Reprezentatív kutatás készült Budapest fejlesztéseiről
Az elmúlt 10 év budapesti beruházásait, a közeljövő terveit, valamint a fővárosiak életét leginkább meghatározó kérdéseket érintő közvélemény-kutatást készített a Portfolio. Az eredményekből kiderül, hogy a kórház-, a lakás- és az infrastruktúrafejlesztések élvezik a legnagyobb támogatottságot a lakosság körében.
A legfőbb fejlesztési területnek az elkövetkezendő időszakban a kórházépítést és -felújítást tartják a válaszadók, melyben valószínűleg közrejátszik az aktuális járványügyi helyzet is. Ezt követik a tömegközlekedés, majd a lakhatás témaköre (rozsdaövezetbe tervezett új lakóingatlanok, zöld lakóparkok építése). A negyedik és ötödik helyen a zöldfelületek és közparkok létesítését, illetve az út- és hídépítést jelölték meg a fővárosiak. Közepes a támogatottsága a belváros felújításának, a dunai rakpartok átalakításának, valamint a kerékpárutak fejlesztésének. Legkevésbé a kulturális intézmények, illetve sport és szabadidős létesítmények építését tartják fontosnak a kutatásban résztvevők.
Ennek megfelelően az elmúlt években megvalósult fejlesztések közül a tömegközlekedést érintőekről vélekednek a legpozitívabban a megkérdezettek. Több mint 80%-os támogatottságot élvez az 1-es villamos felújítása és meghosszabbítása; az új buszok, metrókocsik, villamosok forgalomba állítása; a 4-es metró megépítése; valamint a fonodó villamoshálozat kialakítása is. Ezt követik a rekrációs beruházások eredményei (Városligeti Nagyjátszótér, Millenáris Széllkapu Park, Várkert Bazár), illetve a campus fejlesztések (MOME, NKE). A nagykörúti kerékpársávok mellett a sportkomplexumokat tartották legkevésbé fontosnak a kutatásban résztvevők, így a Duna Aréna és a Puskás Aréna beruházását.
A fővárosiak a forgalomcsillapítás érdekében a tömegközlekedés fejlesztését, elővárosi vasútvonalak kialakítását, P+R parkolók létesítését, a meglévő HÉV-vonalak teljes felújítását és a a 44 éves átlagéletkorú járműpark lecserelését, továbbá olyan alternatív megoldásokat pártolnak, amelyek nem járnak tiltó és kényszerítő rendelkezések meghozásával (dugódíj bevezetése, belvárosi utcák elérhetőségének korlátozása, parkolási díj emelése). A válaszadók háromnegyede a nagykörúti kerékpársávokkal kapcsolatban hasonlóan vélekedik: annak megvalósulását csak akkor támogatja, ha az nem jár az autós forgalom jelentős korlátozásával, illetve a dugók növekedésével.
A megkérdezettek közel 100 százaléka a budapesti fejlesztések megvalósulását a kormány és a fővárosi önkormányzat összefogásával, párbeszédek kezdeményezésével, megoldások keresésével tartja kivitelezhetőnek, azonban lehetőleg úgy, hogy az ne járjon adóemeléssel vagy eladósodás kockázatával járó nagy összegű hitelek igénybevételével. A budapestiek több mint 80 százaléka egyetértett azzal, hogy a kormány a költségvetés tehermentesítése érdekében vállaljon át beruházásokat a Fővárosi Önkormányzattól.
A kutatást az NRC készítette 1000, 18 és 65 év közötti fővárosi lakos online formában történő megkérdezésével. Az adatfelvétel 2020 novemberében zajlott a Portfolio megrendelésére.
