az N&n galéria tisztelettel meghívja önt és barátait a petri györgy terembe (1065 budapest, hajós utca 39.)
2008 december 10-én, szerdán 18 órára
az est háziasszonya Váradi Júlia
Rom. A szovjetónió történeterészlet
Hogy a Szovjetunió zavar, az más jellegű dolog. Ő ugyanis nem 10%-os hatásfokkal, hanem ennél jobban tud zavarni. Szirmai István (Az MSZMP PB 1963. októberi ülésének jegyzőkönyve. Téma: mitől lehet hatékonyabb a zavarás.) Legalább arcképek nem voltak Moszkvában. Mindig, mindenhová kiakasztva.
Csak ide meg oda, hivatalos helyeken Lenin, de már a hentesnél, mint Jugoszláviában Tito, semmi. Igaz, a jugóknál húst is adtak a hentesnél, húsok Tito-feltéttel, a szovjetben meg semmi. Grúziában láthatsz bőven Sztalint, lelkesen kiragasztják a teherautók szélvédőjére, szerintem inkább nacionalizmusból mint kommunizmusból. Ez most már nem emlékszem, hogy tudott-e zavarni, bosszantott vagy inkább mulatságosnak tartottam. Hogy zavart-e a Szovjetunió. Néhány részlet az 1982-es naplóm legelejéről:
Január 1. péntek, Moszkva. Plusz 5-6 fok, latyak, esik, nagy csúszkálás, meg se kísérlik letakarítani, az ulica Gorkaván veszek pezsgőt. Vahtang haverjához, Aftangyil nevezetű matematikus és kagyló-csiga-gyűjtő grúz meg a neje, Szuhumiban ismekedtünk meg, tavaly nyáron. Kissé sajátosak, viszont valahonnan mindenféle kaját összeszedtek, szokásos grúz terülj-terülj-asztalkám. Csigamutogatás közben a pali összeszólalkozik a feleségével azon, hogy Sztalin egyedül írta-e a műveit, vagy segítettek neki. De, segítettek! Nem, nem segítettek! De! Nem! De! A nő szerint, aki valószínűleg nem grúz, segítettek Sztalinnak, ezen Aftangyil eléggé feldúlja magát. Csak nem abház nőt vett el? Vahtang is fel van dúlva, ám végül is nem az ő felesége, nem szól bele. Viszont van sárgadinnye, és annyi kávét ittam, hogy éjjel alig tudok elaludni.
Január 2. szombat. Délután 2-ig alszom. Fölébredek, vissza. Elcsúszkálunk a Troici v Nyikitnyikah templom-múzeumba, hihetetlen szép. Hihetetlen környezet. Visszafelé a Rosszija szálloda előtti orosz templomok. Este a Balsojba, Afta szerezte a jegyeket, balett-est: Bartók A fábólfaragott királyfi (Anyiszimov, Luzsina, a tündér: Bülova), Mahler: A rózsa halála Pliszeckajával és Bizet-Scsedrin: Carmen-szvit (Pliszeckaja, Barikin, Radcsenko). Kissé oldalt ültünk.
Január 4. hétfő. Reggel a rendőrségre, bejelentkezni. Viszont nincs nyitva. Viszont be kéne jelentkezni. Líra kávézó, önkiszolgáló, lazacos szendvics is van. Szinte semmi nincs és szinte minden van, ez így egyszerre. Piszok hideg, a Melodia nevű hanglemezboltban veszek csomó lemezt, szinte ingyen adják. Nagyon büdös, nem nyilván a hanglemez, hanem az enyv, amivel a borítékot összeragasztják. Az a terv, hogy Lado Kukulidzével és Szergejjel, a Dom Zsurnaliszt éttermében ebédelünk, odasétálunk, majd´ megfagyok. És zárva, szanitárnül gyeny, egészségügyi nap, kiraktak egy kis táblát. Amit ellopok. Kőkemény vagyok a hidegtől, taxival a Hotel Interkontinentálba, újabb minden-van-feeling, lazac-kaviár-sülthal-pezsgő-projekt 200 rubelért. Egy kezdő tanár fizetése 90. Vahtang kérdezi tőlem a mosdóban, hogy kell-e valami csaj.
