Siklóernyős és Sárkányrepülős Klub a Hármashatár-hegyen

Szőgyi Anna diplomamunkájában személyes tapasztalatokra támaszkodik: ő maga is siklóernyőzött már a Hármashatár-hegyen, így az ottani áldatlan helyzetre keresett megoldást. Koncepciója a hangárépület átalakítása és oktatótermekkel, klubhelyiségekkel való bővítése. 

Amikor pár évvel ezelőtt részt vettem a 2SE Siklóernyős Klub 6 hétvégés siklóernyő tanfolyamán, teljesen elvarázsolt ez a különleges sport és a repülés szabadsága, az az új dimenzió, amely kivételes relaxációs hatása és nézőpontváltása révén kreatív energiákkal tölt fel. A Hármashatár-hegy feletti eget jó időben ellepik a különböző légijárművek: siklóernyősök, sárkányrepülősök szállják meg a területet. Ehhez képest az infrastruktúra nagyon fejletlen, az ide látogatóknak nincs hova lerakni a sporteszközeiket, személyes tárgyaikat, váltóruhájukat, de a környéken nincs se öltöző, se mosdó.

A terület oktatásnak is rendszeresen ad helyet, ám rossz idő esetén csak pár órával a megbeszélt időpont előtt derül ki, ha a siklóernyős oktatás elmarad. A helyszínen nincs lehetőség kivárni a kedvező időjárási viszonyokat vagy addig is elméleti oktatásra használni az időt. Az így kimaradt alkalmakat csak egy későbbi időpontban lehet pótolni.

A Hármashatár-hegy repüléstörténeti múltja egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza. 1933-ban Rotter Lajos bebizonyította, hogy a hegy területe alkalmas vitorlázórepülésre. 1934-ben kezdtek el repülőgéphangárokat építeni, melyeket 1967-ig használták vitorlázórepülésre. A Hármashatár-hegy egyik legnépszerűbb repülős helyszínén, a Vöröskővár tetején elhagyatott hangár áll, ezt 1975-től használják a siklóernyősök, de jelenleg csak siklóernyők tárolására szolgál, holott tökéletes helyszíne lenne egy siklóernyős-sárkányrepülős oktató és pihenőhelynek. A Hármashatár-hegy nehezen fogad be új építményt, ezért a már meglévő „felső” hangár felhasználásával, az épületbe szeretném integrálni a tervezett funkciót.

A meglévő sárkányrepülő hangár 16,20 x 24,50 m-es belméretű, 45 cm vastag, betonba rakott, homokkő falakkal határolt, változó vastagságú pillérekkel merevített egyterű csarnoképület. Külön betonalapozás nem készült, az Újlaki-hegy északnyugati lábánál közvetlenül a dolomitos alapkőzetre rakták a felmenő falakat. Az építés időpontja a harmincas évek eleje. A tető fő teherviselő szerkezeti eleme az öt oszlopos rácsozású vastartó. A főtartók támaszköze 16,40 m. A tartók a koszorú felső síkjába betonozott 200*200*10 mm méretű alaplemezekre támaszkodnak. A tetőszerkezet vízszintes merevségét a tető síkjába szerelt, a két hosszfalra terhelő, X rácsozású acél rácsos tartó biztosítja.

A klub egész évben működik, minden egyesületi oktató, a klubtagok, illetve az egyesületnél tanulók használhatják. A szabadidős sporthoz szükség van pár öltözőre és zuhanyzóra, ehhez képest nagyszámú öltözőszekrényre (a klubtagoknak lehetőségük van ott tárolni a ruhájukat), illetve siklóernyő és sárkányrepülő raktározó helyiségre, mert ezeket nem egyszerű minden alkalommal gyalog feljuttatni a helyszínre. A klub gondnoka intézi a takarítást, mellette nyitvatartási időben egy kisebb büfét is üzemeltet.
A Klub elnökének egy kisebb méretű iroda biztosítja a megfelelő ügyintézés helyét.

Az oktatáshoz szükség van egy kötetlen oktatóteremre, ahol egy teakonyha is helyet kap. Illetve egy nagy térre, ahol rossz idő esetén szimulációs gyakorlatokat próbálhatnak ki a tanulók. Közel a raktárhoz szükség van egy műhelyre, ahol a siklóernyőket és a sárkányrepülőket tudják javítani.

Fontosnak tartottam a hangár terméskő falainak megőrzését, de szerettem volna, hogy a régi és az új szerkezet elhatárolva jelenjen meg. Ennek nem csupán koncepcionális, hanem tartószerkezeti eszköze is a terméskő falat lezáró vasbeton koszorú. Funkcionálisan szükség volt egy átjárható, két irányból használható térre, ezért a meglévő kapu tengelyében, a két támpillér között egy új bejáratot nyitottam.

A földszinten a fűtetlen raktár tere kiszolgálóhelyiségekkel bővült (wc, büfé), de nagyrészt megmaradt az eredeti funkció, ahol műhely és szimulációs gyakorlás is helyet kapott. Az üzemeltetés megkönnyítése érdekében a büféből rálátni mindkét bejáratra, és szinte belátni az egész földszinti teret. Az új igények miatt felfelé bővítettem a teret, ahol végül két traktusban helyeztem el az öltözőt, irodát és az oktató helyiséget. A tervezési folyamat a tető, a tér, az alaprajz és a tartószerkezeti rendszer folyamatos összehangolásán alapult.

 
Az új funkcionális egységek természetes fényt és több helyet igényeltek, a tető megemelésével és újragondolásával tettem ezt lehetővé. Habár eleinte a tetőt megpróbáltam a régi rendszerben lévő homlokzathoz igazítani, sok kísérletezés után nyilvánvalóvá vált, hogy az új igényeknek nem válik javára, ha a régi homlokzathoz simul. A választott Shed-tető inkább eltér tőle és a meglévő rasztert emeli ki. Az alaprajz is ezt a sávos rasztert követi le az emeleten.

A téralakításnál fontos szempont volt a hangár alsó, most is raktározásra és műhelyként használt terének megőrzése, az átlátások kiemelése, ezért a kialakult emeleten csak a raszter két sávjába kerül egy-egy tömeg. A tartószerkezeti rendszer alapja, a Shed-tető tartószerkezetét hordó, az új közbenső födémeket is gyámolító párhuzamos övű rácsostartó.

Az újragondolt hangár tereiben 3+1 nézőpont alakult ki:

• a megérkezés – külső héj
• az interferálás tere – átmeneti tér
• a belső terek – belső mag
• a madártávlat

A terek közötti átlátásoknak is több szintje van: megérkezéskor a régi és új épületrész nem enged sok betekintést az épületbe. Ha belépünk a kapun, a raktár terébe már átsejlenek a polikarbonát dobozokban kirajzolódó sziluettek, és az emeleten lévő oktatóteremből nemcsak a raktár terében folyó szimulátorozás sziluettje látszik, hanem teljesen kilátunk az eget meghódító siklóernyősökre is.

Ahogy belépünk a hangárba, a különböző nézőpontok által folyamatosan tárul fel az épület, majd a végén, amikor megérkezünk a belső térbe, újra kilátás nyílik a szabadba és új rálátás a siklóernyőzésre. Habár tárolásra jelenleg is használják, az átalakításokkal ez egy igazi közösségi hellyé válhatna, ahonnan jó szárnyra kapni és a kalandból megérkezni.

Szőgyi Anna