Az építész Brunelleschit azért irigyelte a Goldoni meg a Paganini, mert olyan művet alkotott, amely túlélte őt és évszázadok múlva is ott fog állni Firenze közepén a Dóm kupolája. Na nekik is szerencséjük volt, hogy minden emberöltőben volt egy-egy színtársulat vagy egy-egy hegedűvirtuóz, akik előadásaikat képesek voltak felidézni, és így az ő műveik is megmaradtak az utókor számára. Ma már jobb a helyzet, mert a filmek és a lemezek képesek megörökíteni egy alakítást vagy egy nagy sikerű koncertet. Csak legyen, aki kíváncsi majd rá. Az író és a költő - ha műve megjelenik valamilyen nyomtatott termékben - szintén reménykedhet az utókor elismerésében, - ha elolvassák. A festő és a szobrász is egy-egy galériából, egy műgyűjtő falairól üzenhet az utókornak, mondandója aktuális lehet évtizedek múlva is. A jelenkor internetes sztrádáján mindenki szereplő lehet a médiában, regisztrálással beléphet a világhálóra, chatelhet - elvileg az Istennel is. Csak találja meg a hozzá vezető utat, csak érintse meg a befogadó partnert blogjában.
Az építész becsvágya kétfrontos harcot folytat a jelenkori megrendelővel és lehetőségeivel - az utókor elismeréséért. Maradandót alkotni. A ház időtálló anyagokból van, a terei sokféle funkció befogadására alkalmasak, szellemisége a romlandó része. Az építészet reménykedhet a legjobban a hét szabad művészet művelői között a jövőben - gondolták egykori mestereink, neves elődeink. Na persze a háborúk, a bombázás, a tűzvészek és földrengések ellen nincs apelláta, az vis major, de korunk felgyorsuló paradigmaváltásai és divatjai nem érik meg az emberöltőket, ha valaki sokáig él, még az is megeshet, hogy lebontják eszményeit, sikeres alkotásait, amelyekért néha ráfeküdt a géppuska fészekre, mint Maximenkó, a Támadás 6.25-kor című filmben.
A Machu Picchu Charta 1977-ben az építészek limai kongresszusán már elhintette tézisei között a folytonosság, a befejezetlenség elvét. Az örökérvényű emlékművek ideje lejárt, szűkül a hely a Földön, szorít a felezési idő. De mindig is voltak lebontott házak és átváltozások: katedrálisok románból gót stílusba, katolikusból reformátusba, zsinagógából terményraktárba, és vissza. A nagyon testre szabott házat ki lehet nőni, a gazdaságtalanul üzemelőt és kiüresedett funkciójút eladhatóvá szeretnék lecserélni, a nagyon emlékeztetni akarót a felejteni akarók bontják el. Az emblematikusat egy újabb jelkép értékű váltja fel. Így múlik el a világ dicsősége.
A Regnum Marianum templomát a Városligetben a Tanácsköztársaság leverése emlékére emelték 1931-ben Kotsis Iván tervei alapján. A munkáshatalom 1951-ben felrobbantotta, hogy a maga emlékművét emelje helyébe Kiss István szobrában. Sokszor van tiltakozás, legtöbbször hiába. Szép neoromán épület volt, élt 20 évet. A Nemzeti Színház épületét a Blaha Lujza téren - mindegy hogy ideiglenesnek nevezték és Népszínháznak épült -, de a kor híres színháztervező párosa, Fellner és Hellmer tervezte 1875-ben. Robbantással bontották le 1965-ben. Költséges lett volna a felújítása, és állítólag a metróépítés útjában állt. Ez a ház tisztes kort megélt, 90 évet. Ahol gyalulnak, ott hullik a forgács, - mondta volna Marosán elvtárs. A modern építészetet is elérte 1972-ben az első kudarcélmény St. Louisban. Minoru Yamasaki kísérleti épületeit, a Prutt-Igoe lakótelepet felrobbantották. Élt 23 évet. Szociális és együttélési zavarok miatt, fehér és fekete lakói között. Charles Jencks szerint ekkor kezdődött el a modern építészet agóniája. Szerintem csak a lakótelep kudarca bizonyosodott be.
A Vigadó mögötti eklektikus Haas-palotát 1872-73-ban építették a Vörösmarty téren. A háborús rongálódások miatt 1945-ben bontották le. Sokan sajnálták, 1971-ben épült helyére az Országos Rendezőiroda Székháza. Hübner Tibor tervezte, és a házat a közvélemény hamar Elizélt palotának titulálta. Krisztusi korú volt, amikor 2004-ben lebontották, kevesen sajnálták. Ma a Fazakas György által tervezett új irodaház áll a helyén. A ház karosszériája már hasonlít a külföldi jel-épületekre, mindenki megszerette már a tervtanácson, és különdíjat is adtak neki az építési vállalkozók. Feláldozódnak az építészeti álmok az új kereskedelmi filozófiák oltárán is: Kovách István Skála áruházát 2006-ban bontották le. A Fehérvári úti Piac egyedi épületét is bekapta egy nagyobb hal. Élőláncot csak Halmos György és Tihanyi Judit vont köré. Ők is Ybl díjasok. Így múlik el a világ dicsősége.
A KÖH szerint ma 11139 épület védett országosan, és az 1945 után épült házak közül csak 14 szerepel a listán. Pintér Béla kétszeres Ybl-díjas építész Krúdy Moziját Nyíregyházán 2006-ban bontották el. Az 1967-ben épült ház a város első modern középülete volt. Mikolás Tibor is kétszeres Ybl-díjas építész, az ő 1978-ban épült Művelődési Központját Debrecenben is 2006-ban bontották le, amely 30 évig állt. Az építész még lakása ablakából művezethette a szemével a bontást. Lepereghetett előtte a tervezés filmje, ahogy a kivégzettek előtt szokott, mert az építész együtt hal meg a házával: Itt vesztem össze a statikussal, itt a házgyárral, itt be kellett passzírozni még egy különtermet. Ide sikerült elhelyezni Váró Márton márvány reliefjét, ide Rátonyi József Kölcsey-szobrát.
Nincsenek illúzióim, Gulyás Zoltán Mesterünk Chemolimpex, majd OTP Bankházát a Bécsi út 4. szám alatt is eladják, és le fogják bontani, mert a hatvanas évek modern építészete ikonikus épületét felváltja majd a Foster and Partners jegyezte világ-ikon, egy XXI. századi kortárs építészeti jel - ha a Gulyás-Kefi tanítványok, és az Ipartervben hajdan dolgozó építészek élőlánca a ház körül megszakad. Az elbontandó házak felújítására nincs pénz, de erre a Zeppelin-beruházásra ide a pénzvilág 40 milliárd hitelt ígért. Az üzletre talán Fischer Simon, az egyik volt háztulajdonos is rábólintana. És néhány évtized múlva jön majd helyére a nagy Jűang Jin Vej - vagy hogy is hívják - a kínai Nobel-Xiang-díjas építész projektje - csak azt mi már nem érjük meg. Sic transit gloria mundi…- újra és újra.
Kulcsár Attila