Január 5. kedd. Bejelentkezünk a rendőrségen, tűrhető sorbaállás után. Visszafelé a villamos nekiment valaminek, le kell szállni, gyalogolunk befelé. Taxival a Magazin Leningrádtól a Balsaja Pirogovszkajáig, megyünk Bulgakovához. Egy blokkház félemeletén lakik, lehetetlenül pici lakás, irdatlan macskaszaggal. Nem Margarita, hanem az első feleség. Fotókat mutogat, a többiek élvezik, én unom, jó eljönni szegény öregasszonytól. Este megint a Balsojba, most az 5. sorban ülünk, Hrennyikov idegesítő zenéje, Sok hűhó semmiért, sok hűhó semmiért. Beatrice: Vlaszova. A szünetben pezsgő, kaviáros szendvics. Ennyi balettet összesen nem láttam. Ennyi kaviárt összesen nem ettem.
Január 6. szerda. A Hotel Ukrajnához, Ladóval, aki akar egy napszemüveget. De nem vehet, mert a Berjozka nevű boltban csak külföldiek vásárolhatnak, erre kellünk mi. Hogy Ladónak lehessen napszemüvege. Ebben az akcióban nem veszek részt, a foajéban Bulgakov Morfium c novelláskötetét olvasom. Végül nem vettek napszemüveget, viszont vettek pár konzervsört. Itt ebédelünk, bifsztek stb., szokásos hihetetlen luxus a semmi közepén. 3-kor iránytaxival a Kalinyin proszpekti könyvesboltba, beszerzünk egy Kaukázus-útikönyvet 75 rubelért. 3 heti fizetés. A Nacional-nál találkozunk Vahtanggal, taxival a Dom Zsurnalisztba, itt volt a Tömegir, a la Bulgakov. Abszolút minden van, mert kóla is van. Este a Tagankához, Mester és Margarita. Évekre előre nincs jegy, minket csak úgy beengednek, egyrészt mert magyarok vagyunk, ez a Ljubimov projektje, másrész komonizmusból. Scserbakov és Sackaja. Jesua: Szarcsenko, Voland: Szmekov, Poncius Pilátus: Sapovalov.
Január 7. csütörtök. Mínusz 28 és 30 között van, és alig fűtenek. Kiköltöztem a konyhába, begyújtottam a gázt, legszívesebben ki se mozdulnék. Megyek kaját venni, a közeli Magazint épp bezárták, szörnyű hófúvásban keresek egy másikat, na ott vapse nincs semmi. Két sor, egyikben csirkéért állnak, a másikban gyanús színű virsliért, viszont a sorok egyáltalán nem mozdulnak, az eladók valamit buzgón adminisztrálnak, eljövök. Hónapok óta nincs Moszkvában tojás. A Lirában szendvicsezés, Druzsba könyvesbolt, majd a Nacionálba, Rasid születésnapi vacsorája, szokásos kaviárhalmok. Meséli, hogy egyszer valamit szabálytalanul csinált a metróban, mire a rendőr: ne viselkedjen úgy, mint egy magyar állampolgár.
Január 8. péntek. Délelőtt a magyar üzletbe, a Dorogomilovszkajára. Lepusztult-kifosztott, nem kapnak árút a hóvihar miatt. Jugoszláv sonkakonzerv, csoki. A GUM-ba, elképesztő tömeg, bizonyos polcokhoz oda se lehet jutni. Elterjedt, hogy van Ponds, ráizgult Moszkva. Veszek hármat 4 rubelért, én is ráizgultam. Annyira azért nem tudom, hogy minek nekem ez a Ponds. Átnézek a CUM-ba, és hazasétálok. Van fogyasztói és fogyasztani kurvára óhajtó társadalom.
