Szakmai fellebbezés a tervezett Bécsi utcai fejlesztések elvi építési engedélyezése ellen

Vezető építészek harca a Láthatatlan Kézzel. Fellebbeznek, miután az érintett szakmai szervezetek (BÉK, ICOMOS, KÖH, MÉK, MÉSZ, MUT) hivatalos tiltakozása, és az összegyűlt, mintegy 4.400 tiltakozó aláírás ellenére Belváros-Lipótváros Építési Hatósága a benyújtást követő 5. munkanapon, augusztus 24-i dátummal kiadta a Bécsi utcai fejlesztésekre a V-7104/6/2010 számú elvi építési engedélyét.

Szakmai fellebbezés és közérdekű bejelentés a tervezett Bécsi utcai ingatlanfejlesztések elvi építési engedélyezése ellen

Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a különböző fórumokon megjelent számos szakmai ellenvetés, az érintett szakmai szervezetek (BÉK, ICOMOS, KÖH, MÉK, MÉSZ, MUT) hivatalos tiltakozása, és az összegyűlt, mintegy 4.400 tiltakozó aláírás ellenére Belváros-Lipótváros Építési Hatósága a benyújtást követő 5. munkanapon, augusztus 24-i dátummal kiadta a Bécsi utcai fejlesztésekre a V-7104/6/2010 számú elvi építési engedélyét.

A szakmát gyakorló és oktató magyar építészek nevében határozottan kifogásoljuk a lefolytatott eljárást és szakmai fellebbezéssel élünk a kiadott elvi építési engedély ellen. Indokaink a következők:

A határozatot a Központi Építészeti – Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács 2010. július 15-i, 53/2010 sz. jegyzőkönyve alapján adták ki, amely konkrét építészeti tervekre született, igaz az elvi engedélyezés során „…az épület jogszabályok szerinti megvalósíthatóságát nem vizsgálták.” Az elvi építési engedélyezési határozat nem ugyanarra a területre szól, mint a hivatkozott tervtanácsi jegyzőkönyv. A más tartalmú tervből nem vezethetők le a kérelemben szereplő paraméterek.

Az elvi engedély hangsúlyozottan a beépítési paraméterekre vonatkozik, amelyek egy 2010. augusztus 18-án benyújtott helyszínrajzról olvashatók le, de amelyeket az engedélyezési határozat nem tartalmaz, és ezért ellenőrizhetetlenek. Az építhető paramétereket egyébként az elvi építési engedély határozatban felsorolt, a területre érvényben lévő jogszabályok is tartalmazzák. 

Tekintettel az UNESCO Világörökségi területre a KÖH-öt a Tervtanács munkájába és az engedélyezési eljárásba szükséges lett volna bevonni. 

A kiadott elvi építési engedély – a beépítési paramétereken kívül - a szükséges telekalakításokról is említést tesz.

A fentiek alapján joggal feltételezhető, hogy az elvi építési engedély kérelmet megalapozó építészeti terv megegyezik a Fővárosi Tervtanács 2010. július 15-i ülésén bemutatottal, amely:

• nem vesz tudomást a Belváros történelmileg kialakult és feltétlenül megőrzendő városszerkezetéről,
• három értékes, köztük egy feltétlenül megőrzendő belvárosi ház bontását javasolja,
• a telkeket szintalapterületben és magasságban a környezetükhöz képest indokolatlanul túlépíti, és ezzel az egyébként is a működőképesség határán lévő Belvárost jelentősen túlterheli, 
• a történelmi belvárosi környezetben elfogadhatatlan építészeti arculatot jelenít meg.

Budapest és annak történelmi Belvárosa védelmében határozottan tiltakozunk a tervezett ingatlanfejlesztés ellen, amelynek esetleges megvalósulása visszafordíthatatlan folyamatot indítana be fővárosunk kivételes adottságainak és lehetőségeinek megőrzése ellen. 

Budapest, 2010. szeptember 17.

Cságoly Ferenc DLA, DSc, Ybl-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár

Dobai János DLA, Ybl-díjas építész, tanszékvezető egyetemi docens

Dr. Ferkai András, Ybl-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár

Kapitány József DLA, Ybl-díjas építész, egyetemi docens

Mátrai Péter DLA, Ybl-díjas építész, egyetemi tanár

Német András, Ybl-díjas építész 

Patonai Dénes DLA, Ybl-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár

Pálfy Sándor DLA, Ybl-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár

Perényi Tamás DLA, építész, tanszékvezető egyetemi docens

Wéber József, Ybl-díjas építész