A „régi pesti zsidónegyed” a világörökségi terület védőzónája, műemléki jelentőségű területként 2005 óta védett. Ugyancsak 2005-ben a terület örökségvédelmi szempontból értékes épületeit - 55 ingatlant - egyedi műemléki védelem alá vette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.
A Síp utca 8. és 10. számú épület is ebben az időszakban nyert védettséget. Ám a Síp utcai ingatlanoknak a mögöttük lévő Dohány utca 10. számú műemlék épülettel közös fejlesztésének előkészítése már korábban, 6-8 éve folyamatban volt. A fejlesztés a hatályos szabályozási terv alapján a Dohány utca 10. műemlék épület felújításával, illetve a Síp utcai épületek bontásával és új beépítés létesítésével számolt.
A védés felterjesztésével együtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egyeztetési folyamatot kezdeményezett az ingatlanok tulajdonosával, a befektetővel, illetve Erzsébetváros önkormányzatával. A tárgyalások eredményeképpen a védés előtt benyújtott bontási engedélyezési kérelmet az építtető visszavonta, az ingatlanok részleges bontásának lehetőségét megtartva. Az értékes utcafronti épületrész megtartásával, a homlokzati síktól visszahúzott ráépítés és a rendkívül rossz műszaki állapotú udvari épületek helyén új beépítés megvalósítását kezdeményezte. Erre, még a védelem életbelépése előtt a VII. kerületi Önkormányzat elvi építési engedélyt adott. A tervet a jogszabály által előírt Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács, Fővárosi Tervtanács véleményezte, ajánlásait a tervezés során figyelembe vették.
A jelenlegi építési-bontási munkák a KÖH által kiadott építési engedély alapján folynak. Eszerint sor kerül a Dohány utca 10. számú épület teljes műemléki felújítására, a Síp utcai épületek utcai traktusának megtartására, bővítésére, a belső udvari épületrészek helyén új beépítésre, átmenő passzázs kialakítására.
A KÖH az építés hatósági eljárás során a hatályos jogszabályok által keretei között járt el. Az érvényes szabályozás által biztosított beépítési lehetőségek csökkentését, a Síp utcai épületek teljes bontásának megakadályozását, a tervezett épület városképi megjelenésének finomítását sikerült elérni.
A rossz állapotú, lakhatatlan épületek teljes megtartását és felújítását valóban nem lehetett elérni. Erre akkor lett volna lehetőség, ha a védett területre változtatási tilalmat rendel el a helyi Önkormányzat. A KÖH és az "ÓVÁS!" által egyaránt többször kezdeményezett lépésre nem került sor. A tulajdonos felelőssége a fejlesztési szándék megfogalmazása, amelyet a hatályos jogszabályok keretei között valósíthat meg. Az értékes városrész védelme a helyi közösség felelőssége is, amelyhez megfelelő városfejlesztési politikát kell rendelni.
forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal