Épületek/Középület

Református közösségi ház, Pápa

2013.01.22. 14:10

Hosszú előkészítés, gyűjtés, tervezés és több évig tartó építkezés után 2010 májusában szentelték fel Pápán az Immánuel Közösségi Házat, amely a meghívásos pályázat nyertese, Mezei László koncepciója alapján épült fel. A református templom közelében, saroktelken álló, lelkészlakásnak és közösségi tereknek egyaránt otthont adó, befelé forduló épületegyüttes régi és új részletek ötvözetéből alakult ki.

1. Tervpályázat

A Pápai Református Egyházközség 2004-ben meghívásos tervpályázatot hirdetett közösségi ház tervezésére. A presbitérium a beruházás helyszíneként a református nagytemplom déli oldalánál fekvő Március 15. téri telek mellett döntött, ahol hitéleti, közösségi funkcióinak szerettek volna helyet biztosítani. A városban Szeleczky-házként ismert jellegzetes épület megtartása, átépítése körül már több éve vita folyt.

A pályázat tervezési programja a telek méretéhez képest kissé „súlyos” épületet irányzott elő. Az általam készített nyertes pályamunka ennek ellenére megpróbálta lefektetni az alapvetéseket.

Részlet a tervpályázat műszaki leírásából:

1. A „ház”

Ez az épület nem templom. Istenben hívők számára közösségi hely. Nem szakrális épület, nem kíván a templommal fontosságában versengeni. Puritán, befelé forduló és mégis nyitott helynek készült. Belső terei tiszta és egyszerű vonalvezetéssel próbálnak egymással élő kapcsolatban maradni. Helyet ad a meghitt találkozásoknak, a vidám programoknak és nyitott a város polgári közössége felé. Otthona a tiszteletesnek, az egyházközség gondnokainak és híveinek.

Központi helye a gyülekezeti terem. Zárt tér, de minden irányban meg is nyílik. Méretes tolóajtaja a lépcsőház optikai tengelyében összenyitja a haránt irányú folyosóval, amely a két utca között visszafogottan hangsúlyos bevezetést jelent. Nyitott a Séllyei utca felé, de csak annyira, hogy rendezvényeinek meghittsége megmaradhasson. Felnyílik az ég felé a tér hátsó centrumát megvilágító felülvilágítón át, ahol esetlegesen az Úrasztala is helyet kaphat. És megnyílik a bejáratánál egy fa körül, amely kapcsolat föld és ég, földszint és emelet, külső és belső, építmény és természet között. A belső tér födéme a centrum felé az udvar szintjeivel együtt lépcsőzetesen emelkedik.

Az udvar „megmenekült”. Az első emelet épületen kívüli részein napos, szellős nyílt teret képez. Teraszai szabadtéri funkcióknak tudnak helyet adni.

2. A „fa”

Őshonos magyar fajta: tölgy, hárs, platán vagy juhar. Egy 70 m3-es vasbeton dobozban gyökerezik, magasra metszett példány. Az emeleti födém kerek nyílásán keresztül áztatja földjét az eső. A nyílást a gyülekezeti teremben két félhenger palást határolja el a belső tértől. A hengerpalástok egymás mögé forgatva a terem természetes szellőztetéséről tudnak gondoskodni. Rajta kívül a terem Séllyei utcai földszintes sarkánál található intenzív zöldfelület, zöldtető méteres földrétegbe ültetett növényzettel.

3. Funkciók és kapcsolatok

Az azonos funkcióhoz tartozó helyiségcsoportok jól elkülöníthetők. Azokon belül igény szerint szóba jöhet a helyiségek és funkciók átrendezése. A földszintet a gyülekezeti terem uralja. Az árkádosított tér felőli homlokzat fedett részeiről nyílnak a kifelé működő „bérlemények”: kávéház és üzlet (amely két üzletté is bontható). A gyülekezeti terem kiszolgálásához WC-csoport és konyha tartozik. Az igényelt gépkocsik tárolására a Zimmermann utcai parkoló felé nyíló garázs szolgál.

A földszinti padlószint megegyezik az utcai járdaszinttel, a többi szint a központi lépcsőházon keresztül érhető el. Az akadálymentes közlekedés minden szintre megoldott a lépcső orsóterébe helyezett felvonóval.

Az emelet egyik nagyterme alkalmas a nőszövetség rendezvényeinek, összejöveteleinek megtartására. A Séllyei utcai hosszú szárny a hitoktatás mellett az énekkar termévé válhat. Miután egyidejű kihasználtsága nem áll fenn a többi funkcióval, a gyülekezeti terem rendezvényei alatt - jó udvarkapcsolatát kihasználva - a gyermekmegőrző szerepét is be tudja tölteni. Az emeleten található a lelkész és a gondnok lakása a Gazdasági Hivatallal egy csoportban. A lelkészlakás nappali helyiségei itt, háló- és fürdő helyiségei a tetőtérben találhatók. A tetőtér nagyterme a cserkészek klubhelyiségeként is használható. Egy vendégszoba alakult még ki a tetőtéri szinten, amelyet a lelkészlakás tetőtéri helyiségeivel összehangolva esetleg nagyobb lakássá lehet átalakítani.

A pince klubhelyiségeknek és kazánháznak ad helyet. A helyiségek angolaknákkal szellőznek a földszinti fedett átjárókba.

