Működött a szakmai nyomás: távozik a Bauakademie éléről a politikai kinevezett
Három és fél hónappal kinevezését követően végül visszalépett Florian Pronold német politikus az újonnan létrehozandó Bauakademie Alapítvány éléről. Kinevezése ellen a német építészet és közélet több száz alakja tiltakozott, azon egyszerű oknál fogva, hogy Pronoldnak semmi köze az építészethez – márpedig az alapítvány végső célja Schinkel legendás épületének rekonstrukciója és szakmai programmal való megtöltése lenne.
Az 1799-ben alapított Berlini Építő Akadémia számára 1832-1836 között készült önálló épület, mégpedig a (jelenleg is újjáépítés alatt álló, várhatóan 2020-ban elkészülő) királyi palotával átellenben, a kor német „sztárépítésze", Karl Friedrich Schinkel tervei alapján. A Schinkel-féle Bauakademie mind flexibilis felosztást lehetővé tevő belső elrendezésével, mind kvázi függönyszerkezetként használt téglahomlokzatával a modern építészet legfontosabb előzményei, egyben magának Schinkelnek is a legfontosabb munkái közé sorolható. A radikálisan újszerű épület egy 1945-ös bombatámadásban kiégett. A háborút követően megkezdett rekonstrukcióját az NDK vezetése leállította, majd az elbontott maradványok helyén, Kelet-Berlin új politikai fórumának részeként a külügyminisztérium épült fel. Ezt 1996-ban elbontották, 2004-ben pedig az eredeti helyére visszaépítették az épület egyetlen sarkát, a teljes tömeget építési hálóval érzékeltetve.
A német szövetségi parlament végül 2016-ban döntötte el véglegesen, hogy az épületet eredeti helyén és anyagaiból rekonstruálják, urbanisztikai és építészeti innovációs központ céljaira. A beruházásra 62 millió eurót különítettek el, az építkezésnek 2020-2021-ben kéne elindulnia – épp az erre a célra létrehozott Bundesstiftung Bauakademie irányításával. (A szövetségi – azaz állami – fenntartásban működő alapítvány részben a korábban az épület visszaépítésének támogatására létrehozott Förderverein Bauakademie feladatait veszi át.) Az ügyben azonban a 2016-os döntés óta alig történt lépés: nem készült el a szakmai program, nincsenek konkrét tervek a beruházás lefutására és nem látni a magabiztos hátteret sem.
Akár előrelépés is lehetett volna, hogy 2019 novemberében, több hónapnyi keresgélés után a német szociáldemokrata politikust, Florian Pronoldot nevezték ki az alapítvány élére nevezték ki igazgatóként. A jogász végzettségű, 1989 óta aktívan polizitáló Pronold ugyan 2013 óta a környezetvédelemmel is foglalkozó minisztérium államtitkáraként szerzett tapasztalatot, de kinevezése a Bauakademie ügyének feléledését évek óta váró német építészeti és múzeumi szakmában mégis hatalmas felzúdulást keltett.
Rövid idő után több százan írták alá a Pronold személye ellen indított nyílt levelet, a kinevezett szakmai tapasztalatának hiánya, illetve a kinevezés folyamatának átláthatatlansága ellen tiltakozva – köztük olyan neves szakmabeliek, mint HG Merz, Christoph Ingenhoven, Matthias Sauerbruch, Louisa Hutton vagy Jan Kleihues építészek, Bénédicte Savoy művészettörténész, vagy Christian Thomsen, a Berlini Műegyetem elnöke. „Pronold tényszerűen nem felel meg az alapkritériumoknak" – jelentette ki a Deutschlandfunk Kultur műsorában Peter Cachola Schmal, a frankfurti Német Építészeti Múzeum igazgatója, a nyílt levél egyik kezdeményezője.
A fokozódó nyomásra a politikus március 10-én személyes honlapján bejelentette: visszalép a pozíciótól, amit egyébként is csak augusztus 15-én vett volna át. Az alapvető és legtöbbet kritizált probléma: a Bauakademie működési és tartalmi koncepciójának nemléte persze ettől még nem fog megoldódni, de talán remény nyílik rá, hogy egy hozzáértő vezető irányítása alatt készül el.
