Az év irodája kisvállalati díjat nyert szoftverfejlesztő cég megújult irodaterei a MINUSPLUS tervei alapján valósultak meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara épületében. A tervezés során a programozás és alkotás szimbiózisa vezérelte a koncepcióalkotást, melynek téri kifejezésmódját az épület szigorú pillérvázas rendszerének feloldása adta.
Egy meglévő épület új funkcióval való belakása mindig izgalmas kihívás, amely még különösebb, ha ez egy paradigmaváltás időszakában történik. Egy ipari szellemiségben épült pillérvázas magasépület újrakondicionálása digitális tervezési eszközökkel, egy kimondottan a digitális korszak által életre hívott funkció szolgálatában. Az ipari gyártástechnológia alkalmazása tette lehetővé a pillérvázas magasépületek építését, mely jól igazodott az adott korral azonos szellemiségben létrejövő funkciókhoz. Ám hogy hogyan reagál egy ilyen épület a digitális korra talán legjellemzőbb szoftverfejlesztői funkció befogadására, azt a MINUSPLUS terve mutatja be.
A Kereskedelmi és Iparkamara épülete az 1970-es, 80-as években eredetileg bőrgyárnak épült pillérvázas vasbeton szerkezettel. Az eredetileg fekete kerámiával burkolt homlokzatot ma már Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész Válogatott ritmusok I. című műve díszíti 2015 októbere óta. Ezen épület legfelső emeletén foglal helyet a Webstar iroda.
Az irodaterek tervezése nagy utat járt be a cellás elrendezéstől az open-office kialakításig. A Webstar iroda tervezésnél fontos szempont volt Clive Wilkinson 12 blokk elméletének alkalmazása. Így a zárt, intim fókuszterektől a szabad extrovertált téralakításig számos eltérő minőségű zóna jelenik meg. Ezáltal a diverz térképzés által az irodahasználat is valamennyi eltérő dolgozói igényt kielégít. Teret ad az elmélyült munkavégzésnek, az ötletelésnek, meetingeknek és a feltöltődésnek egyaránt. Mint sok hagyományos térszervezés esetében a központi térben itt is a tűzhely, a konyha, a kávézó pult kap helyet, ahol mindenki az irodához illeszkedő egyedi bögréből kávézhat, ami a megrendelő, a MINUSPLUS és egy keramikus művész együttműködéséből jött létre. Ennek a laza térnek az ellenpontja a sztenderdizált, logikusan kialakított csendes dolgozói tér.
A téri rugalmasság szempontjából a pillérvázas épületek előnye a csak pontszerűen kötött szabad alakítás, melyek között a válaszfalak és berendezések megfelelnek a matematikai változóknak. A helyszíni adottságok sokmindenben párhuzamba állíthatóak a funkció jellegével. A szoftverfejlesztők munkája bizonyos mértékű szabálykövetést igényel, miközben kreatív alkotói természetükre is szükség van. Az algoritmusok szabályainak ismerete, kötött rendszerben való kommunikálás a változók által telik meg egyedi tartalommal, miközben a váz szerkezet adott és azonos. A sztenderdizált alapstruktúra a mindig változó egyedi megoldásokkal válik teljessé.
Koncepcionális előképként is e kettősséget egységgé fogalmazó Georg Nees: Schotter című műve adta az inspirációt. Ahogy a szabályos négyzetek szabálytalan alakzattá transzformálódnak, úgy oldódik fel a sárga csíkok szabályos épületraszterbe illeszkedő téri rácsa és változnak a terek a csendesből fokozatosan egyre nyüzsgőbbé a közösségi terek felé haladva. Ezt az belsőépítészeti koncepciót egészítette ki a VAN grafikus csapat a falfelületek meghatározó színes mintáival, melyek az irodával egy időben megújult arculathoz illeszkednek.
A kialakult harmónia valószínűleg nagyban köszönhető annak, hogy a tervezés és a kivitelezés is teljes összhangban zajlott a felhasználókkal és arculattervezőkkel egyaránt. Az egész teret áthatja az átmenet kialakítása a rendezettből a randomig, a pillérvázhoz igazodó cellás helyiségektől a kötetlen közösségi helyekig, a sztenderd bútoroktól az egyedi kézműves alkotásokig. Ezen részletekig összehangolt munka eredménye a pandémia után kialakított új irodatér, mely aktív térhasználatra invitálja a dolgozókat.
A megbízó és tervező beszélgetése az irodatereket körüljárva az alábbi videóban látható:
Bognár Melinda