Szabadtérépítészeti koncepció közösségi részvétellel Angyalföldön
Az Országbíró utcai lakótelep és sétány koncepciótervének készítését kísérő közösségi programalkotásról és közösségi tervezésről, valamint a kitűzött célok megvalósításának lépéseiről szól Gábor Péter és Helembai Mihály írása.
Patsey Healey szerint a közösségi tervezés (vagy a kollaboratív tervezés - ahogy ő nevezi) tárgya, hogy hogyan tudnak a helyi közösségek szerveződései hozzájárulni a közösség lakókörnyezetének javításához.1 James Creighton a közösségi részvételt egy kétirányú kommunikációs és interakciós folyamatként írja le, melynek célja hogy végül a közösség által támogatott, jobb döntés szülessen.2 A közösségi tervezés eszköze közterületi fejlesztések esetén arra szolgál, hogy az önkormányzati irányítás (government) gyakorlatát felválthassa a kormányzás (governance). Ez a változás azt jelenti, hogy a helyi önkormányzat néhány döntési jogkörét megosztja civil szervezetekkel vagy közvetlenül az érintett lakossággal.3 A közösségi tervezésnek azonban megvannak a veszélyei is, mint amilyen az eredmények manipulánsa, egyes érintet csoportok kizárása a folyamatból.4 A rosszul vezetett közösségi tervezési folyamatok a bizalomépítés helyett éppen a bizalmatlanság növekedését eredményezhetik.5 A veszélyei ellenére abban egyetértés mutatkozik, hogy a közösségi tervezés eszközei segíthetnek nem csak a jobb önkormányzati döntéshozatalban, hanem a demokrácia elmélyítésében is, amire a rendszerváltás után még húsz évvel is szükség van Magyarországon.
Az Országbíró mintaprojekt
Az Országbíró sétány közösségi koncepcióalkotási programsorozatot Hiszékeny Dezső alpolgármester, egyben a terület egyéni önkormányzati képviselője kezdeményezésére és támogatásával és a XIII. kerületi Környezetgazdálkodási Közhasznú Nkft. és a Zöldfa Stúdió Kft. bonyolította le. A társadalmi részvétellel megvalósult közterületi programalkotás alapvető célja az volt, hogy az Országbíró lakótelep6 közterületeit jobb hellyé alakítsa a lakosság bevonásával. Olyan hellyé, ahol a lakosok szép, tiszta és biztonságos környezetben szívesen töltik szabadidejüket. Olyanná, amire az itt élők büszkék, amire vigyáznak és amely révén a környező lakóingatlanok értéke is növekszik. A tervezés célja az volt - ahogy azt Péterfi Ferenc is a részvételi tervezés feladataként meghatározta7 -, hogy a helyi lakosság igényeihez és a rendelkezésre álló erőforrásokhoz igazodva készüljön el a fejlesztési program. A kerületi zöldterületek fenntartásáért és fejlesztésért felelős Környezetgazdálkodási Kft. azt akarta elkerülni a folyamat segítségével, hogy a tulajdonos az elkészült tervek bemutatásakor, vagy esetleg a kivitelezést követően szembesüljön a lakosság esetleg jelentős mértékben eltérő igényeivel.
A program keretében a XIII. kerületben található, több mint 3000 lakosú Országbíró lakótelep közterületeinek hosszú távú felújítási programja kerül kidolgozásra. A közösségi tervezési programsorozat elejétől kezdve jeleztük és hangsúlyoztuk, hogy a rendezvénysorozat konzultációs jellegű. Vagyis az elkészülő szabadtérépítészeti terv megvalósításáról szóló döntés a kerületi önkormányzat kezében marad, amely az rendelkezésre álló források alapján dönt az ütemezett megvalósításról. Ezt egyrészt a résztvevők korrekt tájékoztatása miatt tartottuk fontosnak, másrészt pedig az önkormányzati szereplők megnyugtatására, akik tartottak attól, hogy a tervezési folyamat révén a gyeplőt a lovak közé hajítjuk. A megvalósítás időtávlatának jelzésével pedig az Alföldi György által is bemutatott, csodavárás, és a hamis illúziókeltés veszélyét igyekeztünk mérsékelni.
