami légies jelleget kölcsönöz. A terveken szereplő háló a tornyon, illetve a röpdéken biztonságvédelmi és esztétikai célokat szolgál, míg a kutatóházon a madarakat védi az esetleges reflektív felülettől, amelyre az épület szabad, és könnyen alakítható belső elrendezése miatt volt szükség. Az új beépítések koncepcionális összekötő eleme említett utófeszített acél háló, ami a kutatóház homlokzatburkolatának stilizált leképződése.
Takács Krisztina
Szerk.: Winkler Márk