4. Az „anyag”

Az öreg házban sok a jó építőanyag: főleg nagyméretű tégla, de kő is található. A tégla megtisztítva jelentős falfelületek belső textúrájához használható. De megjelenik kívül is, keményebb klinker burkolat formájában. A gyülekezeti terem centrumának hátterét a hátsó felülvilágító mögötti és alatti kőfal alkotja kontrasztban az Úr asztalának fehér márványával. Az öreg ház hagyományos felületeit, anyagait, nyílásait hozza vissza a Március 15. téri szárny összes felülete kívül és belül is.

A fa, mint építőanyag végigkíséri a belső terek bútorzatát - Vásárhelyi János belsőépítész kollégám keze nyomán - és a nyílászárókat. Látszó fa fedélszerkezet készül a hitoktató terem belső terében. Énekkari teremként használva megfelelő légteret és akusztikai felületeket tud biztosítani. Ezek mellett minden korszerű anyag és szerkezet megtalálja helyét a házban (hőszigetelő falazatok és szendvicsszerkezetek, vasbeton födémek, padozatok, felületképző anyagok).

2. Tervezési munka

A tervpályázatot követően nagyon szoros munkakapcsolat alakult ki köztem, a lelkész és a presbitérium között. Akkoriban veszprémi főépítészként dolgoztam, de tősgyökeres pápai mivoltom, családi kötelékeim egyre inkább lelkiismereti kérdéssé alakították a ház és a közösség közötti kapcsolat formálását. A tervezési programot egyrészt a források korlátozott mivolta, másrészt a telek határait feszegető beépítés miatt csökkentettük. Elmaradt a pinceszintre tervezett parkolószint és az udvar is leköltözött méltó helyére, a földszintre. A tetőtér beépítése csak részben valósult meg, mindössze az arra alkalmas tér jött létre. A koncepció meghatározó elemei viszont nem változtak. Egyre határozottabb álláspontjává vált a presbitériumnak, hogy a több ütemben való fejlesztésnek, későbbi bővítésnek ne legyen akadálya. A fa körüli négyzetes kerengő ekkor kapott nagyobb hangsúlyt. A Zimmermann utcai oldal elemei, az emeleti terasz továbbépítésével, beépítésével és a szomszédos ingatlan megvásárlásával biztosítják a bővítés lehetőségét.

Sok meglepetés, hosszú elmélkedések követték a szűk Séllyei utca és a nagyterem közötti fal megformálását. Jó páran féltek a tervezett téglafaltól. Márkus Mihály tiszteletessel néztük a dülöngélő függőleges sávok között megbúvó nyílásokat, mikor a nagytiszteletű úr kért, hogy mozdítsak feljebb egyet, mert érdekes dolog lesz belőle. Ott volt benne a hal jelképe, pedig kimondottan nem is annak készült. A kivitelezés közben megkérték Balogh Eszter üvegfestőt, hogy töltse meg az ablakokat. Az ólmozott üvegbetétek az ő keze munkáját dicsérik.

Részlet az engedélyezési terv műszaki leírásából:

„Hosszas szakmai egyeztetés eredményeként a meglévő épület elbontásra kerül a pinceszinti boltozatos helyiségek kivételével. A rendezési tervvel összhangban a földszint úgy kerül kialakításra, hogy a Március 15. tér felőli járda területe az épület alatt kialakított árkáddal kiszélesedik. A telken földszint, emelet, tetőteres épület emelkedik oly módon, hogy annak esetleges későbbi átalakítása, bővítése is megoldható legyen. Alaprajzi geometriájának magja egy négyzet alakú központi udvarfelület, amelyet az egyes épületrészek vesznek körül. Jelen tervdokumentáció minden olyan funkciót elhelyez az udvar köré, amely a közösség szempontjából elengedhetetlenül fontos. A ház „szerkezeti váza” két egymásra merőleges helyzetű, belső gyalogos közlekedési sáv, amely az alaprajzi fő irányokat és bejáratokat meghatározza. Az egyes alaprajzi helyiségcsoportok az üzemeltetési igények szerint szakaszolható módon helyezkednek el. Például a földszinten található lelkészi hivatal helyiségei és az előcsarnok egy zárható egységet képeznek. A bejárati főtengelyben helyezkedik el a nagyterem közösségi tere, amely mind tömegében, mind részletképzésében meghatározó elemet alkot a Séllyei utca térfalában. A tömegformálás szempontjából nagyon hangsúlyos az udvar kialakítása, amely nagyobb rendezvények fogadóteréül szolgál és egyben gépkocsitároló szerepet is betölt. Az emeletet jellemzően a lelkészlakás foglalja el, viszont emellett számos közösségi szerepet betöltő helyiség, teraszfelület is itt található. A tetőtér jelentős része üres padlástér, a Séllyei utcai oromfalas sarkot kivéve. A pince boltozatos helyiségei szerkezeti megerősítést követően új folyosószakasszal egészülnek ki.”




2005-ben jelentős társadalmi összefogással megindult az építkezés és mondhatni jelenleg is tart. Az épületet apránként használatba vette a gyülekezet. Számomra még most is majdnem hihetetlen, hogy mekkora változást hozott a helyi gyülekezet és rajta keresztül a város életében. Él a ház. Naponta egymást váltják különböző programok (Alpha kurzus, nőszövetségi, presbiteri ülés, énekkar, imaórák, ifjúsági istentiszteletek, evangélizációs alkalmak, játszóházak, képzések stb.), sokszor egymással párhuzamosan. A lelkész munkáját ma már két beosztott lelkész és a közösség számos tagja segíti.

Ez lett belőle. De jól van ez...

Mezei László