Közösségi programalkotó fórumsorozat
A közösségi programalkotást a lakótelep különböző részterületeire fókuszáló lakossági fórumok keretében valósítottuk meg. A 2010. április 7 - 15. között megtartott rendezvényeken igyekeztünk a lakossági fórumok hagyományos panaszáradat jellegét elkerülni (ami természetesen csak részben volt lehetséges) és konstruktív javaslatokat is előcsalogatni. Ebben talán leginkább az bizonyult hatékonynak, amikor a megjelenteket arra kértük, hogy a terület értékeit vegyék számba vagy jelezzék, hogy ők maguk mivel tudnak hozzájárulni a terület szépítéséhez. Ez utóbbi azért nem teljesen ál-naív felvetés az Országbíró lakótelep esetében, mert a kerületben működő zöldfelület védnökségi pályázat keretében itt is több tömb előtti zöldterületet a lakóközösségek tartanak fenn. A fórum során a megjelentek szavazással súlyozhatták, hogy a felvetett problémák és fejlesztési ötletek közül melyeket tartják leginkább fontosnak.
A lakossági fórumokkal történő programalkotás során (ahogy erre Dömötör Tamás és Pallai Katalin is felhívják a figyelmet 8) problémát jelenthet, hogy a megjelentek nem feltétlenül képviselik, vagy nem megfelelő arányokban a területhasználók összességét. Az Országbíró program kapcsán mi ezt a problémát egy reprezentatív közterület-használati felméréssel igyekeztünk kezelni, amely során a lakótelepen élők egészét (kor, nem és iskolai végzettség) reprezentáló 260 fős mintán elemeztük a lakosság közterületek fejlesztésével kapcsolatos véleményét.
Mind a közvéleménykutatás, mind a fórumsorozat a lakótelepen élőket szólította meg. Ez azt jelenti, hogy a környező lakóterületről a lakótelepi parkterületre látogatók, a területen lévő oktatási-nevelési intézmények diákjai, dolgozói, a területen lévő kereskedelmi szolgáltatási vállalkozások, valamint a területet használó néhány hajléktalan véleménye nem képezte részét a programalkotásnak. A döntés indoka az volt, hogy a terület használatával közvetlenül és vélhetően hosszabb távon érintettek igényei jelenjenek meg a programban, felvállalva azt, hogy nem kerül kihasználásra a közösségi programalkotásban rejlő minden szinergia.
Szabadtérépítészeti koncepcióterv készítése
A tervezési program kialakításakor a közösségi programalkotás, illetve a közvélemény kutatás dokumentált eredményét együttesen vettük figyelembe. A programban megfogalmazásra kerültek azok a meglévő értékek melyek megőrzésére a fejlesztés során figyelmet kell fordítani, illetve a problémák, melyekkel foglalkozni kell. A lakossági javaslatok alapján a szabadtérépítészeti tervezés mellett egy közlekedésrendezési terv készítésére is sor került, mivel a parkolás problémáját a lakosok igen súlyosnak tartották.
A tervezés során célunk volt, hogy az eltérő lakossági igényekből eredő döntési nehézségeket bemutassuk a közösségi tervezés résztvevői számára. Ezt egyrészt a lakossági igények egy nyitott-zárt, illetve aktív-passzív területhasználati koordináta-rendszerben való szemléltetésével próbáltuk elérni. Ezzel az volt a szándékunk, hogy a résztvevők egymás, illetve a döntéshozók iránti empátiáját növeljük, bemutatva az eltérő igények kielégítésének problémáját. Ennél pragmatikusabb megközelítés részeként a koncepciótervben az eltérő lakossági fejlesztési igényekhez igazodó döntési alternatívákat mutattunk be tíz helyszínen. A koncepcióterv elkészülését követően augusztus-szeptember folyamán két fórumrendezvényre került sor, amelyeken örömmel tapasztaltuk a némiképpen megnövekedett lakossági érdeklődést. A növekvő érdeklődés valószínűleg inkább a suttogó propagandának, mintsem a fórumról tájékoztató közterületi aszfaltfestésnek, illetve a szórólapozásnak volt köszönhető. A koncepcióterv értékelő rendezvényeken a lakosok véleményezhették a megfogalmazott tervezői javaslatokat, illetve szavazhattak arról, hogy az egyes alternatívák közül melyiket tartják jobbnak. A koncepcióterv az azt véleményező lakossági fórumokon történt szavazás alapján, illetve az észrevételek és javaslatok figyelembevételével került véglegesítésre.
