Építészfórum: A főépítész elsősorban az önkormányzat érdekeit képviseli? Mi a főépítész szerepe?
Philipp Frigyes: A főépítész a település élő szakmai lelkiismerete. A főépítész az előkészítéssel foglalkozik, kidolgozza azokat az irányokat, melyekről a képviselőtestület dönt, de már a végrehajtásban, például a konkrét engedélyezési eljárásban nem vesz részt. A főépítészek a tér összetett problematikájával, tehát a területfejlesztéssel, a területrendezéssel, a településfejlesztéssel, a településrendezéssel, illetve az épített környezet alakításával és annak védelmével foglalkoznak. Ha ezt az ember összerakja, akkor kiderül, hogy képletesen a hét mely napjain milyen feladatokat látnak el. Hétfőn a területfejlesztésé a főszerep: Vác esetében ez nem egyszerű kérdés, hiszen a város mind az agglomeráció, mind a Dunakanyar része. Kedden a területrendezés kérdéseivel foglalkozom, szerdán a településfejlesztéssel. Irányításommal készült el Vác városfejlesztési- és idegenforgalmi koncepciója, valamint a 2007–2013 terjedő időszakra vonatkozó operatív program. A város életét 10–15 évre előre kell modellezni.
Csütörtökre maradnak a városrendezési kérdések, péntekre az épített környezet alakítása. Nagy hangsúlyt helyezek az épített környezet védelme mellett annak alakítására. Rendszeres konzultációs lehetőséget biztosítok mind az építtetők, mind a tervezők részére. Minden tervet közösen végigbeszélünk, hiszen az építésügy közügy. Szombaton a helyi értékek védelme, és a műemlékvédelem kerül középpontba, ez egy nagy munka. Vác az elsők között dolgozta ki a komplex értékvédelem helyi rendszerét. Vasárnap foglalkozom minden mással, például irodám fogja össze Vácott az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat. Elkészült a városháza teljes körű akadálymentesítése is.
ÉF: Az elmondottakból rendkívül komplex kép rajzolódik ki. Hogyan lavíroz a főépítész a városvezetés és a befektetők, beruházók között?
Ph.F.: Természetesen mindig a képviselő-testület dönt, de abszolút nem mindegy milyen információk birtokában teszi ezt. Alapvetően már a megközelítés is más, a képviselőtestület a helyhez keres funkciót, míg a befektető a funkcióhoz helyet. Nappal is tudni kell reálisan álmodni. Nagy szakmai hitem van, a főépítészség ugyanis egy hivatás. A politika már nehéz kérdés, a lojalitás kérdését feszegeti. Én „ésleges” Frigyes vagyok, nem „vagylagos”. Ez nem a mindenkinek megfelelni akarást jelenti, hanem megpróbálom figyelembe venni a kizárt dolgokat is. Senkinek sincs a zsebében az abszolút igazság. Érzelemdús ember vagyok, bár ezt manapság nem könnyű felvállalni, de hiszem, hogy az tud érvényesülni, aki emocionálisan intelligens.
É.F.: Ha már a hivatást említette, két évvel ezelőtt indult a BME Urbanisztika Tanszékén az önkormányzati főépítész szakmérnök képzés. Pálfy Sándorral közösen készítették el a képzés szakmai anyagát.
Ph.F.: Néhány évvel ezelőtt a Főépítészi Kollégiumon belül alakult meg irányításommal az Oktatási Munkacsoport Dr. Sersliné Kócsi Margittal és Sáros Lászlóval, hogy összerendezzük mindazt, amit tanulniuk kellene a főépítészeknek. Ez egy szakma, az építész szakmának egy speciális területe. Ennek alapján a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének vezetője, Pálfy Sándor javasolta, hogy ezt egy kicsit szélesebb módon dolgozzuk fel. Az első ciklus hallgatói már befejezték a kurzust, öten már meg is védték diplomájukat. Jelenleg közel harminc fiatal végzi a második ciklust. A tananyag kétharmada szakmai rész: általános főépítészi ismeretek, környezetkultúra, önkormányzati ismeretek és egyharmad része a személyiségfejlesztés.
A főépítészeknek sok mindent kell tudniuk. Az építész szakma legnagyobb deficitje a kommunikációban van, hogy miként kell eladni egy jó épületet, egy jó várostervet. Ezért van szükség a személyiségfejlesztésre. Többen felismerték, hogy nagyon fontos a „fő” emberek szerepe (főkertész, főmérnök, stb.), akik segíthetik az önkormányzatokat. Húsz éve taposunk egy utat, még mindig mi, a „fők” vagyunk a legolcsóbbak. Ebben különleges Vác, nagyon sok „fő” emberünk van. Nem arról van szó, hogy minden falunak legyen főépítésze, lehet öt-hatnak közösen is, de az fontos, hogy szakmailag lefedjük az országot.
É.F.: Mit a véleménye a gyorsításról?
Ph.F.: Nem vagyunk partnerek a gyorsításban, az élénkítésben igen. Ez nem szójáték, lényeges megközelítésbeli különbség van a kettő között. A település egy élő organizmus, nem lehet gyorsítani a folyamatokat. A gazdaság van a társadalomért és nem fordítva. A társadalom minősége pedig kihat a gazdaságra. Vác erdőprogramot indított útjára, nem építünk lakóparkot. Az uniós fejlesztésekben is nagyon tudatos a város. Több mint hatvan kiemelt projektünk van, ehhez nyújtjuk be a pályázatokat és nem fordítva, vagyis nem a forráshoz keresünk projektet, csakhogy nyerjünk.
É.F.: A pályázatoknál saját erőre is szükség van. Jól áll ebben a kérdésben Vác?
Ph.F.: Jól sikerült Vácnak a rendszerváltás. A városnak nincs hitelállománya, költségvetése stabil, likviditása biztos.
É.F.: Milyen érzés, hogy a váci Főtér citromdíjas lett?
Ph.F.: Fölháborodott büszkeséggel tölt el. Az ortodox és az újszerű értékvédelmi szemlélet ütközött. Felkészületlenül és váratlanul érte a műemléki szakmát a települések történelmi központjainak (főterek, főutcák) revitalizációja. Az idő minket fog igazolni, elhamarkodott döntés született.
É.F.: Mikor marad ideje a váci óvodásokra?
Ph.F.: Nyolc éve kezdtem el foglalkozni a gyerekekkel. Tavaszi és őszi kurzusaink vannak, ahol térlátásra oktatom az óvodásokat. Nem az iskolapadban, hanem az összes érzékszervemmel próbálom őket becserkészni. Sétálunk, figyelünk, tapintunk, mosolygunk. A gyerekek óriási érzelmi muníciót adnak.
Az interjút Biczó Gabi készítette
Philipp Frigyes több mint húsz éve Vác főépítésze. Számos szakmai szervezet – többek között a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Pest Megyei Építész Kamara, az Országos Főépítészi Kollégium, a Dunakanyar Tervtanács, a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS – tagja, 2001-ben az Év Főépítésze.