Épülettervek/Hallgatói terv

Rideg külső, lágy belső - Íjászkomplexum Pécsett

2018.02.28. 12:47

"A telepítés környezetében lévő archaikus épületekhez alázattal viseltetik tömegformálásával, átjárhatóságával. A zártsorú magastetős épületrész, valamint a két kortárs hasáb jól követi a szerkesztési irányelveket." - írja Boa Árpád opponensi véleményében Zrena Zoltán szerkezettervező építészmérnök msc szakos hallgató (PTE-MIK) diplomamunkája kapcsán. 

Témaválasztás

Az íjászat egy olyan sokrétű, sokszínű technikai sport, ami nagyon könnyen elsajátítható és akár egy életen át tartó szenvedély válhat belőle. A nyílvesszők íjjal való kilövését jelentő tevékenység, melynek a történelem során a vadászat és a hadviselés volt a két legfontosabb alkalmazási területe. Az íjászat egy olyan szellemi sport, amihez nem kizárólag nyers erőre, hanem inkább technikai felkészültségre, okos taktikára van szükség, melyben az íjász és íj közötti összhang elengedhetetlen. Az íjászattal ismerkedők vagy foglalkozók tábora rendkívül jelentős, és a létszám egyre gyarapodik. A tradicionális íjászat egyre népszerűbb sport országunkban és Európa szerte is. A versenyek hangulata, korhű ruhák világa könnyen rabul ejtheti a nézőket, és a leendő íjászokat is. Sokak számára jelenti a szabadidő hasznos és kellemes eltöltését, a hagyományok, a honfoglaló magyarság hadi tudományának felelevenítését, bemutatását, de akár tekinthetjük egyfajta időutazásnak is a régi korokba. 

Az utóbbi években Európa és Ázsia szerte kezd fejlődni a történelmi íjászat, és kezdik újra felfedezni íjász hagyományaikat. Ez alól Japán kivételt képez, mivel íjászatuk nem szűnt meg létezni a modernizálódás következtében, ott a múlt együtt él a jövővel a jelenben. Hazánkban a Nemzeti Íjászszövetség szeretné elérni, hogy őseink rettegett és méltán híres fegyvere, a MAGYAR ÍJ védett „Hungarikuma” legyen nemzetünk történelmi emlékezetének, valamint a nemzeti örökség egyik legfényesebb ékkövét, a magyar íjjal folytatott tradicionális íjászatot a Szellemi Kulturális Örökségünk részének tekintsük. Csak Baranya megyében 10 íjász egyesület működik, ebből 8 egyesület vidéki és csak 2 pécsi. A tradicionális íjászat inkább szabadtéri, szabadidő sport, de elmozdítható a versenysport irányába. Mivel igény van rá, a vidéki egyesületekbe előszeretettel járnak ki a városban élők, ezért diplomamunkám célja, egy olyan íjászkomplexum megtervezése, mely lehetőséget ad a városban élők, dolgozók vagy tanulók számára a versenyszínvonalú tradicionális pálya- és teremíjászat űzésének, valamint különböző nemzetek íjásztradícióinak ugyanazon feltételek között való összemérésének.


 

Helyszín

A diplomatervem helyszínéül Pécsett, a Rákóczi út 53. házszám alatti elbontott épület és a mellette található, Tímár utcai garázs-sor telkeinek összevonással létrejövő területet választottam. A választásom azért esett eme területre, mert az összevonással létrejövő telek alakja olyan kihívás, mely egyszerre veszély és lehetőség. Veszély abban a tekintetben, hogy egy ilyen telken, belvárosias beépítettség kötöttségei-korlátai mellett, nagyon nehéz épületet tervezni, mert a lehetőségek szűkek, formai, funkcióbeli korlátokba ütközhet a tervező. Lehetőség abban a tekintetben, hogy a korlátok és kötöttségek, leszűkítik a variációk lehetőségét, azaz könnyítheti a tervezést. A telek formája és elhelyezkedése a választott funkcióhoz nagyon is alkalmas, mivel elérhetősége megoldott a Pécsiek és vonzáskörzetébe tartozó vidékiek számára is, mindez tömegközlekedéssel (buszmegállók, távolsági buszpályaudvar közelsége) és egyéni közlekedéssel is (mélygarázsok, belvárosi bringás közlekedés). Ez a terület a nyugodt belváros és a forgalmas városközpont határát jelenti, mint egy térfalat és tengelyt képező épülettömb, melyet a Tímár utca és a Rákóczi út határol.


 

Telepítés, funkció

A telek formai adottságai lehetővé teszik, hogy történelmi pályaíjászatra és teremíjászatra alkalmas méretű pályákat alakítsak ki. Előbbit a Tímár utcával párhuzamosan, utóbbit erre merőlegesen, a Tímár utca Rákóczi út összekötő vonala mentén. Így egy maximum 30 m-es és egy 18 m-es pálya kerül kialakításra, előbbi teljesen fedetten, utóbbi pedig japán kyudojo jelleggel, ami annyit tesz, hogy egy fedett, nyitott térből adnak le lövést kültérbe, de a pályahossz a teremíjász versenytávnak felel meg.

