Revitalizáció előtt a Népliget /1.
Hogyan ítéljük meg és hogyan használjuk a budapesti „három gráciát” (a Margitsziget, a Városliget és a Népligetet) most? Gergely Andrea, Kincses Péter, Gábor Péter, Bardóczi Sándor értékelése a Főkert Nonprofit Zrt. megrendelésére készített közvélemény kutatás alapján.
EGY sziget, KÉT liget, HÁROM irány
Hogyan ítéljük meg és hogyan használjuk a budapesti „három gráciát” (a Margitsziget, a Városliget és a Népligetet) most? A Margitsziget, a Városliget és a Népliget társadalmi megítélése és használata 2007-ben. Gergely Andrea, Kincses Péter, Gábor Péter, Bardóczi Sándor értékelése a Főkert Nonprofit Zrt. megrendelésére készített közvélemény kutatás alapján.1
Megdöbbentően keveset tudunk a budapesti zöldfelületek mai társadalmi szerepéről az általánosságok szintjén túl. Ebből kiindulva, kutatásunk Budapest három legnagyobb, összvárosi jelentőségű közparkjában, a Margitsziget, a Városliget, és a Népliget kissé zilált lelkivilágában merült el azzal a célzattal, hogy társadalmi, parkhasználati szempontból segítsen megalapozni a Fővárosi Önkormányzat távlati parkrekonstrukciós fejlesztési elképzeléseit.2
A három park között számos hasonlóságot találhatunk. Ilyen a keletkezésük kora, kertépítészeti stílusuk, jelentős kiterjedésük, illetve a városközponthoz való közelségük. De ilyen – mint ahogy az az alábbi táblázatból kiderül – a parkokról a múlt században kialakult társadalmi vélekedés változatlansága is.
|
| Margitsziget | Városliget | Népliget |
| Park építése, | 1808-50 | 1817 | 1870 |
| kertépítészeti stílusa | Tájképi (angol) kert | Tájképi (angol) kert | Tájképi (angol) kert |
| Közparki terület mai nagysága | 73 ha | 71 ha | 94 ha |
| Távolsága az Erzsébet-híd pesti hídfőjétől | legkisebb: 2,7 km | legkisebb: 3,1 km | legkisebb: 4,1 km |
| Múlt századi publicisztikai jelzők | „Budapest tündérkertje” | „Budapest népéletének gyűtőmedencéje” | „… ahova rendes ember nem jár” |
| Mai társadalmi vélekedés | szép, nyugodt | vidám, nyüzsgő | rossz közbiztonságú, leromlott |
Bár a fenti táblázat előrevetíti az egyébként sejthető eredményt a három nagypark viszonylatában, a kutatás sokkal több és néhol meghökkentő eredményekkel is szolgált. Arra a kérdésre, hogy melyik közparkot kedveli leginkább, a budapestiek több mint harmada említette – jellemzően elsőként – a Margitszigetet, mint azt a parkot, amelyet szívesen látogatna, ha zöldterületen szeretné eltölteni a szabadidejét. A Városligetbe a megkérdezettek negyede, a budai hegyekbe 5, míg a Népligetbe mindössze 4 százalékuk vágyik. Bár az eredmény jósolható volt, mégis valahol megdöbbentő, hogy Budapest legnagyobb területi kiterjedésű városi zöldfelülete ennyire mellőzött szerepet tölt be egy olyan városban, ahol a városi zöldfelületek kapcsán az átlagpolgárban mélyen gyökerező gondolat azok folyamatos csökkenése, veszélyeztetettsége és hiánya. Sokan inkább egy közeli parkba szaladnak le, ha a zöldbe vágynak, de említették még a válaszadók a Gellérthegyet, a Szent István parkot, a Hajógyári szigetet és a Millenáris parkot is, mint olyan területeket, amelyeket szívesen látogatnak.
Látogatottság szempontjából a Margitsziget és a Városliget adatai nagyon hasonlóan alakultak, a Népliget kevésbé népszerű a budapestiek körében. Félévente, vagy annál gyakrabban mindössze a fővárosiak ötöde látogatja, a másik két park esetében ez az adat megközelíti a háromötödöt. A lakosság közel fele ritkábban mint 2-3 évente jár a Népligetben, tizedük pedig még soha nem volt ott, míg a Margitsziget és a Városliget esetében mindössze a válaszadók 1%-a vallotta ezt.