Január 9. szombat. Megnézzük a Borogyino Körképet. Unalmas, az idegenvezető spiné idegesítően éneklő hangon részletez, és nem tudsz kimenni. Ha már egyszer befizetted. Akkor miért fizetted be? Vagy odébb menni, mert rád szólnak, hogy maraggyá´ nyugton. A nő magyaráz, a nép őt nézi, nem a képet, mikor a nő valahová odabök, a nép is odanéz. Nem máshova. Aztán vissza a nőre. Én meg ezt nézem, és fölrobbanok, ahelyett, hogy élvezném. Azt hiszem, most élvezem, amin akkor bosszankodtam, igen, de ez most van, és nem akkor volt. Innen a Tretyakovba (kiszállok a Dobrinyinszkaja metrónál, a Novokuznyeckajánál kellett volna), végig a Pjatnyickaján. Rubljov-ikonok, régi oroszok, viszont a modren rész zárva, helyette egy örmény festő Lenin- és Brezsnyev-portréi, vagy tíz terembe´. A Nacionálban vacsorázunk, hárman 35 R-ért, nem sorolom, mit (Stroganoff), és félórás vidám csúszkálás hazafelé a zimában a Metro Dinamótól.
Január 10 vasárnap. Némi oroszos vacakolás után dél felé indulunk: Kropotkinszkaja metró, Jaroszlávi pályaudvar, innen elektricskával (fél rubel) Zagorszkba. Nincs vészesen hideg, vakító napsütés, behavazott táj stb., viszont leszálláskor az van, hogy gyakorlatilag nem tudsz leszállni. Mert ahogy nyílnak a kocsiajtók, a nép nem várja meg, hogy leszállj, hanem nyomulnak befelé, tolnak vissza. Sőt másznak be az ablakon, nyilván, hogy ülőhelyhez jussanak, annyira meglepő, hogy alig tudsz reagálni. Túl sok lehetőség amúgy nem látszik azon kívül, hogy visszatolsz: nyomulnak befele, nyomulsz kifele, ez a játszma. Előbb a Trojiciba, Rubljovok, épp mise van. Mászkálunk a parkban, az Uszpenszkij zárva, a Duhovszkaja is. Ikonmúzeum, iparművészet (Riznyica), be a Trapeznajába (ebédlő) és a Radonyezsi Szergej templomba, itt is szluzsba. 17. század végi épületek, csodálatos színek és formák, esti hóropogás, hószitálás lámpafénynél, csönd, fenyőfák, ilyesmi. Vettünk tojást.
Január 11. hétfő, későn ébredek, a múzeumok zárva, tiszta szerencse, otthon ülök, égetem a konyhai gázt, olvasok. Vettem egy Népszabit, Taróczy és Günthardt nyertek Birminghamben, 80ezer dollár. 1 körül Larisszával találkozom a Metro Szportivnajánál. Amíg várok, számolgatom a teherautókat: 30 darab, ebből 4 zárt, hat mintha szállítana produktit, az egyiken papundekli- és faládák, egy másikon két szál faléc, a többi üres. 18 üres. Ez a szovjetónió. Jött Larissza. Udvarolni oroszul uházsivaty.
kukorelly.irolap.hu
a kiállításon láthatóak balla zsófia • báthori csaba • erős kata • farkas péter • forgách andrás • forgács péter • forgács zsuzsa • garaczi lászló • halas istván • hans henning paetzke • iványi gábor • jeles andrás • jeney zoltán • kamondy zoltán • karádi éva • kántor éter • kisbali lászló • kiss ilona • konrád györgy • kovács andrás • köszeg ferenc • márton lászló • mink andrás • nagy bálint • németh gábor • parti nagy lajos • perneczki géza • petri lukács ádám • radnóti sándor • rajk lászló • rakovszky zsuzsa • réz pál • sáska géza • szilágyi lenke • szilágyi sándor • szőcs géza • tamás gáspár miklós • tóth krisztina • vajda mihály • várady szabolcs emléktöredékei, írásai
következő kiállítás
2008. december 17.
molnár farkas és gyarmathy katalin terem
szenes zsuzsa • KÉPzőművészet?
tisztelt galéria-látogatónk, aki érdekelt a kamara továbbképzési programjában kérjük
olvassa el kamara.doc mellékletünket
a galéria látogatható hétfőtől péntekig 9–18 óráig, ettől eltérő időpontban és hétvégén telefonos egyeztetés alapján gyakorlatilag bármikor.
N&n galéria 1065 Budapest, Hajós utca 39.
+36 1 302 45 96, +36 1 301 04 50, +36 30 934 73 89
galeria/kukac/nagybalint.hu
www.nagybalint.hu