Smart, green, Miskolc

Miskolcról már rég nem a szociológiailag botrányos Avas lakótelep, a lesújtó borsodi munkanélküliség vagy a várost ellepő sűrű szmog jut az eszünkbe, sokkal inkább a 2001 óta létező nemzetközi hírű operafesztivál, a művészfilmeket felvonultató Cinefest vagy az a település, mely újabban a smart city, green city elgondolás egyik hazai fellegvára, és melyet a jellegzetes fehér-zöld új Skoda villamosok és az ultramodern CNG buszok szelnek keresztül. És még a CO2 kibocsátás évről évre csökken.

Miskolcra sajnos az elmúlt évtizedekben, s főleg a kommunizmus terhes évei alatt megannyi negatív epitheton ornans ragadt, amelyet még akkor is sok időbe kerül lemosni, ha mára gasztronómiai highlightok, figyelemre méltó borkultúra, smart technológiák sora és a külföldet is mágnesként csábító magaskultúra jellemzi. Miskolc a jelenlegi városvezetés szándékai szerint 2030-ra az ország legtudatosabb várososa szeretne lenni, s bár még van addig jó 11 év, a tapasztalatok és a kitűzött célok alapján jó úton haladunk efelé. És nemcsak az okos, telefonokat, laptopokat és elektromos bicikliket tölteni képes villanyoszlopok vagy a valós adatokat mutató utastájékoztató rendszer, netán a várost átszelő, 11 km-es wifi csatorna miatt, de a hosszútávú fenntarthatósági és erősen zöld urbanisztikai és városfejlesztési stratégia okán. Ebbe a komplex programba rengeteg minden beletartozik, az elektronikus jegyrendszertől az önálló és független városi energiaellátottságig, az adatrendszerek tejes összekapcsoltságáig, illetve olyan munkaerőpiaci nyilvántartó rendszerig, mely a mindenkori vállalkozóknak, multiknak, munkaadóknak naprakész munkaerőpiaci adatbázisként szolgálhat.

 

A város rohamos fejlődése voltaképp a kultúrával, a zenével kezdődött, egész konkrétan a 2001-ben induló operafesztivállal, aminek ekkor még egyedül kellett felvállalnia a turisztikai és belföldi kulturális húzóerőt, ma azonban ennél jóval több ilyen van a városban. A Bartók Plusz névre hallgató fesztivál odáig fejlődött, hogy mára Rost Andrea és egyéb világsztárok lépnek itt föl, s az egész rendezvény a komolyzenei és operaélet megkerülhetetlen referenciapontjává vált.

 

S valóban, ha június közepén Miskolcon járunk, körülbelül olyan pezsgéssel találkozunk, mint a budapesti Liszt Ferenc téren, ha pedig a város egyik nevezetességét, a híres-neves, négycsillagos, gyógyhatású vizű  tapolcai barlangfürdőt látogatjuk meg, több külföldit szót hallunk, mint a magyart. A legtöbb külhoni vendég Lengyelországból érkezik, szervezett túrák keretében.

 

Mára Miskolc gasztrokulturálisan is vitathatatlanul felírta magát a térképre, négy-öt olyan étterem, vendéglő van a városban, mely európai színvonalat képvisel, s a szállodaberuházások is húzóerőt jelentenek. Az Avalon szálloda például nemrég Európa legjobb vidéki szállodája címet nyerte, a hozzá tartozó Avalon étterem pedig számos gasztrodíjat nyert, legutóbb például az Hospitalita’ italiana elismerésre szolgált rá. Az is sokat mondó tény, hogy jövőre Miskolc lesz az utazáskiállítás vendége.

Ami az energiafelhasználást illeti, Miskolc ebben is élen jár, míg Magyarország az Eurostadt felmérése szerint bőven az uniós átlag után kullog e tekintetben, az észak-magyarországi nagyváros jóval az uniós átlag előtt szerepel. Erre mondja viccesen Müller Péter Sziámi, az operafesztivál alapítója, hogy Miskolc három lépéssel Európa előtt jár. A fesztiválalapító azonban, aki egyébként immáron lokálpatriótának számít, továbbra is úgy látja, még mindig érvényes az a tény, miszerint Miskolc még mindig sokkal jobb város, mint amilyen a híre.

 

Miskolc megújuló energiája

2011-ben Miskolc csatlakozott az Európai Green City mozgalomhoz, 2015-ben pedig 2020-ig tartó 20 százalékos széndioxidkibocsátást vállal, amit azonban már az idén 31 százalékosan túlteljesített. 2016-ban Miskolc elkészítette a Fenntartható Energia Akciótervet és a Fenntartható Városi Mobilitási Tervet, illetve 2018-ban 80 százalékos CO2 kibocsátást vállalt 2050-ig az 1990-es bázisévhez képest. A város egyedülálló beruházásként megépített az 1MW kapacitású, távolról is elérhető, automatizált működésű naperőművet, ezáltal maximálisan elősegíti a vállalás teljesítését, ugyanis a naperőmű évente több mint 1000 tonnával csökkenti a széndioxid-kibocsátást.

Miskolc másik innovatív programja az okos mérők felszerelése. A program lényege, hogy az órák központilag leolvashatóak, a rendszer a vízfogyasztásból automatikusan észleli a csőtörést és be tud avatkozni. A fogyasztást a fogyasztható a neten követheti. Ilyen módon az önkormányzati hivatalok energiafogyasztását is mérni lehet, 147 közintézmény és 654 önkormányzati tulajdonú bérlakás csatlakozott eddig a programhoz.

 

A megyeszékhely az elektromos autótöltők telepítése terén is élen jár: az eddig meglévő hét töltőhöz 2019-ben további kilencet hoztak létre az elektromos és hibrid autókkal érkező turisták kiszolgálására.

Közösségi hálózatok, szolgáltatásmegosztó rendszerek

Müller Péter Sziámi a hivatalos programokon túl egyfajta sharing subscriber stratégiát szeretne megvalósítani számos tekintetben, valamint olyan participatív várostervezést-fejlesztést, amelyben az egyetemisták, a tehetséges diákok és a városlakós egyaránt részt vesznek. Ez egyelőre még egy elgondolás, amelyben az egyébként legnagyobb hazai kampusszal bíró miskolci egyetem partner, de a konkrét megvalósítás nyilván még kidolgozásra, bővítésre vár.

Építészfórum