Megvizsgáltuk azt is, hogy a különböző háztípusokban élő fővárosiak között tapasztalhatóak-e eltérések a három nagy park látogatásának gyakoriságában. Adataink azt mutatják, hogy lényeges eltérés e tekintetben nincs, a családi házakban, kertes társasházakban élők lényegében ugyanolyan gyakran (ritkán) látogatják a nagy budapesti parkokat, mint a lakótelepek vagy a kerttel nem rendelkező társasházak lakói. A parkokat tehát vélhetően nemcsak a zöldterület iránti primér (pszichés) igény miatt látogatják a fővárosiak, a területen nyújtott rekreációs szolgáltatások programot jelentenek a családok számára. Nincs különbség a parkhasználatban a válaszadó társadalmi státusza szerint sem.
Az utolsó látogatási időpont alapján történt összehasonlításból is hasonló tanulságokat vonhatunk le: míg a Margitszigetet és a Városligetet hasonló módon, hasonló arányban keresik fel a fővárosi lakosok, addig a Népliget népszerűsége messze elmarad az előbb említettektől. A Népligetben a megkérdezettek mindössze kevesebb mint ötöde, addig a másik két nagy budapesti parkban több mint felük megfordult az elmúlt fél évben saját bevallása szerint.
A legvonzóbbnak tartott park a Margitsziget, a megkérdezettek mintegy négyötöde nyilatkozott pozitívan róla, s így az ötfokú verbális skálán mért átlag 4,1. A Városliget a válaszadók háromötöde számára vonzó. A Népligetet mindössze 2,3-ra minősítették a válaszadók az ötfokú skálán – a budapestiek 45%-a nyilatkozta, hogy nem tartja vonzónak a parkot, míg 21 százalékuk véleményt sem tudott nyilvánítani róla.
A parkok kedveltségének nemek szerinti elemzése azt mutatja, hogy míg a Városliget és a Margitsziget a nők között kedveltebb, addig a Népligetet a férfiak kedvelik inkább. Vélhetően ez szoros összefüggésben van a park közbiztonságáról kialakult sztereotípiákkal. Érdekes eredménynek tekinthető, hogy sem az iskolai végzettség, sem a korosztályi hovatartozás alapján nincs szignifikáns eltérés az egyes parkhasználói csoportok vélekedése között. Elmondhatjuk tehát, hogy a múlt században még meglévő társadalmi szegregáció mára már nem figyelhető meg a parkhasználók között, hiszen erre sem a lakóhely jellege, sem az iskolai végzettség nem enged következtetni.
Megkértük a válaszadókat, hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg mely tényezők vonzóak, illetve taszítóak számukra a három park esetén. A spontán válaszok alátámasztották az előzőekben kapott „népszerűséglistát”, a megkérdezettek közel harmada semmi vonzót nem lát a Népligetben, míg ez az arány a Városliget illetve a Margitsziget esetén elenyésző. Ugyanennyien voltak, akik nem tudtak véleményt alkotni a Népliget vonzó tulajdonságairól, ez a két arány a másik két park esetében 10 százalék alatti.
|
| Vonzó tulajdonság | % | Taszító tulajdonság | % |
| Margitsziget | szép, rendezett, tiszta zöld, növények csendes, nyugodt nincs ilyen | 32 21 12 4 | piszkos, szemetes park állapota, zsúfolt, forgalmas nincs ilyen | 11 8 6 43 |
| Városliget | kulturális létesítmények szép, rendezett, tiszta zöld, növények nincs ilyen | 26 15 12 7 | piszkos, szemetes park állapota zsúfolt, forgalmas nincs ilyen | 21 12 11 25 |
| Népliget | zöld, növények csendes, nyugodt sportolás, sétálás nincs ilyen | 12 7 6 30 | odajáró emberek park állapota piszkos szemetes nincs ilyen | 14 14 11 16 |
A fővárosiak leginkább a Városligethez kötik a kulturális programlehetőségek széles tárházát (múzeumok, Állatkert stb.), míg a Népliget esetében e tényező a Planetáriumban testesül meg egyedül. Sportolásra leginkább a Margitszigetet tudják a budapestiek helyszínként elképzelni. A parkhoz fűződő emlékeket, a park hangulatát szinte egy válaszadó sem említette a Népligethez fűződően, míg a másik két park esetén akadtak válaszadók, akik csupán ezért keresik fel e zöld területeket.
Miután spontán módon kifejtették véleményüket az egyes parkokról, válaszadóinkat megkértük arra is, hogy egy általunk felsorolt, 25 állítást tartalmazó lista segítségével is jellemezzék a nagy budapesti közparkokat.
