Régi és új rétegek összefűzése, továbbfejtése – A Konkrét Stúdió terve a Grössling-fürdő rehabilitációjára

A XIX. század végén épült, mára bezárt belvárosi fürdő és közfürdő rehabilitációjára Pozsony városa, városfejlesztési központja (Metropol Institute of Bratislava) által kiírt nemzetközi pályázatra készült a Konkrét Stúdió munkája, amit most a tervezők szavaival mutatunk be. 

A helyszín és a programban vízionált téri sűrűség fogott meg bennünket: az épület értékeinek mind teljesebb megőrzését és két, egymástól független közösségi funkciót határozott meg – a fürdőt és a városi könyvtár belvárosi fiókját. A tervezés során a három utcát átfogó épületegyüttes rétegeinek történeti és funkcionális felfejtéséből kiinduló, mai igényeket szem előtt tartó, felszabadult téri világ létrehozását tűztük ki célul.

Koncepció - történeti értékek megőrzése

Az 1895-re elkészült, majd a XX. század elején kibővített nívós neoreneszánsz és klasszicista-funkcionalista fürdőterek helyzetbe hozása határozta meg a koncepciónk alapját. Célunk az 1914-re kiépült állapot kiemelkedő értékeinek lehető legteljesebb megőrzése és az 1930-ra elkészült modern jegyeket viselő szárny a térrendszerhez történő csatlakozásának tisztázása volt.



Koncepciónk lényege a megtartott történeti magok között szövetszerű, vizuális és fizikai kapcsolatot egyaránt biztosító struktúra létrehozása volt. A tisztább téri viszonyok érdekében elbontottuk a medenceterek közé ékelt, az évek során rárakódott, töredezett kialakítású és szerkezetileg elavult helyiségsorokat. Helyüket, szerepüket a meglévő tömegek közé finoman illesztett új struktúra veszi át, amely átköti a szabdalt tömbbelsőt, körbeölelve a különböző korú, volumenű épülettömegeket. Ez a semleges kortárs elem hangsúlyossá teszi a medencék felülvilágított csarnoktereit, a lépcsőházakat, a kazánházat és az ipari műemlék kéményt.

Tömeg

A tömeg formálásnál alapvető gondolat volt egy olyan tömör és áttört tömbökből álló struktúra kialakítása, mely kezelni tudja a különböző funkciókból adódó differenciáltságot. Zárt kubusokban a fürdő kiszolgáló blokkja, a könyvtár kisebb közösségi terei (társasjátékszoba, konferenciaterem), míg a transzparens tömbökben a pihenő és fürdőterek kaptak helyet.

A szövetbe ékelődően zöld térközöket, azaz besüllyesztett udvarokat, vertikális zöldfelületeket határoztunk meg, melyek természetes fényt juttatnak az egyes épületrészekhez. Így alakult ki többek között a belső funkciót kiegészítő, sűrű növényzetű pihenőkert és az olvasóliget.



Mivel a tömb házai jóval magasabbak a fürdőnél, így kiemelt szerep jut a fürdő régi és új tömegeinek határán húzott felülvilágítóknak. Mivel koncepciónk része volt a korok finom elválasztása, ezek az épület teljes tömegén átívelnek, fényt és vizuális kapcsolatot biztosítva a különböző szintek között.

Térkapcsolatok

A Medená és Kúpel’ná utcák találkozásánál kialakult sarokpozíció adta magát, mint megérkezési pont. Innen nyílik a főbejáraton átlépve a díszes előcsarnok, melyen keresztül a kávézóba és a fürdő jegypénztárához érkezünk.

A kávézó folytatásában kapott helyet a könyvtár közösségi tere. A Medená utca felőli jelenlegi parkoló felszámolásával létrejövő ligetes térről nyíló oldalbejáraton keresztül akár közvetlenül is ide juthatunk.



A Kúpel’ná utcai szárny évtizedek alatt kialakult cellás terei is felszabadulnak: a földszintre klasszikus kabinsor, zuhanycsarnok, boltozott pincéjébe a szekrényes öltözők, üzemi helyiségek kerülnek.

Az eredeti épület mindkét utcai szárnyának emeletét a könyvtár veszi birtokba, galériás átnyitásokkal összekapcsolva a padlástérben kialakított gyermekkönyvtárral.

Akadálymentes bejáratként – mind a fürdő, mind pedig a könyvtár számára – a Kúpel’ná utcai egykori kapuáthajtó szolgál.

Fontosnak tartottuk a megőrzött történeti terek és az új épületrészek összehangolását. A tradicionális funkcionális kapcsolatokat alapul véve – nagyrészt egykori helyükön, térben úszó egységekként jelennek meg a kezelőszobák, a gőzfürdő és minden további, a fürdőt kiegészítő szolgáltató funkció, felfűzve a day-spa és a fürdő esetenként összekapcsolódó útvonalaira.



A régi medencék árkád-struktúrás falainak helyenkénti visszalyukasztásával közvetlen kapcsolat alakult ki a pihenőtérrel és a külső élménymedencével, ahonnan csigalépcső vezet tovább a napozóterasz felé.

A Kúpel’ná utcán a Duna felé haladva a meglévő épületet elhagyva érkezünk meg a day-spa foghíjat betöltő új fürdőépületének bejáratához. Belépve a bejáraton rögtön vizuális kapcsolatba kerülünk a gazdag belsővel, láthatjuk a mementóként megtartott régi kazánházat és a tégla keményt is. A földszinti fogadótéren keresztül, az emeletei öltözőkön át jutunk a városi fürdőtől függetlenül működő, csendesebb, day-spa részlegre, mely bizonyos pontokon kapcsolódik a történeti fürdő tereihez, így vendégei azt is igénybe vehetik.



Az üzemi bejárat az utcák adottságait figyelembe véve a dunaparti házból nyílik. Ugyaninnen közelíthetők meg – önálló bejáraton és lépcsőházon keresztül – az 1930-as években épült szárny felújításával kialakított, a fürdőhöz tartozó irodák és a könyvtárhoz kapcsolódó vendéglakások.

Izgalmas volt a korszakok egymásra épülésének felfejtése, a funkció mai interpretációja, az új tömeg formálása, amivel összefüggővé tettük, összekötöttük a leromlott állapotú zilált térrendszert. A díszletszerű történeti formák és terek (fürdőcsarnokok, előcsarnok, díszlépcső, ivókút) kiemelése, a régi és új rétegek összefűzése, továbbfejtése, a monarchia korának otthonos, mégis számunkra új közegének megismerése örömteli játék volt számunkra.

Szöveg: Dombrovszky Zsófia

Szerk.: Nemes D. Nikolett