Steiner Mónika: Székesfehérvár belváros tömbfeltárás
A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara építész és településmérnök hallgatóinak munkái
A mai, egyre gyorsuló világban minden ember számára fontos értéket jelent az őt körülvevő igényesen kialakított lakókörnyezet, a nyugalom szigeteként funkcionáló zöldfelület. Az emberhez méltó környezet megteremtésének problémája fokozottan jelentkezik az olyan zsúfolt lakótelepeken, mint a tervezési feladatomul választott székesfehérvári tömbben.
A Hosszúsétatér utca menti, főként lakó-, kereskedelmi-vendéglátó funkciójú területen találunk kollégiumot és nyugdíjas otthont is. E két intézmény egymásmellettisége nem szerencsés. A beépítési javaslat az otthon áthelyezésével számol. Itt kapott helyet a régi épület megtartása mellett, valamint a tömbbelsőben rekedt műhely és garázssorok leszanálásával a Földmérési és Földrendezési Főiskola. A főiskola telepítését több tényező indukálta, egyrészt az, hogy jelenlegi helyén nincs bővítésre lehetőség, másrészt pedig az, hogy itt található az iskola kollégiuma is.
Távlatban bár a jelenlegi szabályozási terv továbbra is gazdasági területként kezeli a Hosszúsétatér utca nyugati oldalán elnyúló, a lakóterületek közé beékelődött telephelyek felszámolásával létrejövő terület, kiválóan alkalmas lehet egy belvároshoz közeli oktatási centrum létrehozására.
A tervezés során kiindulási alapnak a zöldfelületek nagyságának növelését tekintettem. Így került kialakításra a tömb belsejében lévő rekreációs park, amelyet a hatalmas lakásszám, valamint az elhelyezett oktatási központ igényelt. A zöld nagyságának növelését szolgálja az új épületek zöldtetős kialakítása is.
A tömb parkolószám igényének kielégítését, a fentiek figyelembe vételével térszín alatt, illetve kis alapterületű, maximális helykihasználással bíró automatikusan működő parkolóház elhelyezésével oldottam meg. A parkolótorony a Horváth István utcai tízemeletes ház lezárása, és a park déli, markáns fogadóépülete is egyben. Mélygarázs csak az új épület alatti részt terheli, két okból kifolyólag. Az egyik, hogy a belső park ezáltal egy ligetet alkothat, a másik hogy a tömb keleti részén a jelenleg érvényes szabályozási terv régészeti területet jelöl.
A mélygarázs azonban nem csak a főiskola pakolási igényeit hivatott kiszolgálni, hanem a tömbben lakókét is. Ezért a gyalogos feljáratok a parkban kaptak helyet.
Az észak-déli irányra felfűzött parkrendszer három részre tagolódik:
- első rész a már sokat emlegetett fás ligetes, park, a "nyugalom szigete",
- második rész egy burkolt tér, a tömb középpontja, a fő gyalogos tengelyek találkozási pontja, fedett passzázzsal, a "társasági élet színtere",
- a harmadikra szintén a nyüzsgés jellemző, ugyanis itt kapott helyet a játszótér.
Az észak-déli parkrendszer gerincoszlopa az a gyalogostengely, amely a Hosszúsétatér régi hangulatát próbálja meg visszahozni, a barátságos, emberi léptékű utcaszélességgel, és a középen futó kőből kialakított, utcabútorként is funkcionáló - kicsit talán a régi nyílt árkos utcarendszert idéző - folyókával.
A fogalmas Balatoni útra néző étterem kibővült egy a belső parkra néző épületrésszel. Az épület jelenlegi parkolója helyén egy kis zöldfelület alakult ki, amely egyrészt fogadótérré, másrészt a Környezetvédelmi Felügyelőség épülete előtti zöld folytatásává vált. A felszíni parkoló tehát átkerült az Albacomp épületének déli oldalára, ezáltal központibb szerephez jutva ki tudja szolgálni mind az étterem vendégeit, mind az Albacomp-hoz érkezőket, sőt akár a kollégiumba látogatókat is.
A szintén forgalmas Széchenyi utcáról a gyalogosforgalom áthelyeződhet a belső területekre, ami az egészségügyi szempontok mellett a közlekedés biztonságosabbá válását is maga után vonja. A közlekedés biztonságosságát szolgálja továbbá a kelet-nyugati tengely végpontján elhelyezett gyalogos aluljáró, amely elsősorban a helyi tömegközlekedési járműveket használók érdekeit tartja szem előtt.