Míg a Népliget használói megítélése jelen pillanatban – mint az a spontán kérdésekből is kiderült – egyértelműen negatív, a Margitsziget és a Városliget pozitív imázzsal rendelkezik.
A Népligetet a másik két vizsgált közparktól elsősorban rossz közbiztonsága, a válaszadók számára nem kívánatos közönsége különbözteti meg. Nem csoda tehát, hogy ez az a park, ahová a legkevésbé sem vágynak az emberek sötétedés után. A másik fontos megkülönböztető dimenzió a közbiztonsági hiányosságok mellett az, hogy a Népligetet a fővárosiak lepusztultnak, felújításra szorulónak illetve piszkosnak, szemetesnek tartják. Hozzá kell tennünk azonban, hogy e tulajdonságok – bár nem olyan mértékben, mint a Népligethez -, de a Városligethez is köthetők. A Népligetet emellett unalmas helynek tartják a válaszadók. Nyilvánvaló lenne ebből arra következtetésre jutni, hogy ez elsősorban a kiszolgáló létesítmények, játszóterek, stb. hiányára vezethető vissza. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a felmérés szerint a válaszadók mintegy kétharmada leginkább sétálgatni, nézelődni szeret a fák lombjai alatt, vagy negyedük üldögélni és pihenni (amely lehetőség a Népligetben is adott) míg a sportolni mindössze 14%-uk, kulturális rendezvényen pedig mindössze 10%-uk venne részt. A gyereket játszótérre kísérők is csak 15%-nyian vannak. Minden bizonnyal tehát a Népliget megítélésben közre játszik a meglévő infrastruktúra elhanyagoltsága és a rosszabb megközelíthetőség, kitettség is.
A két kedvező megítélésű közpark – Margitsziget, Városliget - közös sajátossága, hogy kellemes környezetet biztosítanak a különböző generációk számára (időseknek, fiataloknak, gyerekeknek). Ugyanakkor a két park imázsa erőteljes eltéréseket is mutat. A Margitsziget szép, nyugodt liget, ahol jó levegő van, pihenésre és sportolásra egyaránt alkalmas. Hátránya ugyanakkor, hogy nehezen megközelíthető a fővárosiak többsége számára. A Városliget megkülönböztető jellemzője viszont a nyüzsgés, vidámság illetve a sok, különleges, modern és biztonságos játszótér.
Összefoglalásként azt állapíthatjuk meg, hogy a fővárosi nagyparkok társadalmi megítélése keveset változott a XIX. század vége óta. A margitszigeti „tündérkert”3 továbbra is a szépség és a béke a szó szoros értelmében vett szigete. A Városliget továbbra is együttesen szolgálja a „corso” és a „vurstli”4 funkcióit, vidám nyüzsgésével. A Népliget pedig a mai napig olyan terület „ahova rendes ember nem jár”5.
Gergely Andrea, Kincses Péter, Gábor Péter, Bardóczi Sándor
1 A teljes kutatási anyag a www.fokert.hu oldalon kerül közzétételre.
2 A kutatást a Capital Research Piackutató Intézet végezte tájépítész szakértői csoport előzetes instrukciói alapján. A munka a Népliget fejlesztését célzó előkészítő tanulmányok része, amelyek elkészítését a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Ügyosztálya koordinálta.
3 A Jókai által „Budapest tündérkertjének” nevezett Margitszigetet, mely sokáig nádori birtok volt, az arisztokrácia és a nagypolgárság „társalgási” kertjeként mint „disztingvált helyet” tartották számon.
4 Jókai Mór így ír erről: "Jelenleg a Városliget Budapest népéletének a gyűjtő medencéje az év minden szakában. Nem csoda, ez van a városhoz a legközelebb s maholnap már benne lesz. Itt találkoznak, sőt egymással össze is vegyülnek a high life élvezetei a low life mulatságaival. Egyszer a népliget a színhely, a köznép a szereplő, az elegáns világ a néző; máskor a turf, a corso képezi az arénát, a hol a creme a szereplő s a plebs a néző."
5 A Népligetet építésekor még az „új városligetnek” nevezték a korabeli lapok. A csatornázottság hiánya és a korlátozott létszámú fizetőképes közönség miatt a művelt publikum helyett mindinkább „az alsóbb néposztályok” számára jelentett kikapcsolódási terepet. A közvélekedés meg olyan területként tartotta számon „ahová rendes ember nem jár”
