Shaolin központ, Budaörs
Mást jelentett a kung-fu egykor, és mást ma – mást Kínában, és mást a nyugati világban. Míg régen a szó egy életen át tartó munkát, egyfajta önművelést jelzett, manapság – a nyugati filmeknek is köszönhetően – a kung-fu nevét a kínai harcművészetekkel azonosítják. Ezt a fennálló kettősséget kívánta megjeleníteni Kákóczki Norbert diplomamunkájában, a Budaörsre tervezett Shaolin központban.
A kung-fu tegnap
Kínában a kung-fu szó jelentése nem azonos azzal, ami a mai nyugati ember fejében tudatosult. A szó egy életen át tartó munka megnevezése. Egyfajta önművelés, nem egyenlő a harcművészettel. Az itt értett munka lehet bármi, amit csak el tudunk képzelni, a harcművészettől kezdve a szakácsművészeten keresztül az építészetig. Célja a kemény munka árán megszerzett tudás, jártasság.
A cél maga az út. Minél jobban mestere leszel szakmádnak, minél többet ismersz meg a világból, annál jobban kitárul előtted annak ismeretlen oldala. Minél többet teszel meg az általad kijelölt útból, annál több elágazást veszel észre. A cél, hogy mivé válsz az afelé vezető úton.
A kung-fu ma
Manapság – a nyugati filmeknek köszönhetően – a kung-fu nevét a kínai harcművészetekkel azonosítják. Jelenleg Kínában a harcművészet két részre szakadt. A tradicionális wushu mellett megjelent a modern wushu oktatás. A modern wushu önvédelmi értékkel nem bíró sport, lényege a látványosság. Csillogó ruhákban, fegyverrel vagy anélkül végrehajtott, akrobatikus elemeket nem nélkülöző, talajgyakorlathoz hasonlítható bemutatókról van itt szó. Ebben az elanyagiasodott világban a shaolin templomnak szükségesse lett a kung-fu-marketing növelésére, miáltal a tradicionális oktatás egyre jobban háttérbe szorul. A jelenlegi shaolin templom inkább turistalátványosság, mint a tradicionális kung-fu oktatás kolostora.
Telepítés
A helyszín Budaörs, a Szabadság és Holdfény utca sajátos potenciáljával közrezárt területe, mely bőven ad lehetőséget a fennálló kettőség egyidejű szerepeltetésére, valamint az út mint koncepcionális elem megfogalmazására.
Koncepció
A terület felosztása
A terület felosztásában a kung-fu jelenlegi bipolaritása, a funkciók kettészakadása játszotta a főszerepet. A terület két célt kíván egyszerre kiszolgálni. Egyszerre akar bezárkózni és a hagyományainak élni; egyszerre akar kifelé nyitni és újat mutatni. Így a tervezési terület egy tradicionális és egy modern részre tagolódik. Találkozási pontjuk a kültéri bemutatótér, amely mindkét funkciónál jelentős szereppel bír.
Az épületek definiálása
Az épületek azonos tömegből alakulnak ki, amelyet a verseny wushu-pást adott mérete definiált. Erősíti összetartozásukat, funkcióik közelségét. Utcával való viszonyuk tükrözi rendeltetésüket. Közelségük, távolságuk, az úthoz történő tájolásuk határozza meg azok nyitottságát, zártságát.
Az épületek nyitása
Kétfajta épülettípus kerül kialakításra tájolási szempontból. A világ felé nyitó és a befelé záró hagyományőrző épületek. A feltárulkozó épületek az utcafronton kerülnek elhelyezésre, főhomlokzatuk az utcával kommunikál. A belső épületek az utcától elhúzva, annak hátat fordítva, befelé működnek. A shaolin kung-fu belső, szűk, puritán. „A shaolin kung-fu küzdelemre való, nem a közönség szórakoztatására.”
Az épületek kerítésként működnek. Hátfaluk a telket határoló kerítésfal része, így tájolásuk alapján a kerítésfal néhol az utcafontra kerül és térfalat képez, másutt pedig az épület főhomlokzata határolja az utcát. Az utcára nyíló épületek kapcsolata sem direkt a külvilággal. Egy köztér kerül kialakulásra előttük, elemelve az utca síkjától, egyértelműen meghatározva az út és a telek viszonyát.
