Épületek/Lakóépület

Szegedi minimál

2009.08.17. 05:08

A tömegmegformálásnál és alaprajzi kialakításánál az egyszerűség, a funkcionalizmus jegyei voltak irányadóak. Nincsenek zavaró, a ház egységét megtörő beékelődések vagy kiszögellések. A szegedi családi házat Kószó István tervezte.

Az épület szabadon állóan, a beépítési határok maximális figyelembevételével készült. A tájolásnál fontos volt, hogy az épület az utca felé viszonylag zárt legyen és inkább a telekbelső felé nyíljon meg. A ház két tömbből áll, melyek mind színben, mind anyaghasználatban, mind nagyságban elkülönülnek egymástól.

 
 

 

Az északi tömeg kétszintes kialakítású, alacsony hajlásszögű nyeregtetővel fedett, míg a déli földszintes, tetőteraszos kiképzésű. A nagyobb tömegű vakolt, fehér homlokzatot a kisebb, faborítású, wenge színű felület egészíti ki. A nagyobb részben a földszinten a garázs, nappali-konyha-étkező, kiszolgáló helyiségek, míg ezek fölött a szülői és a gyermekhálók és a vizes blokk található szaunával. A kisebb rész a földszinten a bejárót a vendéghálót, a fedett teraszt, az emeleten a tetőteraszt foglalja magába.

A tömegmegformálásnál és alaprajzi kialakításánál az egyszerűség, a funkcionalizmus jegyei voltak irányadóak. Nincsenek zavaró, a ház egységét megtörő beékelődések vagy kiszögellések. A vízelvezető csatornák is a falakba lettek elrejtve.

 

 

 

Az utcafronti és ennek szemközti hátsó homlokzat tükörképe egymásnak. Egy-egy emeleti ablak és egy-egy földszinti ajtó töri csak át ezeket a falakat. Hátul egy teraszra vezető tolóajtóval, elől egy garázskapu formájában. Tervezés során a ház a Küklopsz nevet kapta, az utcai homlokzaton megjelenő egy-szem ablaka miatt. Az első benyomásra robosztus külső megszelídül, amint észleljük és megértjük a finomra hangolt részleteket.

A belső terekben már több az osztás és a belsőépítészeti kialakításnál jobban lehetett játszani a részletekkel. Többféle anyagot alkalmaztak a fém, a fa, az üveg és a textil felhasználásával. Meleg tónusokkal varázsoltak hangulatos modern otthont a lakók.

Kószó István