Szálloda épül a Fiumei úton

Szálloda épül a VIII. kerületben, a Fiumei út 5. szám alatti telken. A Révi Zsolt felelős tervező által vezetett projekt bemutatása során megtudtuk, hogy a 98 szobás, hét szintes, három felszín alatti parkolószint fölött emelkedő szálloda L-alakban helyezkedik majd el a rendelkezésre álló, viszonylag kicsi telken.

Szálloda épül a VIII. kerületben, a Fiumei út 5. szám alatti telken. A létesítmény építési engedélyezési tervét április 2-án tárgyalta a Fővárosi Tervtanács. A Révi Zsolt felelős tervező által vezetett projekt bemutatása során az Incorso Építész- és Építőműhely munkatársaitól megtudtuk, hogy a 98 szobás, hét szintes, három felszín alatti parkolószint fölött emelkedő szálloda L-alakban helyezkedik majd el a rendelkezésre álló, viszonylag kicsi telken. A két szárny által közrefogott belső udvar hátsó részére telepítik az éttermet magába foglaló földszintes épületrészt, mely mögött egy további, kisebb udvar lesz. Az autólehajtó a főhomlokzatról nyílik, melynek földszinti része árkádsorszerűen visszahúzott. A Fiumei úti homlokzat két nagyobb egységre oszlik: a jobb oldali részt színes burkolat élénkíti és négyzetes ablakok sorai tagolják, a bal oldalit teraszok és üvegfalak jellemzik. A hetedik szint homlokzata tetőemeletszerűen hátralép.

Z. Halmágyi Judit opponenciájában elmondta, hogy a terv intelligensen oldja meg a telek adottságaiból eredő problémákat: bár a szálloda frontja előtt húzódó nagyforgalmú autófelüljáró miatt a terület látszólag hátrányos helyzetű, voltaképpen igen jó városi pozícióval büszkélkedhet. A telepítés és a tájolás precíz benapozási vizsgálatokon alapszik. A földszint szép, átlátható terei finoman vezetik át a látogatót a csendes, intim udvarokba. A főhomlokzat kettősségét a belső funkcionális és térszerkezeti váltása indokolja. Jól sikerült a környező eklektikus épületek homlokzati rendszereiből, tagolásmódjából eredő formavilág és komponálási szisztéma. A visszahúzott bejárati rész a zajtól és a portól védi a lobbit. Kiemelte, hogy az éttermi szárny elkülönítése emeli annak exkluzivitását, eleganciáját. Bizonyos részletek – a bejárati „árkád” és a homlokzat burkolatának viszonya – tekintetében azonban korrekciót javasol. Az autólehajtó elrendezése nem szerencsés és túl sok helyet foglal – helyette autóliftet javasol. A terv több ponton nem felel meg kerületi szabályozásnak, kéri ennek ellenőrzését is.

Ez utóbbi tárgykörben vita bontakozott ki: a tervtanács tagjai, az illetékes hivatalok és a tervezők egymásnak ellentmondó szabályokról és lehetőségekről tudtak. A telek pontosan a metróalagút fölött helyezkedik el, vagyis annak védőzónáját képezi – így a rajta álló épületeknek különleges szabályoknak kell megfelelniük. A mélyparkoló létesítése különösen aggályos, de a telek belső részén húzódó szabályozási vonal helyes értelmezése is kérdéses. A „rámpa vs. autólift” tekintetében is homlokegyenest eltérő véleményeket hallottunk.

Marosi Miklós egyetért az opponenssel: a terv professzionális, szellemes szerkesztésű térszerkezetet mutat. Ugyanakkor teljes tévedés a dübörgő felüljáróra néző homlokzatra teraszsort helyezni. A gazdasági bejáratot semmiképpen nem lehet a Fiumei útra tenni, annak sokkal inkább a -1. szinten van a helye. Hozzátette, hogy a földszinti „árkád” nélkül őszintébb, hitelesebb lenne a terv.

Dévényi Tamás megütközött a támogató véleményeken. Szerinte veszélyes a homlokzatot ennyire durván kettévágni, hiszen túlságosan megváltoztatja az utcakép ritmusát. Ráadásul az épület egyáltalán nem tűnik szállodának, karakterében nem hordoz semmi olyasmit, amelyről a funkcióra következtethetnénk. A homlokzattagolás jelentéktelen, közönséges lyukarchitektúra. Hiába a barátságos földszinti kialakítás, ha a parkoló lehajtója túl nagy; elhibázott döntés az árkádsorszerű visszaugratás, mivel ez a térforma Budapesten többnyire nem működik. A „szállodaság” kérdésére Marosi kontrázott: mára teljesen eltűntek azok az azonosító jelek, melyek a 19. századi szállodákon még megvoltak. Ma már sehol a világon nem ismerhetők fel a szállodák formai jegyeik alapján.

Hegedűs Péter sem ért egyet a homlokzat kettévágásával és a loggiasorokkal. Baliga Kornél a bejárat méltóságát hiányolja. Úgy véli, hogy ma annak ellenére nincs építészeti rangja a kocsibehajtóknak, hogy az autók minden korábbinál jelentősebb szerepet kaptak. Ezen változtatni kellene: a legjobb az lenne, ha a bejáratot és a lehajtót a homlokzat domináns elemévé tennék az építészek.

Roth János színvonalasnak minősítette a tervet, s külön felhívta a figyelmet arra a köztes térre, mely a Fiumei utat a tömbelsővel köti össze. Ez finom távolságtartás érzetét kelti a forgalmas külvilág és az elegáns udvar között, miközben a terek mégis nyitottak maradnak egymás felé. Mindazonáltal ezt a passzázst a kocsilehajtó rovására kellene bővíteni.

Pottyondi Péter rámutatott, hogy ezen a telken, az adott városi szituációban lehetetlenség „illőbben” kialakítani egy szállodát – ő inkább sokkal inkább azt kérdezné meg, lehet-e egyáltalán ide jól működő szállodát telepíteni és tervezni?

A vitát Eltér István foglalta össze: a tervtanács a tervet az elhangzott javaslatok alapján végzett átdolgozás után engedélyezésre javasolja.

Haba Péter
képek és rajzok Incorso Építész- és Építőműhely