Kerítésfalak, támfalak, épületfalak
A fent említett falak határozzák meg a beépítési területet a vizuális kapcsolatok, a térhatárolás, az épületek megközelítése szempontjából. A falak helyzete határozza meg a funkcióhoz kapcsolódó szentélyt, valamint a működéshez elengedhetetlen portaépületet.
Az épületek megközelíthetősége
Az épületek megközelítése is kettős. A kifelé nyíló épületek egyértelműen megközelíthetőek, akadálymentesen is. A feltárás hátulról történik, a kültéri edzőtereket megkerülve, egy fogadóépületen keresztül. Az úton bepillanthatunk a kültéri bemutatótérre, viszont a tradicionális elemeket a határoló falak elrejtik szemünk elől. A hátsó épületek feltárása ennél bonyolultabb. A különböző szinteken fekvő épületek egyfajta szerpentines kialakítással érhetőek el, szimbolizálva, hogy ide csak az arra jogosultak léphetnek be, valamint, hogy nem maga a végcél a legfontosabb, hanem az oda vezető út és az addig vezető összes lépcsőfok, összes szint bejárása.
A tömegek differenciálása
Kint és bent, cipő és tornacipő, modern és tradíció találkozása. Minden épületben, mint doboz a dobozban, kerülnek elhelyezésre a kiszolgáló funkciók. Az épületeket szervező „bútordobozok” adják a kapcsolatot az utcai és a tornatermi hangulat között. A dobozok alaprajzi méretei, elhelyezései határozzák meg a kialakuló terek méreteit. Persze ez természetesen kettős, mert az épületek funkciói adják a dobozok méreteit, valamint elhelyezkedését az épületen belül.
A modern épületegyüttesnél a kiszolgáló öltöző-, és vizesblokk doboz magában a tornatérben úszik, elválasztva az utcai cipős részt a tornacipős résztől. A doboz belül öltözőként működik, kifelé szekrényként funkcionál. Az utcai oldalról ruha, cipő tárolására szolgál, belülről pedig az edzéshez szükséges eszközök, fegyverek tárolására. A tradicionális vizsga- és edzőterem kettős funkciója az eredményezi, hogy a kiszolgáló doboz kettévált, és maga az épület feltárása ezen a kialakult folyosón történik. A szállásépületnél a funkció kifordul, átriummá válik, így szervezve a kint és bent kapcsolatát. Innen érhetőek el az egyes szálláshelyiségek, valamint a meditációs tér.
Az épületek terepbe illesztése
Az épületek viselkedése, zártsága-nyitottsága hatással volt a terepbeillesztésre. Fokozott figyelmet kapott a kialakuló vizuális kapcsolatok alakítása. Az első épületegyüttes az utcaszintre kerül, attól egy terasznyival elemelve, így a kapcsolat direkt marad, mégsem ütközik a ház az utcának. Az épület tömege követi a terep lejtését, erősítve a kapcsolatot a határoló utcákkal, megengedve a vizuális kapcsolatot. A kültéri edzőtér felülről belátható, viszont nem megközelíthető. Alulról viszont hallható, de nem látható, ezért csábít minket belépésre. A tradicionális edzőteremnél már egyáltalán nincs kapcsolat az utcával, felülről az épület vizuálisan látható, de befelé forduló tömegalakítása ezt a viszonyt is gyengíti. A negyedik épület szállásfunkciót lát el. Teljesen befelé, a belső átrium felé fordul. Nem kommunikál kifelé. A szentély mindenhonnan látható, de a kapcsolat csak közvetett. Láthatod, de el nem érheted.
Kákóczi Norbert
Shaolin központ, Budaörs
tervező: Kákóczki Norbert
konzulensek:
építészet: Alföldi György DLA
épületszerkezettan: Dobszay Gergely
tartószerkezet: Kerek István
épületkivitelezés: Lepel Adrienn
épületgépészet: Szikra Csaba
épületvillamosság: Vidovszky Ágnes
opponens: Zombor Gábor
tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 1365 m2
