Ezt a különleges gyárat Rajnai Attila a RATI (Rajnai Attila Technológia és Innovációs Centrum), a főként autóipari műanyag alkatrészek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó családi vállalkozás tulajdonosának fia, ifj. Rajnai Attila, a RATI tulajdonosa és ügyvezetője építtette Komlón. A háznak Kistelegdi István építész és fia, ifj. Kistelegdi István volt a vezető tervezője. A terveket már 2011. augusztusában részletesen bemutattuk, most a kész gyárépületet személyesen is bejártuk ifj. Kistelegdi István (Soma) vezetésével.
A Komló külterületén álló épület tengelye észak-déli irányú, mint az iránytűé. A tervezők egy átlátható struktúrájú, a belső funkciókat és a raszteres szerkezeti rendet tisztán ötvöző épületet akartak létrehozni. A főépületet klímazónákra tagolták, a középső átriumnak áttetsző polikarbonát-, illetve átlátszó üvegburkolatot adtak, és a funkcionális zónákat, valamint a közlekedők rendszerét tisztán olvashatóvá tették a külső homlokzatokon is. A felső szinten az irodákat a napsütötte déli oldal helyett északra tájolták, hogy a hőteher miatt nyáron a hűtési költségek jóval kisebbek legyenek.
A tervezett déli szolárgenerátor épületburok kialakításának első ütemében 50 napelem készült el; a számítások szerint összesen 420 szükséges ahhoz, hogy a ház pluszenergiás legyen, azaz több energiát termeljen, mint amennyit elfogyaszt. „Nem a napelem a lelke a háznak, hanem az a módszer, ahogyan az energiafogyasztás minimalizálására törekszünk” - mondta Soma az épületbejáráson. A szellőzési rendszerbe jutó levegő először egy parkoló alatti csőhálózaton, majd egy több lépcsőből álló labirintuson, illetve tér-láncon keresztül járja át az épületet. A ház működéséhez szükséges fűtési/hűtési energia döntő részét a talajszondák szolgáltatják.
A fölső szintek két zárt tömegként megfogalmazott lépcsőházból közelíthetők meg. Az üvegfelületek árnyékolását épületfelügyelettel összekötött, belső oldali árnyékolórendszer biztosítja. Az irodaterületekhez kávézó és bemutatótér, valamint két nagyméretű terasz is csatlakozik. A termelési és tárolási zónákat az üzemutca vonala választja el egymástól. A déli oldalra helyezett zárt raktárcsarnok természetes megvilágítással, temperálás nélkül, tégla kitöltő falazattal és fa homlokzatburkolattal épült; a tér átöblítését a tetőn hosszanti irányban elhelyezett, nyitható felülvilágító kupolák és a homlokzati ipari kapuk biztosítják.
A gyártócsarnok speciális eleme a három különálló torony, kívül a tornyok tetején az ún. Venturi-tányérokkal, amelyek a gyártócsarnok szellőztetését és olcsó hűtését hivatottak biztosítani, hiszen az itt működő gépek, berendezések rengeteg hulladékhőt termelnek. Friss levegőt a három nagy, északi homlokzati tolókapun keresztül engednek a térbe. A tányérok fordított repülőszárnyként működnek, a keletkező szívóhatás révén felgyorsítják a levegő kiáramlását, jelentős mesterséges szellőzési energiafogyasztást megtakarítva. Nyáron a tornyok szolárkürtőként is funkcionálhatnak: a belső oldalon található fém csőkígyóba a napkollektorok által termelt hő egy részét bevezetik, tehermentesítve ezzel a termikus szoláris rendszert. A tornyok működését a közeljövőben kezdik el tesztelni, a légsebesség és a léghőmérséklet mérésével, hogy kiderüljön, a valóságban hogyan teljesítenek ezek a speciális szerkezetek. A légmozgás műszerek nélkül is jól érezhető a házban.
Az átláthatóság a belső terek kialakításában, a munkafolyamatok szervezésében és a cég irányításában is meghatározó szerepet játszik. A csarnokban a termelés- és minőségirányítási irodák teljes üvegezéssel készültek. A megrendelő egy gazdaságos, 610 m2 felületű csarnok létrehozását kérte, amelynek nagy részén - a tornyoknak köszönhetően – kiváló a természetes megvilágítás és szellőzés. A sötétebb területekre hét darab egyedi tervezésű fényvezető kürtő juttatja le a fényt. Ezekre is készültek fénytechnikai szimulációk, a végeredményt pedig a közeljövőben fogják tesztelni. A csarnokkal egy légteret képező, belülről üvegszerkezetű tornyok a terek átöblítését is segítik, így a hővisszanyerővel ellátott mesterséges szellőzést csak akkor kell üzembe helyezni, amikor az időjárási viszonyok miatt a természetes módszer nem tud működni. A kétszintes, galériás átrium télen felmelegedett levegőjét tornyonként egy U alakú, "leszívó" légcsatorna vezeti át a gyártócsarnokba, extra fűtésként. Nyáron akkor működik a leszívás, ha az átrium levegője hűvösebb a gyártócsarnokénál, s ezt hűtve már természetes úton távozhat. A tornyok hatalmas, garázskapu méretű lapátokkal nyílnak, amelynek mértéke szabályozható. „Az épület megépült, de a különböző tesztelések és beszabályozások révén fejlődik is” - mondta Soma -, így a jövőben az energiahatékonyság fokozatosan növelhető.
S bár a ház minden más anyaga és szerkezete a lehető legegyszerűbb és a legtakarékosabb, a gyárak Energiadesign® Rolls-Royce-a nem tudott a előzetesen tervezett költségkeretek között maradni. (Aki már részt vett K+F projektben, az pontosan tudja, hogy ez szinte lehetetlen.) Ifj. Rajnai Attilával és ifj. Kistelegdi Istvánnal is beszélgettünk az átadási ünnepségen, a későbbiekben a velük készült videó interjúkkal folytatjuk majd beszámolónkat erről a különleges vállalkozásról, a RATI építéséről. Kellett ide egy jó adag bátorság és kockázatvállalási hajlandóság a tulajdonosok és a tervezők részéről egyaránt, hiszen ez egy olyan kísérleti, vagy ha tetszik, prototípus épület, amelybe a beépített technológia, illetve az energiadesign elvek következetes alkalmazásának valódi hatékonysága majd csak az elkövetkező évek mérési eredményeiből olvashatók ki. A RATI bejárati ajtaján az innováció szó nem csak egy elcsépelt szlogen, hanem valami olyasmi, amiért itt igen komoly áldozatokat képesek hozni.
Garai Péter, Pásztor Erika Katalina
A RATI komplexum tervezésének és megszületésének folyamatát leíró könyv ide kattintva elérhető.