A szavazás eszköze természetesen csak a konzultáción megjelentek többségének véleményét tükrözi, így a döntés legitimitása megkérdőjelezhető. Állításunk az, hogy az így született döntés demokratikusabb és így legitimebb annál, mint amit az önkormányzat a részvételi tervezési folyamat nélkül hozott volna. Ezen túlmenően a tervek internetes közzététele révén a tervezési folyamatot a korábbiaknál átláthatóbbá tettük, többlet lehetőséget biztosítva az érintettek számára véleményük kifejtésére. A kiviteli tervezés, illetve az ütemezett megvalósítás során látunk lehetőséget arra, hogy a reményeink szerint növekvő számú érdeklődő, az adott részkérdésben ismételt megszólítására kerüljön.
A közösségi rendezvénysorozat és a terület önkormányzati képviselője lobbizásának eredményeként a kerületi IVS akcióterületei közé beépült az Országbíró lakótelep akcióterülete. Ez azért lényeges, mivel lehetővé teheti jövőbeli pályázati források megszerzését.
A megvalósítás elindítása
A tervezés lezárultát követő két hónapban a közterület megújítások néhány kevésbé költséges a lakosság részéről konszenzussal támogatott elemét a Környezetgazdálkodási Kft., a kerületi parkfenntartást végző Főkert Kft. közreműködésével megvalósította.
A tervezői költségbecslés alapján mintegy bruttó 620 millió Ft összértékűre becsült közterületi fejlesztés első ütemének megvalósítására a 2011-év folyamán kerülhet sor. A megvalósításhoz az önkormányzati források mellett külső finanszírozási forrásokat is igyekszünk megszerezni, amiben a megfogalmazott és egyeztetett távlati fejlesztési program jelentős segítséget nyújthat.
Szándékunk szerint a társadalmi részvétel nem zárult le a koncepcióterv elfogadásával. A kerületi zöldhálózati honlapon a közösségi tervezés egyes lépései nyomon követhetők, illetve az érintettek felhasználhatják a honlapot a projekt megvalósulásának folyamatos véleményezésére. Mivel az ördög a részletekben lakozik, az első ütem kivitelei terveit ugyancsak véleményeztetni tervezzük az érintettekkel, illetve a megvalósítás, majd azt követően a fenntartás során keresni fogjuk a lakosság bevonásának további lehetőségeit.
Alföldi Györggyel egyetértve úgy véljük, hogy a munka eredményét három szempont alapján mérhetjük majd. Egyrészt az alapján, hogy a megvalósult fejlesztések sikeresebbek lesznek a közösséggel való együttműködés eredményeképpen. Második kérdés az lesz, hogy az érintettek jobban a magukénak érzik-e majd az eredményeket, részt vállalva a közterületek fenntartásának feladataiból. És a harmadik szempont az lesz, hogy az önkormányzat az eredmények fényében továbbra is támogatni fogja-e a közösség intenzívebb bevonásának módszereit a közterületek fejlesztése során.
A közösségi programalkotó fórumsorozat lebonyolítói:
Helembai Mihály ügyvezető Környezetgazdálkodási KNKft.
Szíves Imre kertészmérnök Környezetgazdálkodási KNKft.
Gábor Péter tájépítész Zöldfa Stúdió Kft,
Bardóczi Sándor tájépítész
Dömötör Tamás tájépítész
Sain Mátyás tájépítész
Barna Eszter tájépítész gyakornok
Cseh Zsófia tájépítész gyakornok
Dénes Katalin tájépítész gyakornok
Szabadtérépítészeti koncepcióterv készítői:
Bardóczi Sándor, Gábor Péter, Cseh Zsófia Zöldfa Stúdió Kft.
Közlekedési koncepcióterv: Borsós Ferenc, Budai Adrienn Közlekedés Kft.
Gábor Péter, Helembai Mihály
1 Healey, Patsy (1997):Collaborative Planning: Shaping Places in Fragmented Societies Vancouver: University, British Columbia Press, p. XII.
2 Creighton, James L (2005):The public participation handbook, Jossey-Bass, San Francisco, p. 7.
3 Stoker, Gerry (1998): Governance as Theory: Five Propositions, International Social Science Journal Vol 50. No 155 p 21
4 Harris, Neil 2002: Collaborative Planning: From Thoeoretical Fundations to Practice Forms in Planning Futures: new directions for planning theory ed. Allmendinger, Philip; Tewdwr-Jones, Mar, Routledge, London, p 30.
5 Bartha, Gabó 2008: The Struggle for Hunyadi Square: Residents vs. Budapest Sixth District City Hall, Local Governance Brief, Open Society Institute, Budapest vol. 9 no. 1, p. 57
7 participáció - közösségi részvétel
8 dr. Pallai Katalin - pallai.hu