Az épületben a Rákóczi út felől egy íjászbolt kap helyet, mely egyben kölcsönző is. A Tímár utca felől az íjászokat fogadó recepció és öltöző blokkok kerülnek kialakításra. A két funkciójelleget összekötöttem egy folyosóval, mely folyosó egyben az állandó kiállítás helyszíne is, ami Eurázsia népeinek és íjainak, az íjásztradíciók különbségének és hasonlóságának bemutatását szolgálja. Az íjászpályák az emeletre kerülnek. Itt található a tradicionális elemként megjelenő teázó is kis belső átriummal, mely a természeti kapcsolat zárt intimitását hozza a térbe.

 

 

Tartószerkezetek

Az épület tartószerkezetileg alapvetően két fő részre tagolható. Áll egyszer egy monolit vasbeton főépületből, melyre a Tímár utcai végén kvázi ráaggatjuk a konzolokat. Ezek acél térrács szerkezetűek, hogy a tér minden irányában mereven álljanak, a rendszer minden eleme vegyen részt a teherhordásban. A konzolok miatt a főépület alapozása 30 cm átmérőjű cölöpsorokból áll, hogy a terhek minél nagyobb felületen, és minél mélyebben adódjanak át a teherhordó talajrétegre, így a vasbeton mag mélyebben van befogva a talajban, konzolok terhe által okozott "kicsavarodás" esélyét megakadályozva. Ez az alapozási mód, ideális zártsorú beépítéses környezet miatt is, hiszen egyszerre mindig csak egy cölöp készül végtelenített spirálfúróval való talajkitermeléssel és helyszíni kibetonozással, megtakarítva ezzel komoly költségeket. A hosszabb konzolvég letámasztása azonban egy szögtámfal jellegű alapozás, melynek tetejére ráül a konzolvég, ami így még le akar csavarodni. Ennek a lecsavarodásnak a megakadályozására a szögtámfal szomszéd épület felőli oldalán megerősítésként IPE 400-as oszlopok kerültek rögzítésre, melyek az alapozástól a rácsostartó tetejéig tartanak, így lent a szögtámfal "merevítő bordájaként" fent visszahorgonyzásként viselkedik, ezzel akadályozza meg a konzolvég lecsavarodását, és őrzi meg a konzolvég légies megjelenését.


 

Anyaghasználat

Az épület megjelenését igyekeztem egyszerűen, kevés anyaggal definiálni. A leghangsúlyosabb anyag a sötétszürke fémlemez, mely homlokzatburkolatként és tetőfedésként is használható, így az épület homogenizálására alkalmas. A Tímár utca felől vízszintes irányú korcolással igyekeztem optikailag továbbnyújtani az eleve hosszú épülettömeget. A Rákóczi út felől ezt megfordítottam. Ahol az épület tömege megnyílik, ott megjelenik a faburkolat, amivel lágyítani szerettem volna a szigorú szerkesztettséget. Jellemzően inkább a belső terek anyaga, de helyenként folytatólagosan kültérbe megy át, hogy vezesse a nézelődő tekinteteket a bejáratok irányába. A célom az volt, hogy a rideg külső, lágy belsőt takarjon, beállítva ezzel egy sajátos harmóniát. Az üveg a harmadik anyag, transzparenciájával a belső lágyságot engedi megmutatni, a faanyagot hagyja érvényesülni, ugyanakkor reagál a fémburkolat ridegségére is.

Zrena Zoltán


 


Opponensi vélemény

A hallgató téma és helyszínválasztása izgalmas feladatmegoldást vizionál. Az analízisben igen komoly kutatómunkát végzett a témájával kapcsolatosan, megfelelő képet kapunk az íjász tradícióval rendelkező népek sajátos íjhasználatáról, az adott népek történelmében az íjak szerepéről. A tervezett mű interaktív múzeumként is használható, ezáltal a pécsi kulturális létesítményekhez megfelelőképpen igazodik. A telepítés környezetében lévő archaikus épületekhez alázattal viseltetik tömegformálásával, átjárhatóságával. A zártsorú magastetős épületrész, valamint a két kortárs hasáb jól követi a szerkesztési irányelveket. Az utcaképben megjelenő földszinti transzparencia csillapítja a feledte levő zárt tömegalakítást.
Homlokzati anyaghasználatában a kortárs építészet eszközeit alkalmazza, így megjelennek a transzparens üvegfelületek, a korszerű kompozit anyagok. A földszinti zöldfelületek erősítik az épület környezetre való pozitív hatását. Az emeleti tömeg a földszinttel szemben zárt, transzparencia csak a belső terek használatával érzékelhető, de az utcaképben nem zavaró hatású.

A dokumentációban a részlettervek alaposak, mind energetikai, mind pedig formai követelmények megfelelnek. Tartószerkezeti szerkesztése nagyvonalú, de átgondolt. A dokumentációban jó utalásokat találunk a lehetséges szakági tervi elképzelésekre is. Egyetlen hiányérzetem van, hogy a tömegen sehol nem jelenik meg utalás az épület funkciójára (pl. egy tervezett faltetoválás-piktogrammal) megszüntetné ezt a hiányérzetet. Összességében egy kiváló minőségű kortárs épületet láthatunk a szakdolgozatban. A mű diplomavédésre alkalmas.

Boa Árpád